A megállapodást a Bizottságnak még lehet esélye megakadályozni, de amennyiben a döntés véglegessé válik, ez, a magyar hitelintézet szakértői szerint nagyobb biztonságot jelent a termelők és a finanszírozó bankok számára egyaránt.
A banknál emlékeztetnek: a magyar kormány részéről Nagy István agrárminiszter több ízben javasolta az átmeneti időszak meghosszabbítását 2022 végéig. Egyrészt azért, mert több idő maradna az új agártámogatási rendszer kidolgozására és az immár a területalapú támogatásokra is kiterjesztett tagállami programok, az úgynevezett közös stratégiai tervek elfogadtatására az Európai Bizottsággal (EB). Az idő azért fontos, mivel jóváhagyott tervek nélkül nem indulhatnak el az új rendszerben a támogatások kifizetései.
Márpedig, ha a kifizetések miatt a tagállamok időkényszerbe kerülnek Brüsszellel szemben, az Európai Bizottság alkupozíciói jelentős mértékben megerősödhetnek, és Brüsszel nagyobb eséllyel vihetné keresztül a Zöld Megállapodás céljait. A Bizottság ugyanis korábban világossá tette: a Zöld Megállapodásban lefektetett, robusztus célkitűzéseit a közös stratégiai tervek jóváhagyása során akarja érvényesíteni. A tervek szerint a növényvédőszer és az antibiotikum használatát legalább 50 százalékos, a műtrágyafelhasználást legalább 20 százalékos, és az üvegházhatású gázok kibocsátását 55 százalékos mértékkel csökkentené 2030-ig.
„A jelenlegi rendszert már mind a gazdák, mind a kifizető ügynökség – minden hibájával együtt – megismerték, kitanulták. Annak meghosszabbítása 2022-ig nagyobb biztonságot jelent a termelők és a finanszírozó bankok számára egyaránt” – szögezte le meg a mostani hírrel kapcsolatban Mezei Dávid, a Takarékbank agrártámogatásokért felelős ügyvezető igazgatója.
A Takarékbank szakértője felhívta a figyelmet, hogy az átmeneti időszakban zavartalanul folytatódhatnak a Vidékfejlesztési Program területalapú kifizetései is, így az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodási támogatások is. Ugyanakkor a most elfogadott közös parlamenti és tanácsi álláspont alapján, amennyiben egy tagállam az átmeneti időszakban új AKG, vagy ökotámogatási program indítása mellett dönt, akkor az – az eredeti, bizottsági javaslattal szemben – három helyett akár ötéves időtartamú is lehet.
A közös költségvetésre és az új KAP-ra vonatkozó tárgyalások java még az ország előtt áll, és mindkettőre súlyos árnyékként vetül a Zöld Megállapodás, valamint az abban foglalt, a gazdák számára az elmúlt időszak legnagyobb kihívását jelentő környezet- és klímavédelmi kötelezettségvállalások. „Aki időt nyer, életet nyer.” Ez a mondás most különösen igaz – jegyzik meg a szakértők –, hiszen a kétéves átmeneti időszak alatt több idő lesz megismerni és felkészülni a változásokra, mind a gazdáknak, mind a bankoknak, mind pedig az állami intézményrendszernek – olvasható az összegzésben.
