Az 1989-90-es rendszerváltást követő „földindulás” után gyorsan megkezdődött a nagy múltú hazai mezőgazdasági gépgyártás reorganizációja. Ma a hazai mezőgépgyártásban közel 160 vállalkozás mûködik, ezek közül azonban csak mintegy 60 cég árbevétele a meghatározó. A legnagyobb vállalkozások nagyrészt külföldi (multinacionális) cégek hazai leányvállalatai. Így Magyarországon néhány nagy múltú mezőgépgyár (pl.: Kühne, Linamar, Bagod, Agrikon, Robix, Contarex, AJG, Rekard) mellett számos nagyhírû, az innovációban élen járó, saját szegmensében jelentős külföldi gyártó (pl.: Claas, Vogel & Noot, McHale, MTD, Fliegl, Güttler) van jelen.

Emellett a menedzsmentek által, sok esetben a dolgozókkal közösen megvásárolt állami vállalatokból, illetve gépipari szakemberek munkahelyteremtő vállalkozásaiból kialakult a hazai kis- és középvállalkozásoknak egy széles köre is, amelyek sikeresen alkalmazkodtak az új körülményekhez (pl.: Hevesgép, Farmgép, Optigép, Omikron, Ferro-Flex, Frank Hungária, Te-Ga-Vill, Busa, Sasform, Forrás-Gépek, Huniper, Agro-Contakt 2000, Framest, Metripond-M93).

A magyar tulajdonú vállalkozások közül legtöbben különféle munkagépeket gyártanak, ami megfelel mezőgépgyártásunk hagyományainak. Többségük terméke minőségüket tekintve az európai felső-középkategóriába tartozik. Nem mind olyan színvonalúak, mint a csúcstechnikával felszerelt hasonló nyugat-európai gyártmányok, de áruk kedvezőbb, ugyanakkor kategóriájukban megbízhatóak.

A magyarországi mezőgépgyártás főbb termékcsoportjai: talajmûvelő gépek, vetőgépek, permetezőgépek, mûtrágyaszórók, betakarító adapterek, bálázógépek, rakodó adapterek, pótkocsik, terményszárítók, szállítóberendezések, kerti kisgépek, erdészeti gépek, alkatrészek, részegységek, hídmérlegek.

Sajnos a mezőgazdaság technikai korszerûsítését szolgáló korábbi pályázatok majdnem kizárólag az importgépek keresletét növelték, ezért a magyar gyártású gépek csak az évek óta tapasztalt 20-22%-át tették ki eddig a munkagép eladásoknak. Mivel az állami támogatásokra – különösen a szántóföldi növénytermesztés gépeinél – nagy valószínûséggel már nem kerül sor, a következő években számottevő növekedési lehetőség nyílik a magyar mezőgépipar számára, amennyiben a vállalkozások megtalálják az utat a hazai gazdálkodókhoz. Ehhez szükség van a gyártmányfejlesztésre, a gyártástechnológia korszerûsítésére, a kooperációra. Továbbá fejleszteni kell a kereskedelmi tevékenységet, a márkakereskedői hálózatot és a marketingmunkát is. Ezekkel egyenrangúan pedig a mûszaki szolgáltatást, a szerviz- és alkatrészellátást. A magyar mezőgépgyártóknak csak így van esélyük a teljes körû versenyképesség elérésére a külföldi cégekkel szemben.

Ennek katalizátora lehet a szövetségi együttmûködés, az összetartozás és a szakmai érdekképviselet. A 20 éve megalakult Mezőgépgyártók Országos Szövetségének (MEGOSZ) jelenleg 22 hazai mezőgépgyár a tagja, akik élen járnak mezőgépgyártásunknak, mint a vidék iparának fejlesztésében.

Antos Gábor

A cikk szerzője: Antos Gábor