Uzonyi András növénytermesztési ágazatvezető és Medgyesi Gábor
növénytermesztési ágazatvezető-helyettes, Bóly Zrt.
Először is érdemes szemügyre venni a 2011-es év január és július közötti csapadékeloszlását (lásd a táblázatot). Ennek alapján látható, hogy júniusig bezárólag lényegesen kevesebb csapadék hullott, mint az előző évben, a július viszont már csapadékos volt. A száraz tavasz, s különösen a búza és árpa esetében a betakarításig folyamatosan uralkodó száraz időjárás meghatározta, mondhatni nyugodttá tette a növény-egészségügyi helyzetet.
Az őszi búza kapcsán megemlítendő, hogy akárcsak Dalmandon, Bólyon is alkalmazzák a szeptember végi vetést, 3,5 millió csírával. (Az október második felében történő búzavetés már 4-5,5 milliós csíraszámmal történik.) A korai vetésû búzában problémát jelenthetnek a levéltetvek, melyek a búzatörpülés vírus vektorai. Ellenük állománykezeléssel, vagy csávázással lehet hatékonyan védekezni.
A repce – őszi búza, őszi búza – repce vetésváltásból következően problémát jelent az árvakelések megjelenése. Az ellenük való védekezés első lépése a vegyszeres tarlóápolás, amely ugyanakkor nem jelent száz százalékos védelmet, hiszen a talajmûvelés elősegíti az árvakelések fejlődését. Ezért ősszel, vagy kora tavasszal gyomirtással szükséges ellenük védekezni. A 2010-es év ősze igen csapadékos volt, ez pedig kedvezett a repce árvakelések megjelenésének a búzaállományban. Ezért kora tavasszal – a csapadékszegény időjárás ellenére is – szükséges volt gyomirtást végezni. A gyomszabályozás kapcsán ki kell még térni az évelő, tarackos gyomnövény fenyércirokra. Betakarítás után, a következő gazdasági évre készülve különös figyelmet kell fordítani az ellene történő védekezésre, mely vegyszeres tarlóápolással történhet.
Az őszi búza állomány a zászlóslevél megjelenésekor részesül először gombaölő szeres kezelésben. Ezt szükség esetén rovarölő szeres kezelés is kiegészíti, mely a vetésfehérítő bogár megjelenése esetén szokott szükségessé válni. A második – szintén adott esetben rovarölő szerrel kiegészített – gombaölő szeres védekezésre virágzáskor szokott sor kerülni. A gombás fertőzések kapcsán örömteli hozadéka volt a 2011-es évnek a Fusarium-fertőzések csökkenése, amely az elmúlt évben pont a kiugróan csapadékos tavasz és kora nyár miatt jelentek meg számottevően.
Végül ki kell térni egy egyre inkább felértékelődő tápanyag-gazdálkodási beavatkozás, a levéltrágyázás gyakorlatára, melyet a növényvédő szerekkel egy menetben célszerû kijuttatni. Bár a levélen keresztül kisebb mennyiségben képes tápelem-felvételre a növény, mint a gyökéren keresztül, a levélre juttatott tápelemek rögtön hasznosulnak. Ezért használnak nitrogén levéltrágyát is, mert bár ezt a tápelemet a magas növényi igény miatt csak kisebb részben lehet levéltrágya formájában kijuttatni, az azonnali hasznosulás a növényi fejlődés kritikus időszakaszaiban (pl. hiány kialakulásakor, vagy intenzív termésképzési időszakban) többet számít, mint egy nagyobb, de lassabban hasznosuló mennyiség a talajban. A levéltrágyázás útján kijuttatandó tápelemek másik csoportját a mikroelemek alkotják, melyeket amúgy is kis mennyiségben igényel a növény és felvehetőségük a talajból gyakran korlátozott. E tekintetben Bólyon réztúlsúlyos komplex mikroelem levéltrágyákat használnak. A levéltrágyázási szükséglet meghatározása levélanalízis alapján történik. Így pontos kép nyerhető az esetleges tápelemhiányokról, hiszen a növényvizsgálatok mindig az aktuális ellátottsági állapotot mutatják.
Benedek Szilveszter
A cikk szerzője: Benedek Szilveszter
