A cikk megírásának időpontjában, az aratás küszöbén a felvásárlók és a malomipar gyakorlatilag nem jött ki malmi búza árakkal.

A várható búzatermésünk mennyisége közepes lesz (MgSzH becslés 3,8 millió tonna), ez kevesebb is lehet, mint a tavalyi évben. A belső felhasználásunk 2,5 millió tonna, ebből 1,2 millió tonna malomipari célra kerül felhasználásra. Ebből következik, hogy átmenő készlet nélkül 1 millió tonna körüli export árualap keletkezhet. Az elmúlt évek export statisztikájából megállapíthatjuk, hogy szezononként 2 millió tonna búza szokta elhagyni hazánkat.

Ezek a kalkulált számok sok kérdést vethetnek fel, amire nekünk termelőknek röviden választ kell adni döntéseinkben.

A malmi búza tőzsdei ára 47.500 Ft/t augusztusi szállításra, a takarmánybúza 49.000 Ft/t, a takarmányárpa 46.000 Ft/t szintén augusztusi szállításra.



Sajnos az olajos növényeinknél is hasonlóan bizonytalan a piaci helyzet, mint a kalászosoknál. A napraforgó októberi szállításra 110 000 Ft/t. a repce augusztusi szállításra 120 000 Ft/t pillanatnyilag.



A jelenleg jónak ígérkező kukoricatermést nagyon kedvezően, 48 000 Ft/t áron lehet értékesíteni a tőzsdén novemberi szállításra.

Az MgSzH végleges termésbecslése, az előzeteshez hasonlóan, ugyancsak 3,9 millió tonna körüli búzatermést prognosztizál, ami 5%-kal több, mint az előző szezonban. A piac több szereplője is túl optimistának tartja ezt a becslést és sokkal inkább a 3,5 millió tonna körüli termést tartja reálisnak. Abban viszont teljes az egyetértés, hogy a búza minősége várhatóan jobb lesz, mint az előző szezonban volt és élelmiszerbiztonsági szempontból is jóval nyugodtabbak lehetünk.

Természetesen a piac szereplőit leginkább az foglalkoztatja, hogy milyen áron lehet majd vásárolni az új búzát és milyen trendek várhatók az új szezonban, mely kérdésre azonban biztonsággal senki sem tud ma válaszolni. A tőzsdei jegyzésekből kiindulva az egyértelmûen kijelenthető, hogy ilyen magas júniusi búza jegyzések augusztusi határidőre még soha nem fordultak elő a BÉT történetében. Az is tény, hogy továbbra is igen volatilis ármozgással állunk szembe, csupán pár nap leforgása alatt képes akár több ezer forintot is csökkenni, vagy növekedni a búza jegyzése. Ez leginkább a feldolgozó- és takarmányipart állítja igen nehéz döntés elé. A búza iránti kereslet várhatóan élénk lesz, hisz a malmok és exportőrök mellett a szûkös kukoricakészletek és magas árak miatt a takarmányipar is az új búzát, árpát fogja keresni a piacon. Június első felében drasztikusan esett a búza jegyzése a chicagói árutőzsdén, melyet a MATIF és BÉT is követett.

Nagy várakozással figyeljük, hogy milyen hatással, eredménnyel fog járni a gabonafélék és ipari növények fordított áfáztatásának a bevezetése Romániában (június 1-től). A fordított áfáztatás keretében két áfafizetésre köteles cég között áfamentesen cserélhet gazdát a termény. A rendszer szerint ezután az áfát csak a végső értékesítőnek kell kiszámláznia és befizetnie az államkasszába. Természetesen így a teljes ellenőrzés is egyetlen láncszemre összpontosul, ami lényegesen növelheti ennek hatékonyságát. Mi azonban tartunk attól, hogy a magyar gabonapiacra negatív hatással lesz ez az intézkedés és akár a hazai feketegazdaság szereplői körének a bővüléséhez is vezethet.

A Gabonaszövetség az elmúlt két évben a témában többször is megkereste az illetékes minisztériumokat, de sajnos ez idáig ez nem járt eredménnyel. Ismételten fölmerült a Szövetségnél a kérdés, hogy ha Románia számára ez egy EU-konform lehetőség, talán rajtunk is segíthetne, hisz abban mindannyian egyetértünk, hogy a gabona-olajosmag ágazatban a feketekereskedelem aránya jelentős, ami az államnak komoly bevételkiesést és az egyenes utat választó vállalkozásoknak komoly versenyhátrányt jelent.



A jogszabály megtekinthető a www.eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:163:0026:0027:HU:PDF weboldalon.