TILMOR – Új fungicid és regulátor repcében
A TILMOR névre hallgató készítmény két hatóanyagot tartalmaz, a tebukonazolt és a protiokonazolt. A tebukonazol volt az első készítmény Magyarországon, mely engedélyt kapott repcében mint regulátor tulajdonságokkal rendelkező gombaölő hatóanyag, még 1999-ben. A hatóanyag ma is piacvezető a triazol típusú fungicidek között, a világ több mint 100 országában, több mint 90 kultúrában engedélyezett, a Bayer termékpalettáján 60-nál több különböző formulációban szerepel ez a hatóanyag.
Repcében rendkívül széles hatásspektrummal rendelkezik – erőssége a fóma elleni hatékonysága, illetve gyökérnyak és szárrothadás, a levélfoltosodás, a szárdőlés, a szártörés ellen is kiváló. A gombaölő hatás mellett reguláló hatása is van a készítménynek; ez gyökértömeg növekedésben, valamint növénymagasságra gyakorolt hatásában mutatkozik meg.
A felvázolt kísérletek eredményei alapján elmondható, hogy az őszi kezelés során a kezeletlen gyökérzethez képest a kezelt növények gyökértömege 14%-kal növekedett meg, tavasszal pedig a kezeletlen 160 g-os gyökértömegéhez viszonyítva a kezelt mintegy 4-13%-kal több volt.
A készítmény másik hatóanyaga a protiokonazol, a Bayer legújabb triazol vegyülete, melynek erőssége a szklerotínia elleni kiváló hatékonyság. Ez a hatóanyag Nyugat-Európában abszolút sztenderd a repce fehérpenészes szártőkorhadása ellen. A protiokonazol révén a TILMOR hatásspektruma tovább erősödött, mivel a két hatóanyag nagyszerûen kiegészíti egymást, így teljes körû védelmet biztosít a repce kórokozói ellen, illetve regulátor hatásának köszönhetően javítja a növény télállóságát.
Zantara – új kalászos gombaölő szer
A gabonatermesztésben ma még nem állnak rendelkezésre a betegségeknek teljesen ellenálló, ugyanakkor nagy terméspotenciállal rendelkező fajták. A gombaölő szerek okszerû alkalmazása így a termés, a minőség, s ezáltal a jövedelmezőség fokozásának leghatékonyabb eszköze marad. Új, egyre hatékonyabb fungicidek azonban nem csupán ezért kellenek. Nagy kihívás a gombák rezisztenciája elleni küzdelem, melyhez egyre újabb hatásmódokra van szükség. A fenntarthatóság elve pedig azt követeli, hogy az új anyagok egyre kevésbé legyenek környezetterhelők. A Bayer szakadatlan és céltudatos kutatási programjának eredményeképpen a gabona fungicidek legújabb generációjának első képviselője, a bixafén megérkezett Magyarországra.
A frissen engedélyt kapott Zantara két hatóanyagból álló gombaölő szer, melynek motorja a bixafén, partnerként pedig a tebukonazol szerepel. A Zantara két hatásmódot foglal magában: a gomba energiatermelésének gátlását (bixafén) és a gombák sejtmembránjának pusztítását (tebukonazol).
Mindkét hatóanyag szisztemikus tulajdonságú, a bixafén lassabban mozog, hosszú ideig megmarad a viaszrétegben, ez a Zantara hosszú hatástartamának záloga. A tebukonazol gyorsabb mozgású, így azonnal megkezdi munkáját a levél belsejében a már bejutott fertőzésekkel szemben. Ez a Zantara erőteljes kuratív hatásának titka. A Zantara két hatóanyagának együttmûködése által valamennyi kalászos betegség ellen megbízható, erőteljes hatékonyságot és igen hosszú, egy átlag triazolét akár jelentősen is meghaladó hatástartamot nyújt.
A készítmény valamennyi kalászos gabonában felhasználható, 0,75–1,5 liter/ha dózisban. Ez a tág dózis intervallum lehetőséget biztosít, hogy a védett kultúrának és a fertőzési nyomásnak megfelelő mennyiséget használjunk. Búzában 1–1,5 liter/ha, árpában 0,75–1,25 l/ha dózisban javasolja a kijuttatást a gyártó. Bármely Bayer-szerrel keverhető, a kezeléseket nagy lémennyiséggel ajánlott elvégezni (250–300 l/ha). A Zantarát elsődlegesen lombvédelemre javasolják, a levélbetegségek elleni kezelést a zászlós levél kiterülése és kalászhányás kezdete közötti időszakra célszerû időzíteni, így a fungicid hatás mellett az élettani hatás is maximálisan érvényesül. Amennyiben kalászvédelemre is akarjuk használni, akkor a virágzás közepe az optimális időzítés, de felhívták a figyelmet arra, hogy erős fuzárium fertőzés esetén a Prosaro felhasználása indokolt.
Új kölesfajt azonosítottak hazánkban a kukoricaföldeken
Az új Bayer-szerek mellett egy új kölesfaj szántóföldi megjelenéséről is tájékoztatták a közönséget. A panicum riparium megjelenése és terjedése a kukoricatermelők életét keserítheti meg. Az egyelőre magyar névvel még nem rendelkező gyomnövény a kölesfajok közül a cérnakölesre hasonlít leginkább. A fajnak a jelentős gócpontjait először 2007-ben Dr. Király Gergely írta le a Zalai-dombság ruderális területeiről, kukorica gyomnövényként 2010-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Mérk község határában fedezték fel. A gyomok ellenállóak voltak a HPPD gátló herbicidekkel szemben. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy ha ezekkel a herbicidekkel szemben ellenálló köles állományokkal találkozunk, akkor értesítsük a Bayer szakembereit, akik segítenek a beazonosításban.
P. riparium erős állománya kukoricában,
Nyíregyháza-Rozsrétszőlő környékén, 2011.
Panicum virágzatok: balra : P. riparium, jobbra : P. ruderale
