Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens, a Szent István Egyetem Tanüzemének vezetője köszöntőjében szólt arról, hogy ezen rendezvényükön minden alkalommal néhány olyan aktuális problémára is felhívják a figyelmet, amely a növénytermesztésre jellemző. Idén ez az elmúlt két hónap csapadékmentességét jelenti a szárítópusztai területen, ahol ennek következményeiről is meggyőződhettek a látogatók, és a hatást a repcevetések állapotán is lemérhették.

A tangazdaságban a jelen eszközeinek felhasználásával igyekeznek a holnap számára új módszereket kifejleszteni, illetve új technológiákat és eljárásokat kívánnak bemutatni. Ezek körében a bemutatón például olyan kukoricafajták szerepeltek, amelyek hibridként újdonságnak számítanak. A cirok fajtasor és technológiai prezentáció részeként olyan új fajtákat mutattak be, amelyek az alternatív hasznosításban jöhetnek szóba (a takarmányozáson túl) a megújuló energia használatban, a biogáz és bioetanol előállításban – de számos más olyan technológiai elemhez, növényvédelemhez, tápanyag-gazdálkodáshoz és talajmûveléshez kapcsolódó megoldást is bemutattak, amelyek között a látogatók is találnak a saját gazdaságukban alkalmazhatót.

Jolánkai Márton professzor, az egyetem növénytermesztési intézetének igazgatója a jövő érdekében fogalmazta meg gondolatait. Véleménye szerint a korunkat teljes mértékben átható pesszimizmus és a napi gondok jellemeznek bennünket. Világszerte immáron harmadik éve beállt az az állapot, hogy az élelmiszertermelés összessége nem érte utol a népszaporulatot – következésképpen ennek az eredménye mindaz, amit láthatunk szerte a világpiacon. Magyarországon ezt még annyira nem érezzük, az agrárium iránti érdeklődés megnövekedett, és valamelyest a piacaink visszatérése is látszik. Mindaz, amit ma az agráriumban teszünk – elsősorban az élelmiszertermelés, -minőség és -biztonság kidolgozása, valamint az úgynevezett nem termelő ágazatok (energetikai-, vagy a közvetlen, direkt ipari alapanyag termesztés, illetve gyepterületek) előremutató – az ágazatnak a közeljövőben meglesz a rehabilitációja.

Ahhoz azonban, hogy eljussunk bármilyen tevékenységhez, józan észre és ismeretekre van szükség – hangsúlyozta a professzor. Az ismereteket pedig ott lehet megszerezni, ahol azok már megvannak – az egyetemek, és az azokkal szervesen integrálódott tanüzemek illetve kutatások sok lehetőséget kínálnak. A tudás birtokában pedig le tudjuk vonni a jó illetve rossz konzekvenciákat is – mit tegyünk, és mit ne tegyünk. Egy adott „rossz” év viszont kutatási szempontból rengeteg pozitív tapasztalatot is hoz, mert ilyenkor vizsgáznak azok az eljárások, talajmûvelési módszerek és növényfajták, amelyek megállják a helyüket a nehéz körülmények között is. Jó körülmények között ugyanis mindenki tud szépen és jól gazdálkodni!

Az energianövények jól vizsgáznak az egyetemen

A Gödöllői ősz visszajáró vendégei rendszeresen kapnak információt a fás szárú energianövényekkel kapcsolatban. Idén azt is megtapasztalhatták, hogy még ebben a száraz esztendőben is, a május közepi – viszonylag késői vetés ellenére – komoly fejlődést produkált a fûz, (miközben a kukorica sok helyen felsült, vagy öntözéssel vált csak szép állománnyá). Ahogy Dr. Gyuricza Csaba magyarázta – ezek között a növények között ugyanis már vannak rendkívül szárazságtûrő fajták, amelyek nagyon nehéz körülmények között is képesek fejlődésnek indulni. S ha a következő évben újabb aszályos esztendő köszöntene ránk, a tapasztalatok szerint még akkor is intenzívebb fejlődés figyelhető meg, hiszen ezek a növények a nedvességet a mélyebb rétegekből képesek felvenni és hasznosítani. A többéves állományoknál megfigyelhető fejlődésre nem a magasság, sokkal inkább a hajtások megvastagodása a jellemző.

A tangazdaság területén az elmúlt időszakban kialakították az ideális struktúrát, amikor is a növénytermesztés, az alapanyag előállítása, a logisztika, a tárolás és a felhasználás egy rendszerben mûködik. A családi gazdaság méretû területen a teljes termékpályát kiépítették – így az energianövény felhasználás történhet közvetlenül aprítékként a hőenergia hasznára, vagy brikett illetve pellet formájában. A tangazdaságban brikettet készítenek, vagyis nagyobb méretû préselvényeket (ledarált vagy összeaprított szecskát) amely ily módon közvetlenül használható fel a vegyes tüzelésû kazánokban, amelyek átalakítására ehhez nincs szükség. Az apríték- illetve a pellet kazánok ma még lényegesen drágábbak a hagyományos kazánoknál – így a háztartásokban már meglévő technológiákra alapozva az említett anyagok rögtön felhasználhatók a hőenergia előállítására.

A tangazdaság teljes hőenergia ellátását kiváltották a biomassza tüzeléssel, ahol 90%-ban az ott nyert fûz- és nyáraprítékot, illetve az abból előállított brikettet használják fel. Egy szezon tapasztalata alapja áll már rendelkezésükre: a közvetlenül felhasznált brikettel – miközben energiát visznek be a rendszerbe – hozzávetőlegesen 50%-os költségmegtakarítás érhető el a gázárakhoz képest. Kereskedelmi áron számítva egyértelmûen igazolható, hogy akár családi ház, akár intézményi vagy települési szinten lényegesen olcsóbb energiaforrásról van szó, és megéri az ebbe való beruházás. Az ehhez kapcsolódó támogatások léte viszont elengedhetetlen, amely azonban mindig kormányzati döntés kérdése.

A közeljövőben indulnak be azok a közfoglalkoztatási programok az ország 21 halmozottan hátrányos, és 6–7 hátrányos térségében kormányzati mintaprogramként, amelyeknek része lesz az állattenyésztés, a növénytermesztés, illetve hulladékkezelés és -gazdálkodás mellett a megújuló energia használata is. A teljes rendszert bevonják a közmunka programba, amely nagyon sok képzetlen munkaerő alkalmazására kínál lehetőséget. A program a tiszafüredi és a kunszentmártoni kistérségi rendszerrel indul, de az ország 25 területe szerepel az elkövetkező egy év terveiben. A koncepció szerint a rendszerek intézményi és települési szinten úgynevezett szociális célú tangazdaságokként jönnek létre, majd néhány éven belül szociális szövetkezetté alakulnak át – amelyhez pályázat nélküli források vehetők majd igénybe. A szektor fellendítésének lehetősége rejlik abban, hogy a teljes rendszerek kialakítása és kiépítése ilyen szinten zajlik majd az elkövetkező években.

–Keresztes–