Az előzmények sorában szükséges összegezni, hogy 2021. június 28-án, Luxemburgban, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén Dr. Nagy István agrárminiszter úr az Európai Unió többi agrárminiszterével együtt megerősítette azt az előzetes politikai megállapodást, amely néhány nappal korábban az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsát képviselő portugál soros elnökség között létrejött. Ezzel pont került a 2018 nyara óta zajló rendkívül intenzív, ellentmondásos megítélésű, így több szempontból is rendhagyó tárgyalássorozat végére, legalábbis ami a szabályozás kereteit adó alapjogszabályokat illeti.

Az alapjogszabályok végül csak 2021. december 2-án jelentek meg az Európai Unió hivatalos lapjában. Az alapjogszabályokat érintően azért kell többes számban beszélni, mert három különálló jogszabály rendelkezik a Közös Agrárpolitika keretében alkalmazható intézkedésekről és működési keretekről. A rend kedvéért összefoglalva az első rendelet a stratégiai tervről (2021/2115 EU-rendelet – lényegében a közvetlen támogatásokról és a vidékfejlesztési intézkedésekről), másik a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról (2021/2116 EU-rendelet), míg a harmadik a mezőgazdasági termékek piacáról szól (2021/2117 EU-rendelet).

A stratégiai tervről szóló, mellékletekkel együtt 185 oldalas jogszabály (2021/20115 EU-rendelet) arról rendelkezik, hogy a tagállamoknak milyen mozgásterük van az egyes intézkedések, támogatások meghirdetése és működtetése során. A terv azt mutatja be, hogy a KAP keretei között biztosított összes közvetlen, piaci és vidékfejlesztési támogatást milyen uniós prioritások és milyen hazai szükségletek alapján, milyen beavatkozásokon keresztül kívánják a tagállamok felhasználni. Az uniós prioritásokat a hazai szükségleteket figyelembe vevő terv elkészítéséhez az uniós szabályokon túl hazai döntésekre is szükség volt. A legfontosabb kérdéseket érintően a Magyar Kormány döntött, melynek eredményeként tavaly év elején döntés született arról, hogy 2021-től az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű, azaz 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít a Kormány az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz, továbbá a 2021. december 29-én megjelent 2003/2021-es kormányhatározat tételesen rögzíti a hazai feltételek főbb kereteit, melyek mentén lehetővé vált a végleges hazai tervezet benyújtása.

Ezek közül a KAP I. pillérét érintően kiemelendő, hogy a teljes tagállami közvetlen támogatási keret 15%-át az agrárökológiai alapprogramra és a termeléshez kötött támogatásokra, 10%-át újraelosztó (redisztribúciós) támogatásra, míg 1,4%-át a fiatal gazdák támogatására kell fordítani. Az újraelosztó támogatás keretében 1200 hektáros üzemméretig két újraelosztási kategória bevezetésére kerülne sor. Az első kategóriában a gazdaságok első 10 hektárja részesülne többlettámogatásban, míg a másodikban a gazdaságok 10 és 300 hektár közötti területnagyság után kapnának – az első többlettámogatási kategória felét kitevő – hektár­alapú összeget. A közvetlen támogatásokat érintően a kormányhatározat rendelkezett arról is, hogy sem részleges, sem teljes támogatáselvonás alkalmazására nem kerülne sor.

A vidékfejlesztési folyamatokat, a hazai támogatásokat érintően a gazdaságfejlesztés az elsődleges cél, ezért a források legalább felét beruházások támogatásán alapuló gazdaságfejlesztésre kell fordítani. A gazdaságfejlesztési intézkedések esetében a versenyképesség növelése a kiemelt prioritás, ezért az egy projektre jutó támogatási összeg lehetséges maximuma 15 millió euró lenne, illetve az ágazatot sújtó munkaerőhiányra tekintettel nem kerülne alkalmazásra a foglalkoztatottakra vonatkozó bázislétszám megőrzésére irányuló előírás. Döntés született arról is, hogy az agrár-környezeti intézkedéseire fordítandó forrásokat a közvetlen támogatások keretében előírt szintre figyelemmel kell kialakítani, magyarán a vidékfejlesztési pillérnek a keretében allokált forrásokat figyelembe kell venni az agrárökológiai alapprogramra vonatkozóan előírt teljesítés során. Növeli a program eredményességét, hogy a kormányhatározat rögzítette azt, hogy a vidéki térségek fejlesztésére irányuló intézkedéseket a többi uniós forrású operatív programmal és a vidéki települési infrastruktúra fejlesztését szolgáló nemzeti programokkal együtt, összehangoltan kell megtervezni és megvalósítani, így a szinergiák kihasználhatók, míg a párhuzamosságok megszüntethetőek lesznek. A vidéki települési infrastruktúra fejlesztését szolgáló intézkedéseknél a támogatható település lakosságszámának a felső korlátja 10 ezer főben került meghatározásra. A hazai célokkal kapcsolatban az is meghatározó, hogy a tudás- és adatalapú modernizáció kiemelt cél, ezért az agrártudást, innovációs és digitalizációs intézkedéseket fokozottan meg kell erősíteni.

A Stratégiai Tervet érintően fontos hangsúlyozni, hogy ez jelenleg egyfajta kiinduló álláspont. A több, mint 1200 oldalnyi magyar KAP Stratégiai Tervet az Európai Bizottság a következő hónapokban részletesen áttekinti és az uniós stratégiai irányokra figyelemmel értékeli. Az első észrevételek megérkezése a tavasz során várható, melyek alapján az Európai Bizottság módosításokat és kiegészítéseket kérhet. Csak az ezekre figyelemmel átdolgozott, korrigált tervet fogják majd hivatalosan elfogadni, ami leghamarabb nyáron várható. Ezt követően kezdődhet meg a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakára vonatkozó intézkedések végrehajtási szabályainak a véglegesítése.

A Stratégiai Terv mentén megjelenő intézkedések kiemelt jelentőséggel bírnak az ágazat számára. Hiszen a 2027-ig tartó időszakban az állat és terület alapú közvetlen támogatások keretében (KAP I. pillérének) közel 3400 milliárd, míg a vidékfejlesztés (KAP II. pillér) tekintetében 2853 milliárd forint áll majd a magyar mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztése érdekében rendelkezésre. A vidékfejlesztési források a korábbi időszakhoz képest viszonyított jelentős növelését az tette lehetővé, hogy a magyar kormány – az uniós jog adta maximális mértékben – 80 százalékban nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít az uniós források mellé.

A benyújtást követően az esemény jelentőségére Dr. Nagy István miniszter úr is felhívta a figyelmet: „a benyújtott magyar KAP Stratégiai Terv hatalmas, történelmi lehetőséget biztosít a magyar mezőgazdaság számára annak érdekében, hogy a magyar gazdák és a magyar vidék a következő évek valódi nyertesei legyenek”.

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós