A cégcsoport szaktanácsadói ügyfeleik rendelkezésére állnak többek között ÚMVP-s támogatások, AKG, terület- és állatlétszám alapú támogatások, kölcsönös megfeleltetés és egyéb gazdálkodást érintő témákban.
A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás keretében a jogszabály – bizonyos esetekben – előírja az oktatást. Kérdésem az, hogy az oktatásokat milyen gyakoriságokkal kell megtartani abban az esetben, ha változás nem történt?
Ha nem történt változás, és új dolgozó sem dolgozik a telepen, akkor gazdálkodási évente egyszer kell a kötelező oktatásokat megtartani. Amennyiben gazdálkodási évente legalább egy oktatás nem szerepel a telepi munkanaplóban, akkor azt az MVH szankcionálni fogja. Ha új dolgozó kezd dolgozni a telepen, vagy bármilyen változás történt, amiről a dolgozókat tájékoztatni kell, akkor új oktatást kell tartani, és azt a telepi munkanaplóban fel kell tüntetni.
Mi lehet az oka annak, hogy nem emelték az anyatehén kvótámat az országos kvótatartalékból, pedig kvótán felül igényeltem?
Akik kvótán felül igényeltek, azok kérelmeit rangsorolták, és ez alapján osztották szét a rendelkezésre álló tartalék keretet. A fiatal gazdák, és az első alkalommal igénylők álltak a rangsor elején, és ők már kimerítették a kvótát. Akik utánuk következtek, azoknak már nem jutott a keretből.
AKG-s területen bíborhere után mikor vethető vöröshere vagy lucerna?
Az AKG előírásai alapján két hüvelyes növény, illetve hüvelyes növény és szálas pillangós takarmánynövény termesztése között legalább két évnek kell eltelnie, tehát a bíborhere lekerülését követően még két gazdálkodási évet kell várni, mire újra vethető lesz hüvelyes és szálas pillangós takarmánynövény.
Az előírások szerint az AKG 5 éves időtartama alatt napraforgót csak egyszer lehet vetni. Itt az AKG első évét megelőző éveket is számításba kell venni?
Nem, ha a következő 2 kritériumnak megfelelünk: az egyik, hogy – a HMKÁ előírásai szerint – napraforgó nem vethető önmaga után; a másik, hogy az AKG 5 éve alatt csak egyszer vethető napraforgó az adott területen. Ha ezen vetésváltási előírások teljesülnek, akkor nem történik szabálysértés.
Szükséges-e engedélyt kérni öntözéshez?
Igen. Öntözés csak külön jogszabály szerinti vízjogi engedéllyel végezhető. Az öntözött terület talaját, valamint a talajvíz szintjét és minőségét – amennyiben 5 méteren belül elérhető – 5 évente az engedélyesnek ellenőriztetni kell.
AKG program keretében zöldtrágyanövényt vetek. A vetést is be kell jelenteni vagy csak a beforgatást?
Igen, AKG esetén be kell jelenteni mindkettőt az MVH felé. A vetést az azt követő 15 napon belül, a beforgatást az azt megelőző 15 napon belül.
Ha másodvetésként zöldtrágyanövényt vetek, akkor az is beleszámít a vetésváltásba?
Igen. A vetésváltásnál a másodvetéseket is, így a zöldtrágyanövényként hasznosított másodvetést is figyelembe kell venni.
Csökkenteni szeretném az egyik SAPS-szal igényelt táblám területét az egységes kérelemben, mert a rajzon átnyúlik a szomszéd területre. Megtehetem ezt még utólag szankció nélkül?
Az igényelt terület csökkentése pontosításnak minősül. Pontosítást addig lehet beadni, amíg az ügyfelet szabálytalanságról nem értesíti a hivatal (pl. adategyeztetés), illetve helyszíni ellenőrzésről nem értesítették ki, vagy kiértesítették már a helyszíni ellenőrzésről, de az ellenőrzés az adott területtel kapcsolatosan szabálytalanságot nem tárt fel.
Állami tulajdonban lévő Natura 2000-es gyepterületet használok. Erre is igénybe vehetem az EMVA - Natura 2000 gyepek támogatását?
Igen, állami területre is igénybe vehető, kivéve azon táblákat, melyek honvédelmi vagyonkezelésben állnak. A támogatás mértéke 38 euró/hektár/év.
A silókukorica betakarításával kapcsolatosan van-e bejelentési kötelezettség?
Nincs. A silókukorica betakarítását nem kell bejelenteni.
Amennyiben Önnek is kérdése merül fel, várjuk a szaktanacsadas@eurofarm.hu email címen, vagy a 06-96/213-788-as telefonszámon!
