Az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) beindította az Európai Vetőmag-csávázási Rendszert (ESTA)

Hivatalosan is elindult az ESTA, az ESA rendszere, melynek célja, hogy garantálja a minőséget a vetőmag csávázása, ill. a csávázott vetőmag kezelése és felhasználása során. Ez az első átfogó, és a kapcsolódó folyamatokat is magába foglaló rendszer, amelyet a vetőmagágazat saját maga hívott életre és mûködtet, valamint amelynek célja a csávázás minőségének, és a csávázott vetőmag megfelelő kezelésének biztosítása.



A védjeggyel oltalmazott rendszer elemei garantálják, hogy a vetőmag csávázása professzionális és csúcsminőségû legyen:



- Minőségbiztosítási szabályzat (ESTA Standard), ami biztosítja a csávázóüzemek akkreditált ellenőrök által végzett független minősítését.



- Útmutató az ellenőrök számára (ESTA Lista), amely a Standard harmonizált alkalmazását és értelmezését segíti elő.



- Meghatározott maximális leporlási értékek.



- Egységes vizsgálati előírás a leporlási érték meghatározására.



- Ajánlás a csávázott vetőmag megfelelő jelölésére és a felhasználók számára nyújtott információra vonatkozóan (lásd később).

A minősítési folyamaton átesett vetőmagüzemek megkapják a jogot arra, hogy belépjenek az ESTA rendszerébe, és használhatják az erre kialakított logót a csávázott vetőmagok csomagolásán. A logó jelenléte nem csupán azt jelenti, hogy a csávázott vetőmag adott minőségi követelményeknek megfelel, hanem a biztonsági előírásokat tartalmazó címkézési ajánlással együtt elősegítheti a vetőmag szabad áramlását az Európai Unió tagállamai között is.



A vetőmagágazat komolyan elkötelezett amellett, hogy biztosítsa az európai gazdák számára a jó minőségû, a felhasználók és a környezet számára is biztonságos csávázott vetőmagokat, amelyek a lehető legjobb védelemmel vannak ellátva a kártevők és kórokozók ellen, minimális növényvédőszer-felhasználás mellett. Az előírások fejlesztése, valamint az üzemek független ellenőrzésének és az eszközök minősítésének költségei mellett az ESA komoly energiát fektet a tudatosság növelésébe, információszolgáltatásba, képzésbe és – természetesen – az igazgatásba.



Az ágazat komoly célt tûzött ki maga elé: a tervek szerint az elkövetkezendő egy-három évben be kívánja vezetni a rendszert az Európai Unió egész piacára, és ki kívánja terjeszteni több növényfajra, ill. minden csávázási eljárásmódra.

Csávázott szántóföldi vetőmagok jelölése

A tavaly júniusban hatályba lépett 1107/2009/EK rendelet kötelezően előírja, hogy a forgalomba hozott, csávázott vetőmagot tartalmazó zsákokon a hatóanyag(ok) és a csávázószer neve mellett fel kell tüntetni a csávázószerre vonatkozó, biztonsági előírásokat tartalmazó S és Spe mondatokat.

Az Európai Vetőmag Szövetség kidolgozott egy piktogramokból és általános szövegből álló tájékoztató címkét. Az ESA ajánlása azért ideális megoldás, mert alkalmazásával egyrészről biztosítható, hogy az EU-n belül egységes címkézési rendszer alakuljon ki, másrészről pedig az ESA címke minden típusú csávázószer esetén alkalmazható, és így nem kell az egyes csávázószerekre és kombinációikra külön-külön címketípust legyártani.



A magyar hatóság a vetőmagszakma és a növényvédőszer-gyártók javaslata alapján úgy határozott, hogy elfogadja a 2012. július 1. és 2013. március 31. között forgalomba hozott szántóföldi növényfajok csávázott vetőmagját tartalmazó zsákokon az ESA által kidolgozott piktogramokat és általános tájékoztató szöveget tartalmazó címkék használatát. A hatóság ugyanakkor előírja, hogy a tájékoztató szöveget legalább 8-as betûmérettel kell megjeleníteni a címkén. Emellett kötelező feltüntetni a csávázószerek hatóanyagát és márkanevét. A szántóföldi vetőmagok esetében ez a hatósági címkén megjeleníthető.