3. Villamos csatlakozás
Villamos csatlakozás kiépítésére abban az esetben van szükség, ha a biogáz-üzem egyben gázmotoros kiserőmû is, és a biogázból termelt áramot a közcélú hálózatra adja át. Első lépésben igénybejelentést kell eljuttatni a területileg illetékes hálózati engedélyeshez, ami alapján a hálózati engedélyes megvizsgálja, hogy a tervezett üzem hol tud csatlakozni a hálózatra. Amennyiben nincs akadálya a hálózati csatlakozásnak, úgy a hálózati engedélyes első körös válaszlevelében tájékozatja az ügyfelet arról, hogy az igénybejelentést elfogadta és a kívánt kapacitással a hálózati csatlakozás lehetőségét egy adott időszakig fenntartja. Az első körös válaszlevél rendelkezik arról is, hogy a pontos mûszaki feltételek meghatározásához a kérelmezőnek milyen dokumentációt kell beküldenie. Ennek a dokumentációnak az ismeretében az üzletszabályzatukban meghatározott módon dönt a hálózati engedélyes arról, hogy a kérelmezőnek pontosan milyen adminisztratív és mûszaki követelményeket kell teljesítenie a hálózati csatlakozás érdekében. A kérelmező ennek megfelelően köteles saját költségére elkészítetni a csatlakozási tervet, majd a hálózati engedélyes jóváhagyását követően kötik meg a csatlakozási szerződést. A csatlakozási terv alapján kell elkészíteni a kiviteli terveket a hálózati engedélyes jóváhagyása mellett.
A kivitelezést követően kerül sor az üzemviteli megállapodás, a hálózathasználati és a mérlegköri tagsági szerződés megkötésére. A 389/2007. (XII.23.) Korm.rendelet hatálya alatt 2008. január elsejétől a megújuló energiaforrásból, a hulladékból és a kapcsoltan termelt villamos energia termelői a kötelező átvételi rendszer (KÁT-mérlegkör) tagjai. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR Zrt.) mint átviteli rendszerirányítói engedélyes kapott felhatalmazást KÁT-mérlegkör mûködtetésére, így minden új biogáz-üzem kiserőmû a MAVIR Zrt-vel köteles mérlegköri szerződést kötni, melynek alapja a szerződéskötés előfeltételeinek való megfelelés. A mérlegköri szerződés egyik legfontosabb előfeltétele a Magyar Energia Hivatal által kiadott KÁT rendszerben való értékesítési jogosultság megszerzése illetve szükség esetén a kiserőmûvi összevont engedély.
4. Kiserőmûvi összevont engedély
Az 50 MW-nál kisebb, de 0,5 MW-os vagy azt meghaladó teljesítőképességû kiserőmû létesítésére és villamos energia termelésére kiserőmûvi összevont engedélyt kell kérni a Magyar Energia Hivataltól. Az 500 kW-ot el nem érő kiserőmûnek csak bejelentési kötelezettsége van, ennek megfelelően ezek a kiserőmûvek nem engedélyes kiserőmûvek. Az engedélykérelemhez szükséges dokumentumok a Magyar Energia Hivatal honlapján elérhetőek, az engedélyezési eljárás díjköteles.
A VET alapján a biogáz kiserőmûnek, amely a kötelező átvételi rendszerben kívánja a termelt villamos energiát értékesíteni, kérelmet kell benyújtania a Magyar Energia Hivatalhoz a kötelező átvétel időtartamának és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségének meghatározása céljából. A kérelemhez üzleti tervet kell csatolni, amiben ki kell mutatni, hogy a tervezett beruházás hány év alatt térül meg és milyen támogatásokban részesült. Az üzleti tervben közölt adatok alapján a hivatal határozatot hoz arról, hogy a kérelmező kiserőmû hány éven keresztül mekkora mennyiségben (kvóta) lesz jogosult a kötelező átvételi rendszerben való villamos energia értékesítésre. Ez a kérelem legkorábban a kiserőmûvi összevont engedéllyel együtt nyújtható be. A kérelmekhez szükséges formanyomtatványok megtalálhatóak a www.eh.gov.hu honlapon.
5. Egyéb engedélyek
Vezetékjogi engedély: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes mérésügyi és mûszaki biztonsági hatósága az eljáró hatóság a 382/2007. (XII.23.) Kormányrendelet szerint. A vezetékjogi engedélyt a biogáz üzem kiserőmûvi egység és a közcélú villamos hálózat csatlakozási pontja között tervezett termelői vezeték létesítésére adják ki.
Vízjogi létesítési engedélyek: a vízjogi engedélyekről azért kell külön szót emelni, mert nemcsak a szociális vízigényeket biztosító kutak létesítéséhez kell megkérni ezt az engedélyt, hanem az építési engedélyben a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság, mint szakhatóság által előírt monitoring rendszer vízlétesítményeihez is (219/2004. (VII.21.) Korm.rendelet alapján).
Hulladékkezelési engedély: a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a környezetvédelmi engedélyre nem kötelezett biogáz üzemek esetében az építési engedélyben előírja, hogy a létesítmény kizárólag jogerős hulladékkezelési engedély birtokában üzemeltethető. Vagyis a hulladékkezelési engedély megszerzéséig a biogáz üzembe semmilyen hulladékot nem lehet befogadni. A környezetvédelmi szempontból az állati trágyák is hulladékok, míg a mezőgazdasági gyakorlat szerint az állati trágyák melléktermékek. Ezen a ponton a szabályozás a mai napig nem egyértelmû, ezért célszerûbb a hulladékkezelési engedély megszerzése a fermentor feltöltése előtt. A hulladékkezelési engedélykérelmet a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek kell benyújtani a 2000. évi XLIII. törvény szerint. A hatóság eljárási díjat szab ki az eljárás lefolytatására.
Erjedési maradék kihelyezési engedély: A jelenleg túlnyomó többségben alkalmazott nedves fermentáció végén a biogáz-üzemekben nagy mennyiségû alacsony szárazanyag-tartalmú erjedési maradék (kierjedt fermentlé) keletkezik, amelyet az átmeneti tárolást követően véglegesen el kell helyezni. Miután ennek az anyagnak magas a tápanyagtartalma, ezért célszerû az erjedési maradékot a termőföldekre visszajuttatni. Ehhez a hasznosítási módhoz azonban kötelező megkérni a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal engedélyét. Az engedély kérelemhez a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet szerint talajvédelmi tervet kell készíteni.
A rendeletben nem került meghatározásra, hogy a biogáz-üzemekből kikerülő erjedési maradék melyik kategóriába sorolható, így a jelenlegi tapasztalat az, hogy a hivatalok saját hatáskörben döntenek erről. Legtöbbször vagy „nem mezőgazdasági eredetû nem veszélyes hulladék” vagy „hígtrágya” kategóriákba sorolják ezt az anyagot. A biogáz üzemben keletkező erjedési maradék teljes mennyiségre elegendő területre kell megkérni az engedélyt, amire azért is érdemes odafigyelni, mert ez az engedély egyik feltétele a használatbavételi engedély kiadásának.
Az engedélyezési eljárást ért számos kritika (és az uniós megújuló energiatermelés célkitûzéseitől való elmaradás) nyilvánvalóvá teszi, hogy a jelenlegi engedélyezési gyakorlat hátráltatja a megújuló energiatermelés terjedését. A terület „újraszabályozása” szükséges, amelyet a 2009-ben megjelent vonatkozó Európai Uniós direktíva is kikényszerít.
Somosné Nagy Adrienn • Szárszó Tibor
Magyar Biogáz Egyesület
Kapcsolódó anyagok:
Agro Napló 2010/12., 47. oldal
A cikk szerzője: Somosné Nagy Adrienn
