A tavalyi mostoha időjárási körülmények következtében nagy felületen alakultak ki vízzel elöntött, vagy túltelített területek. Ennek következtében sok helyen nem tudták elvetni az őszi kalászosokat, az elvetett területek egy része pedig várhatóan nem éli túl a telet. Ilyen előzmények ismeretében nem lehet azon csodálkozni, hogy nő a kereslet a tavaszi kalászosok vetőmagvai iránt. Az MgSzH tájékoztatása alapján azonban a kalászosok szaporító területének évek óta tartó visszaesési tendenciája a tavalyi évben is folytatódott, így aki jó minőségû, fémzárolt vetőmagot kíván vásárolni, annak igyekeznie kell. A fontosabb növényfajokra vonatkozó információk az olvasók tájékoztatására:

Tavaszi árpa



Az alkalmas szaporító terület fele a 2009. évinek, ill. 1/3-a a 2008. évinek. Ez a szaporító terület valószínûleg az elmúlt évtizedek egyik legkisebb szaporító területe. A 2010. évi nyers vetőmagtermés alapján az évek óta alkalmazott 65–70%-os tapasztalati számot tekintve mintegy 5 ezer tonna fémzárolás elvi lehetősége áll fenn a 2011. évi vetéshez. A tavalyi 100 ezer ha körüli vetésterületet alapul véve ez a mennyiség cca. 25–27%-os felújításra adna lehetőséget.



A tényleges vetésterületet befolyásolják a söripari cégek 2011. évi szerződéses ajánlatai, a takarmánypiaci várakozások, a kipusztuló őszi vetések pótlására irányuló szándék és nem utolsósorban az optimális időben elvégezhető vetés. Ezek a tényezők mind a két irányban, érdemben mozgathatják a vetőmagkeresletet, de a számokból normál folyamatok esetén vetőmaghiányra kell következtetnünk.

Tavaszi zab



A zab szaporító terület 70%-a az előző évinek, a nyers termésből várható 1000 tonna fémzárolt vetőmag kb. 6 ezer ha-ra elegendő. Ha a tavalyi 53 ezer hektáros terület változatlan maradna, akkor ez a mennyiség csupán 10–12% felújításra elegendő.

Tavaszi búza



A tavaszi búza vetőmag szaporítás a 2009. évihez hasonlóan 290 ha-on történt. Az őszi vetések pótlására irányuló keresletnövekedés, a forgalmazók jelzése alapján már most is érezhető. A rendelkezésre álló készletek gyakorlatilag elfogytak.

Évek óta tartó folyamat a fémzárolt kalászos vetőmagok használatának visszaesése, miközben aratás környékén folyamatosan napirenden van a gabona heterogén minősége, az egységes árualap hiánya. A gazdálkodóknak fel kellene ismerniük, hogy jó minőségû, garantáltan egészséges, csírázóképes, fajtaazonos fémzárolt vetőmag használata nélkül nem fognak tudni minőségi termelést folytatni. Ebben az évben biztató jelnek vesszük, hogy a termelők egy része megfogalmazta: a feketén vásárolt maggal sok esetben rosszabbul járt, mintha megvette volna a fémzárolt vetőmagot. Reményeink szerint a következő években ismét növekedni fog a kereslet és ezáltal a szaporító területek nagysága is.

Tavaszi feladatok előtt



Az elmúlt évek alatt és most is többször éreztem úgy, hogy nem szerencsés, ha fő mûsoridőben a tv híradók velünk, gabonatermesztőkkel foglalkoznak. A jelenlegi „sláger” témák a „búza import valószínûsége” és a „400 Ft-os kenyér” témája. Természetesen mindenkinek megvan erről a véleménye csak nézzünk a számok mögé.

A KSH statisztika szerint a búza exportunk: 2010 júliusban 131 ezer tonna; augusztusban 280 ezer tonna; szeptemberben 370 ezer tonna; októberben 215 ezer tonna; novemberben 120 ezer tonna. Világosan látszik, hogy novemberre olyan magasak lettek nálunk a belpiaci gabonaárak, hogy nem érdemes az országból exportálni búzát, „kiáraztuk magunkat” az export piacokról. A 2011 január eleji 65 ezer Ft/t árak februári szállításra 80 ezer Ft/tonnára emelkedtek, ezek mellett a nyugat-európai árak 260–270 euro/t körüli áron stabilizálódtak.

Takarmányellátás oldaláról: a 2010-es kukoricatermésünk közel 7 millió tonna, belső felhasználásunk 4 millió tonna, az export árualapunk a szezonra közel 3 millió tonna. Az eddig kiszállított mennyiségek: 2010. szeptemberben 141 ezer tonna; októberben 238 ezer tonna; novemberben 539 ezer tonna. A belpiaci árak 55–60 ezer Ft/t-­ra emelkedtek januárra, azóta stabilizálódás figyelhető meg, a külföldi 230–240 euró/t árakhoz képest.

A fenti „sláger” témák helyett a termelőknek 3 fontos dologról kellene beszélnünk:



1. A jelenlegi még magas árszinten értékesíteni az új termésből, stabilizálni vállalkozásaink árbevétel kockázatát 2011-ben. Sajnos már 2008-ban láthattuk, hogy a magas árak le tudnak esni aratási időszakra. A fizikai kereskedők nem szívesen kötnek az új termésre szerződést a vis maior ügyek miatt, és mert lefelé várják az árakat. Reméljük, hogy a jelenleg még belvizes területekre napraforgót és kukoricát fogunk tudni vetni, nagyobb területen, mint az eddig megszokott volt.

2. Növényvédő szerek hamisítási, illetve növényvédő szer raktárak feltörési hullámára felkészülni, és a tavalyi példákból okulni, mert kínai-indiai másoló gyárakban előállított hatóanyagokat tartalmazó „környezeti bombák” kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.

Hozzánk termelőkhöz jut el a legtöbb hamis/fekete kereskedelemből származó növényvédő szer, ezért célszerû az ellenőrzéseket nálunk végezni, végeztetni: 



- Be kell jelenteni, ha valami olyat tapasztalunk, ami nem megfelelő növényvédő szerre utal. 

- Mi termelők a problémás esetekre félre tehetünk egy bontatlan kiszerelésû terméket. 

- Amennyiben bebizonyosodik, hogy a növényvédő szer nem megfelelő, úgy visszakeresni az eladót/gyártót/kiszerelőt a nyilvántartott gyártási szám alapján.

3, Vetőmag hamisítási ügyekben (napraforgó és kukorica) maffia módszerek elszaporodása és elterjedése. A Vetőmag Szövetség és Terméktanács ajánlása:

A hamisított vetőmag ismérvei:



• A hamisított vetőmagot akár teherautóról nagy tételben is árusíthatják, vagy kisebb vásárokon,

piacokon „csomagtartóból” kínálják.

• A hamisított vetőmagot a vetőmag piaci áránál olcsóbban ajánlják, esetleg akciós, vagy megmaradt tételként tüntetik fel.

• A cégjelzéssel ellátott zsákok megtévesztésig hasonlíthatnak az eredetihez.

• A hamis címke könnyen téphető és a fémzárszám és/vagy a címkesorszám is hibás, nem a címkén szereplő hibridet és vetőmagtételt azonosítja.

A címke tartalma



A címkék téphetetlen anyagból készülnek, egyedi nyilvántartásúak, sorszámozottak – az öntapadó típusok kivételével –, vízjellel ellátottak, kitöltésük számítógéppel történik. Minden egyes zsáknak, csomagolási egységnek külön azonosító száma van.

Milyen kárt okozhat a hamis vetőmag használata?



Hibridnövények esetében a termény (F2 generáció) visszavetése jelentős terméscsökkenést eredményez. Hamis vetőmag esetén a zsákban gyakran töredezett, csíraképtelen mag található, ez tovább növeli a veszteségeket.



A csávázás hiánya tovább rontja annak az esélyét, hogy az elvetett mag kicsírázzon, illetve a kezdeti fejlődése megfelelő legyen. A genetikai, csírázóképesség és növényvédelmi problémák egyaránt termésveszteséget okoznak, ami együttesen akár a 100%-ot is elérheti.

Az Ön legfontosabb teendői annak érdekében, hogy kiváló minőségû vetőmaghoz jusson:



• Csak megbízható kereskedőtől vásároljon vetőmagot!

• Minden esetben kérjen számlát a vetőmagról, hiszen csak annak segítségével tudja a későbbi vitás esetekben bizonyítani a vetőmag származását!

Teendők, amennyiben gyanús vetőmaggal találkozik:



• Értesíteni az MgSzH megyei Vetőmagfelügyeleti Osztályát (06-1/336-9000), vagy a Vetőmag Szövetséget (06-1/332-5755).

• Az MgSzH-nál telefonon, illetve a honlapon on-line módon* is lekérdezhető a fémzárszám, és a címkesorszám, amely alapján ellenőrizhető a vetőmag eredete.

• Hatósági Jegyzőkönyv felvétele elengedhetetlen a bizonyításhoz!

Úgy tûnik, hogy a búza világpiaci ára átbillent a csúcson, ugyanis az elmúlt napokban jelentős korrekcióba kezdtek a világ vezető tőzsdéi. Mind a chicagói, mind a francia tőzsdén csupán pár nap alatt a búza ára márciusi határidőre közel tízezer forintot esett. Ezzel szemben a budapesti tőzsdén a búza még mindig tartja magát, márciusi határidőre csupán az új búza jegyzésében indult el a visszakorrigálás.



Jó hír lehet, hogy ilyen körülmények között a február végi, március elejei liszt és takarmány áremelés nagy valószínûséggel az utolsó lesz ebben a szezonban.

Az Európai Unió Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Irányító Bizottsága február 17-én elfogadta az import vámok felfüggesztésére vonatkozó jogszabályjavaslatot. A felfüggesztés a kiválótól eltérő minőségû búza és takarmányárpa kedvezményes import kvóta segítségével behozható mennyiségére vonatkozik. A vámfelfüggesztés a 2011. június 30. előtt elindított szállításokra vonatkozik majd. A rendelet megjelenését február 25-re várják, hatályba lépése így február 28-ra tehető.



Az EU takarmánygyártói és állattartói is fellélegezhetnek, ugyanis február 22-én az EU Állandó Bizottsági ülésén megszavazták a szójaimportot komolyan veszélyeztető un. technikai megoldást. 0,1%-os határértéket (MRPL) szabtak meg az EU-ban még nem engedélyezett, takarmányozási célra felhasználható GM szója esetében. A jogszabály megjelenése legkorábban 2011. júniusára várható.

Az EU mûvelhető területének (zöldség, gyümölcs nélkül) mindössze 3%-án termesztenek fehérjenövényeket, ami az EU szükségleteinek mindössze 30%-át fedezi. Az EU-ban felhasznált fehérjenövények 70%-a (45 millió tonna) – főként szója – főleg Brazíliából, Argentínából és az USA-ból érkezik. Ezen országokban azonban túlnyomórészt genetikailag módosított szójababot termesztenek. Ezek behozatala az eddigi zéró tolerancia miatt komoly fejfájást okozott és az ellátást veszélyeztette.