Új vírus a láthatáron?!

Agro Napló
Kirobbanása és azonosítása 2011 nyarán Észak-Rajna-Vesztfália területén szokatlanul elszaporodott a tejelõ tehenek körében a magas lázzal, étvágytalansággal, csökkenõ tejtermeléssel járó tünetegyüttes, majd ezek néhány nap alatt elmúlni látszódtak. A juhtelepeken pedig gyakorivá váltak a méhen belüli fejlõdési rendellenességek úgy, mint súlyos ízületi deformitások, az agy satnya fejlõdése, a gerincvelõ hiánya. Mindezekkel együtt járt a nehéz ellés, és az elégtelen méhösszehúzódások. 2011 novemberében a Friedrich-Loeffler Intézetben laboratóriumi vizsgálatokkal igazolták, hogy egy vírus okozza a szimptómákat. Diagnosztikai vizsgálatokkal kizárták a kéknyelv-,

További új technológiák bevetésével, új generációs szekvenálással és metagenom elemzéssel beazonosították, hogy a Bunyavírusok családjába, az Orthobunya vírusok nemzetségébe, és a Simbu szerocsoportba tartozó új vírusról van szó (1. ábra). A kórság – a kiindulási helyszínéről – egy németországi városról kapta a Schmallenberg nevet. Tekintettel arra, hogy a Bunyavírusok családjába számos emberre veszélyt jelentő vírus is található, ezért fokozottan kell megvizsgálni minden kockázatos tényezőt.

 


1. ábra

 

 

Vírus átvitele



A DEFRA Nemzetközi Járványfigyelő Csoportja figyelemmel kíséri a járványokat, betegségeket az egész világon. Ami biztos, hogy a kórokozó továbbviteléről a szúnyogok tehetők felelőssé, ezért a kutatások kiterjednek az ő családjuk elemzésére is. Két fajnál azonosították a vírust, a Culicoides obsoletus és a Culicoides dewulfi szúnyogoknál. A nyálmirigyeikben jelen volt a kórokozó, tehát készen állt a továbbításra. Az Állategészségügyi Intézet szerint, ez a két szúnyogfaj megtalálható egész Észak-Európában, beleértve az Egyesült Királyságot is. A közelmúltban két kísérletet végeztek a vérszívók táplálkozási szokásait illetően. Egyiket Dániában hajtották végre, ahol arra voltak kíváncsiak, hogy melyik állatot részesítik előnyben, ha élelemre van szükségük. A célállatok között volt szarvasmarha, őz, ló, vadkacsa, galamb. Az eredmények azt igazolták, hogy 73,9%-ban a teheneket választották táplálékul, második helyen pedig a galambot. Egy németországi tanulmány szerint ismét bebizonyosodott, hogy a vérszívásra a szarvasmarha a legkedveltebb (79,5%) a szúró-szívó szájszervûek számára, más gerincesek jelenléte mellett.

 





Elterjedése



Németország, Belgium, Franciaország területén nagy méreteket ölt a fertőzött telepek száma (2. ábra). A jelenlegi adatok szerint Hollandia valamennyi nagyobb gazdaságát érinti a probléma. Délnyugat-, Délkelet- és Dél-Angliában jelentkezett az SBV bárányoknál és borjaknál súlyos ízületi deformációkat okozva.

 


2. ábra

 

 

Az újabb információk szerint, már Spanyolországban is találtak fertőzött egyedet. Olaszországban egy kecsketelepen jelentették a vírust, viszont Luxemburgban juh-, szarvasmarha- és kecskeállományban egyaránt fellelhető a kór (táblázat). Friss jelentések szerint csökkenő tendenciát mutat a juhok körében a vírusfertőzöttség, viszont a szarvasmarhatelepeken növekedni látszik. A fertőzés veszélyétől tartva Oroszország leállította a juh- és kecskebehozatalt Belgiumból, Hollandiából és Németországból.

 


táblázat

 

 





Mit tehetünk?



Az Orthobunya vírusokról ismeretes, hogy a külső burkukat lipid réteg borítja, így érzékenyek a fertőtlenítőszerekre. Ezért a következő hatóanyagok közül bármelyik eredményesen használható: 1%-os nátrium-hipoklorit, 2% glutáraldehid, 70%-os etanol, formaldehid. A magas hőre szintén jól reagálnak, a fertőzőképesség 50-60°C -on, legalább 30 percen keresztül tartva megszûnik.



Jó hír azonban, hogy a mai napig nem jelentettek humán fertőzött esetet, az állattartótelepen dolgozó emberek körében. Szükséges nyomon követni azon emberek egészségi állapotát, akik valamilyen módon kapcsolatban vannak/voltak a fertőzött állatokkal.



Nem lehet azonban teljesen kizárni a vírus további terjedését. Előfordulhat más uniós országban is a fertőzöttség, az erre fogékony állatok körében. Szükségesek a további rovartani vizsgálatok, klinikai megfigyelések, laboratóriumi diagnózisok, és a vakcina létrehozása is, amely jelenleg fejlesztés alatt áll. A kutatók reményei szerint hamarosan fel tudják deríteni a fertőzés pontos méreteit, illetve azt, hogy mutálódott-e a vírus.



Magyarországon pár évvel ezelőtt a kéknyelv-kór adott okot aggodalomra, mely ugyanezen nemzetségbe tartozik, és ahol szintén a szúnyogok voltak a vektorok. A fertőzés terjedését akkor a beteg állatok vágásával és eredményes szúnyogirtással sikerült megakadályozni. Az új vírusra utaló tüneteket mutató állatokról eddig nem érkezett bejelentés egy magyarországi gazdaságból sem.







Pásztor Szilvia

A cikk szerzője: Pásztor Szilvia

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Az aszály miatt gazdag a pult

Az aszály miatt gazdag a pult

Az előző évi aszályos nyár csökkentette a takarmánynövények mennyiségét, így az állattartók több állatot küldtek a vágóhidakra – derült ki az Agrárgaz...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?