A járulék bevallása és befizetésének határideje



A járulékokról az előírt adattartalommal negyedévente – negyedévet követő 12-ig – a 1258. számú nyomtatványon, elektronikus úton bevallást kell benyújtania az állami adóhatóság részére, és ezzel egyidejûleg kell azt megfizetnie. A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett a bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt. A foglalkoztatónak minősülő egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek az általa foglalkoztatott biztosítottak adó, járulék és egyéb adataira vonatkozó bevallását a 1208-as számú nyomtatványon kell teljesítenie. (Ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak, illetve a mezőgazdasági őstermelőnek nincs foglalkoztatottja, akkor nem kell a 1208. sz. bevallást beadnia, viszont erről nyilatkoznia kell a NY számú „Nyilatkozat” benyújtásával.) A bevallás benyújtásával egyenértékû, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített NY számú elektronikus ûrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett.

A járulékalap számítása:



A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (1) bekezdése szerint a mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat). A törvény 30/A. § (2) bekezdése szerint viszont az a mezőgazdasági őstermelő, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a nyolc millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétel 20 százaléka után 10 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot, és a 19. § (3) bekezdésében meghatározott 4%-os mértékû természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyolc millió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A fentiek alapján a nemzeti vagy uniós támogatás összegét csak a nyolcmilliós összeghatár számításánál kell figyelmen kívül hagyni, vagyis annak eldöntésekor, hogy az őstermelő a minimálbér, vagy a bevételének 20 százaléka után fizet járulékot. Ha az őstermelő bevételének 20 százaléka a járulékalap, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint bevételnek minősülő támogatás (például az Szja tv. 2. számú mellékletének I/5. pontja szerinti egységes területalapú támogatás) összege után is fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Azon támogatások után azonban, amelyek adóalapba nem tartozó bevételnek minősülnek, nem kell járulékot fizetni.

A fizetendő járulékok összegének számítása



- Akinek az előző (2011) évi e tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot (folyósított támogatás nélkül), az a bevétel 20%-a után – mint éves járulékalap – köteles: 10% nyugdíjjárulékot és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni.



- Akinek az előző évi bevétele a 8 millió forintot meghaladja, vagy a tevékenységét 2012-ben kezdi meg, továbbra is a minimálbérnek (2012-es évre 93.000 Ft) megfelelő összeg után kell megfizetnie a járulékokat.

A fizetendő járulékok mértéke:



- a nyugdíjjárulék 10%,

- az egészségbiztosítási járulék 7%,

- szociális hozzájárulási adó 27%.



Mindkét esetben lehetőség van magasabb összegû járulékalap vállalására. A magasabb összegû járulék vállalásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik a termelő az illetékes adóhatóság felé.

A nem biztosítottak által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék:



havi fizetendő összege 5100 Ft/hó összegről 6390 Ft/hó összegre nőtt.

Krenovszkyné Lovász Andrea

Okl. adószakértő

A cikk szerzője: Krenovszkyné Lovász Andrea