Visszatekintés a 2010. év időjárására, a következmények az őszi búza gyomirtására



A 2010-es év Magyarországon az elmúlt évszázad legcsapadékosabb éve volt. A 2010. évben nemcsak a tavaszi munkálatokat és a betakarítást hátráltatta a csapadék, de a betakarításokat követő tarlóápolásokat, a vetés előtti munkamûveleteket sem sikerült kellő ütemben és minőségben elvégezni. Így a szükséges őszi munkálatok csorbát szenvedtek, ami biztosan hatással lesz a 2011-es évre is.



Szinte bizonyosra vehető, hogy 2011 tavaszán az átlagosnál gyomosabb gabonatáblák lesznek, szinte biztos, hogy a gyomnövények fejlettsége sokkal eltérőbb lesz, mint egy átlagos évben.



A kellően hatékony gyomirtások érdekében még inkább fontos lesz a technológiai utasítások betartása (gyomnövény-, kultúrnövény fenológia, a permetezés során a léghőmérséklet figyelemmel kísérése, az elsodródásból adódó fitotoxicitások elkerülése).



Erre mindenféleképpen fel kell készülni, és rendelkezni kell azzal a szaktudással, amivel a legyengült, heterogén gabonákat a tavasz érkeztével előnybe tudjuk majd hozni a károsítókkal, jelen esetben a gyomnövényekkel szemben. Továbbá a helyesen elvégzett vegyszeres védekezéssel ne károsítsuk az amúgy is heterogén őszi búza állományunkat, továbbá az elsodródások elkerülésével, a szomszédos növényállományokban se okozzunk károkat.

A vegyszeres gyomirtás és a gyomszabályozás lehetőségei őszi búzában



Szerencsére azt lehet mondani, hogy minden gyomnövényproblémára van herbicides megoldás őszi búzában, és még akkor is kellően hatékonyak tudunk lenni, a megfelelő szaktudás birtokában, ha olyan csapadékos az év, mint ami volt 2010-ben.

Pájtli József • egyéni vállalkozó, Tamási (700 hektárból 250 hektár a kalászos gabona) 



- Néhány évtizedre visszagondolva nem okozott gondot számomra a gabona gyomirtása. A gazdaságomban jó a talaj vízháztartása, nem alakult ki belvíz – részben ez az alkalmazott agrotechnikának (altalajlazítás, megfelelő mélységû szántás) is köszönhető.



A széles herbicidválasztékból azonban nem is olyan egyszerû a választás, ha a maximális hatékonyságra törekszünk. A gyomirtó szerek kiválasztásánál az első szempont, hogy melyek azok a gyomnövények, amelyek ellen védekeznünk kell (gyomfelvételezés fontossága). 



- Leggyakrabban a kétszikû gyomok (mezei acat, szulák-félék, pipitér-félék) fordulnak elő a területemen. Szerencsére a földjeim nincsenek elgyomosodva és az elsavanyodás sem jellemző, így nem kedvezőek a feltételek a nehezen írtható egyszikû gyomok (nagy széltippan, hélazab) elterjedéséhez. Természetesen nagyon fontos, hogy minden kultúrában, illetve a tarlón is védekezzünk a gyomok ellen, nem szabad elhanyagolni a területet.



Az őszi búzában viszonylag könnyû elfogadható szintû, nem túl drága vegyszeres gyomirtást végezni.

Mezőszöv Zrt. • Enying, Sümegi Zsolt cégvezető (a 2770 ha-os összterületből 1085 ha a kalászos gabonák részesedése) 



- A legolcsóbb gyomirtás a kalászosok gyomirtása! No nem azért mert nem szükséges gyomirtani, bár egy-egy táblán akár az is előfordulhat, hanem mert bármely más szántóföldi kultúrához képest a gyomok elleni védekezés itt a legolcsóbb.



Az ország több területén az utóbbi években, évtizedekben, a hagyományosnak mondott tavaszi posztemergens technológia mellett, terjed az őszi gyomirtás, mivel a területi adottságok, a gyomnövények, a munkaszervezés miatt, sok előnnyel jár az ősszel elvégzett gyomirtás. (Az őszi búza herbicides gyomirtása közül az őszi gyomirtás ideje már lejárt, továbbá nem is biztos, hogy a 2011. év csapadékos időjárása lehetővé tette a sikeres kivitelezését az őszi kezeléseknek.)

Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Zrt. • Pápa, Varga Katalin agrokémiai szakirányító (8200 ha összterületből, 3000 ha a kalászos gabona részesedése) 



- A kilencvenes évek közepéig csak a tavaszi gyomirtás dominált a gazdaságunkban. A kilencvenes évek közepétől azonban fokozatosan áttértünk az őszi gyomirtásra. A gazdálkodási területünknek nagyságrendileg a fele savanyú homok, ahol a nagy széltippan az uralkodó gyom, de előfordul az orvosi kamilla, az ebszikfû, a mezei árvácska, a veronikafélék és a sebforrasztó zsombor is. A késői tavaszi gyomirtás ezen gyomnövények ellen, a mi tapasztalataink alapján, nem kellően hatékony, ezért alkalmazzuk ősszel a posztemergens vagy a preemergens gyomirtásokat. Továbbá az őszi kijuttatással nemcsak a korai gyomosodást előzzük meg, de a tavaszi gyomirtás is könnyebben időzíthető, vagy akár el is hagyható. Az őszi posztemergens gyomirtásunk arányának jelentős növekedését az ősszel megjelenő rovarkártevők elleni együttes védekezés is indokolta, így nemcsak a gyomnövények elleni korai védekezést tudjuk elvégezni, de a rovarkártevők visszaszorításával, ezáltal a vírusok elleni védekezésünk is hatékonyabb lett. A szerválasztásnál a legfontosabb szempont a hektárköltség és a saját tapasztalat.”

- Mezőszöv Zrt.: őszi gyomirtás esetén tudni kell, mely gyomnövények ellen nem tudunk minden esetben, hatékonyan védekezni (veronika fajok). A gyomnövények korai kikapcsolásával jelentős eredményeket tudunk elérni, továbbá a tavaszi munkacsúcs széthúzható.

A tavaszi herbicides kezelés lehetőségei – az előző év-évek tapasztalatainak figyelembevételével



A tavaszi posztemergens gyomirtást a kétszikû gyomnövények tömeges kelését követően kell elvégeznünk, illetve a védekezések időzítéséhez fontos a magról kelő egyszikû gyomnövények (nagy széltippan, vadzab, ecsetpázsit) figyelemmel kísérése is! A szerválasztásnál tisztában kell lenni a készítmények gyomirtási spektrumával, a fenológiai korlátokkal, illetve az esetleges utóveteményre gyakorolt hatással. Továbbá a választásnál egyre nagyobb szerepe van a készítmény árának. Itt azonban szükséges az árhoz tartozó tartalmat is ismerni, mivel a jelenlegi széles szerválasztékból nem lehet megfelelő szakmai döntést hozni, csak az ár alapján.

- Pájtli József: fontos a jó agrotechnika mellett a jól bokrosodott, jó gyomelnyomó képességgel rendelkező növényállomány (Ez akár azt is eredményezheti, hogy nem kell vegyszeresen gyomirtani tavaszszal.) Nagyon jó hatású még a kora tavasszal kelő, illetve kicsi (2–4 leveles) gyomok ellen a mechanikai gyomirtás, gyomfésûvel. Nagyon fontos az optimális herbicid kiválasztása és a kijuttatás időpontjának helyes megválasztása, a megfelelő szórástechnológiai háttér (cseppméret, haladási sebesség). Legolcsóbb technológia a hormonhatású herbicidek tavaszi alkalmazása, de itt nagyon fontos betartani, hogy bokrosodás végéig lehet felhasználni ezeket a szereket. A megkésett védekezés jelentős terméscsökkentő hatású. E miatt a technológiai korlát miatt ezen készítményeket nem használom, mivel a területeim többségén a bokrosodás végéig a gyomok jelentős része még ki sem kel, így hatástalan az ellenük történő ilyen védekezés. Fontosnak tartom az olyan szerek használatát, amelyek a zászlós levél megjelenéséig alkalmazhatóak. A gyomirtó szer hatásának fokozása érdekében levéltrágyát is alkalmazok, kihasználva a levéltrágya vízlágyító hatását. A többi szántóföldi kultúrához képest, a gabona gyomirtási költsége a legalacsonyabb és itt a legkönnyebb kiirtani a később nehezen irtható gyomokat. A gyomirtás hatékonyságához hozzá tartozik a megfelelő tápanyagellátás, amivel jó kondícióban tartható a kultúrnövény, így tökéletes a gyomelnyomó hatása.



A tavalyi évben a csapadékos időjárás miatt a tavaszi herbicides védekezések az őszi búza állományokban is sok kívánnivalót hagytak maguk után. Több esetben a tavaszi herbicides védekezést nem tudták optimális időben elkezdeni a gazdák, mivel szinte mindig esett az eső (nem sikerült betartani a fenológiai korlátokat, sem a kultúrnövény, sem a gyomnövény tekintetében, ami hatékonyság-csökkenést, továbbá a kultúrnövényen több esetben akár észrevétlenül – a termésmennyiség csökkenésében –, vagy szemmel láthatóan, fitotoxikus tüneteket eredményezett). A sok csapadék következtében előfordult, hogy a permetezést végző gépnek segítséget kellett kérnie, mivel elsüllyedt, elakadt a felázott gabonatáblákon.

A gyomnövények elleni vegyszeres védekezés „fejlődése” és a jelenlegi lehetőségek

 

- Mezőszöv Zrt.: a 80-as évek végére, a 90-es évek elejére az egyoldalú hormonbázisú gyomirtószer-használat azt eredményezte, hogy kiszelektálódtak a hormontoleráns gyomok, mint az ebszikfû-fajok, az orvosi füstike, a parlagi pipitér, a ragadós galaj. Ezen gyomnövények visszaszorítására jöttek a szulfonil-karbamidok, amelyek egy új dimenziót nyitottak a gyomirtásban. Sajnos ebben az esetben is az egyoldalú használattal további gyomnövények szelektálódtak ki, mint a mezei acat, a veronika-fajok, a ragadós galaj. Ezután a hormonbázisú és a szulfonil-urea típusú szerek kombinációit kezdtük használni, kezdetben igen jó eredménnyel. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy sajnos a gabonagyomok közül felerősödött a veronika-félék, az árvacsalán-fajok, a pipacs, a ragadós galaj, a sebforrasztó zsombor gyomnyomása. A legújabb szakmai kihívást, odafigyelést a szulfonil-urea toleráns napraforgó árvakelés jelenti. Ezt a jelenlegi problémát csak tetézi az, ha a fenti gyomok mellett még egyszikûek ellen is kénytelen védekezni a termelő. Nem azért mert nincsen rá herbicides megoldás, hanem azért, mert így már a legdrágább technológiákat, és a legdrágább gyomirtó szerek közül kell „válogatni”, és így már nem is olyan olcsó a védekezés technológiája és nem is olyan könnyû a választás. A gazdaságunkon belül, a saját gyomirtási technológiánk megválasztásánál a gyomok összes borítottsága, faji összetétele, a fajok közötti aránya, a gyomok fejlettsége mellett, fontos a kultúrnövény sûrûsége, fenológiája, az esetleges herbicid-érzékenység ismerete is. A döntésnél figyelembe kell venni az időjárási (elsősorban a hőmérséklet, de egyre többször gond a szélerősség, 2010-ben a csapadék), a talajtani (humusztartalom, talajszerkezet, egyéb fizikai tulajdonságok) szempontokat. Befolyásoló tényező lehet az elővetemény (szerhatás, szármaradvány) és az utóvetemény (szerhatás) is. Egyre inkább éreztetik hatásukat – a technológia kialakításában – a munka-szervezési problémák (gépesítettség: erőgép, munkagép, kiszolgálógépek; a légi növényvédelem lehetőségének bizonytalansága; a jól képzett végrehajtó személyzet hiánya).

Agroméda Kft. • Szentlőrinc, dr. Bárány Sándor, ügyvezető (a 100 ha-os összterületből a kalászos gabona terület nagysága 25 ha) 



- A kétszikû gyomnövények közül a tyúkhúr, a veronika-félék, az árvacsalán fajok, a pipacs, a szarkaláb-félék, a kék búzavirág, az orvosi kamilla, a szulák-félék a mezei acat, az egyszikûek közül a hélazab, a tarackbúza és a nagy széltippan fordul elő a területeinken. A védekezés gerincét a mezei acat és az egyszikû gyomnövények visszaszorítása jelenti. A vegyszeres gyomirtásunk „hőskorában” jellemző volt a 2,4-D és MCPA hatóanyagú, hormonbázisú gyomirtó szerek használata. A szereket olcsóságuknál fogva a gabonák teljes területén használtuk. Az egyoldalú herbicid-használat következtében a gyomflóra átalakításra került, a rezisztens gyomok felszaporodtak. Emellé jött az egyszikûek térnyerése, felszaporodása. Komoly gondot kezdett jelenteni a tarackbúza, a vadzab és a nagy széltippan. A rendelkezésre álló, jelentős számú gyomirtó szer közül kell kiválasztani, a termőhely adott gyomflórájára a legjobb készítményeket, ami csak úgy lehetséges, ha a termelő és/vagy a növényvédő mérnök, helyismerettel, a gyomirtó szerek pontos hatásspektrumával rendelkezik. A választás megnehezítésére minden esetben ott van és egyre nagyobb fejtörést okoz a gazdálkodóknak a hektárköltség. A választásnál nagy hangsúlyt kap továbbá az, hogy a kiválasztott készítmény „kinek a szere”, kipróbáltam-e már, vagy vannak-e megbízható információim a szer felhasználásáról, továbbá az sem egy utolsó szempont, hogy a kereskedő milyen feltételeket ad a vásárláskor (halasztott fizetés, termeltetés).

A herbicidek kiválasztásának szempontjai



Ha a tavaszi alkalmazásnál is betartjuk, hogy a gyomnövények előfordulása alapján választjuk ki a megfelelő gyomirtó szert, illetve az engedélyokiratban foglaltakat szem előtt tartjuk, akkor kellő hatékonysággal tudunk védekezni az őszi búzában a tavasszal előforduló legfontosabb egy- és kétszikû gyomnövények ellen. 

- Agroprodukt: A gazdaságunkban nagyon fontos, hogy a kalászos gyomirtásunkat úgy kell kivitelezzük, hogy maghozó gyomok ne maradjanak a kalászos állományban, mivel az augusztusi telepítésû lucerna, az olaszperje, az őszi káposztarepce meghálálja azt, ha a fejlődésük kezdetén nem kell konkurálniuk a gyomnövényekkel. Ezt olcsón és hatékonyan az előveteményben lehet kivitelezni. A gazdaságunkban megjelenő gyomnövényeink közül a parlagi ecsetpázsit, a fedél rozsnok, a tarackbúza, a veronika-félék és a mezei acat elleni vegyszeres gyomirtás hatékonyságát szükséges növelni, de ez a hatékonyságnövekedés csak a költségek növekedésével érhető el.

- Agroméda: A tapasztalatunk az, hogy alapvetően a vegyszeres gyomirtások hatékonyan megoldhatók, de azt szem előtt kell tartani, ahhoz, hogy a gyomnövények gazdasági kárt ne okozzanak, nem kell a teljes gyommentességre törekedni. A költségeknél is jó tudni, hogy ma már nagyon olcsó, korlátozott „tudású” gyomirtó szert egyik gyártónak sem érdeke a piacra hoznia, és ott tartani. A gazdaságunkban a mezei acat probléma megoldható, de sajnos a jó hatás eléréséhez költségesebb készítményeket kell választani, illetve ha az egyszikû gyomnövények (jelen esetünkben a nagy széltippan) ellen is szükséges védekezni, azt már „olcsón” nem lehet megoldani. Természetesen minden gazdálkodó azt szeretné, hogy olcsó és egyben a legszélesebb gyomirtó-spektrummal rendelkező, hatékony készítmények legyenek a gyomirtó szer piacon (is), de hát ez csak az egyik vágya a termelőnek, aminek teljesülésére még várni kell.

- Mezőszöv: Fontos tudni, hogy a döntési szabadságfokunkat erősen korlátozó tényező, a helyes ár-érték arányú hektárköltség. A gabona gyomirtásánál sem lehet és nem is szabad kijelenteni, hogy egyes hatóanyagok jók vagy rosszak. A helyes kombináció, a dózis, illetve a kijuttatási időpontok, módok megválasztásával bármelyik hatóanyagot jóvá vagy éppen rosszá lehet tenni. A saját tapasztalatunk alapján, inkább elvi és munkaszervezési tapasztalatok miatt is, gazdaságunknál nem gyakorlat a folyékony nitrogén mûtrágya és a gyomirtó szerek együttes kijuttatása (más-más cseppméretben hatékony a kijuttatás, továbbá a szórásegyenletességben is jelentős különbségek vannak). Saját tapasztalatunk, hogy a légi gyomirtás alkalmazásával a légvezetékek alatt és mellett a gyomirtás gyakorlatilag nem kivitelezhető, így sajnos néhány év alatt nemcsak a táblaszegélyről, de innen is, igen erős gyomosodás indul el. Nem feltétlenül a gabona gyomirtásához tartozik, de mint a leghatékonyabb és egyben a leginkább költségkímélő gyomirtásról, a vegyszeres tarlókezelésről sem szabad elfeledkezni. Azt kell mondani, sosem szabadna kihagyni ezt a technológiai elemet, mivel rendkívüli hatékonyságán túl, még a rövid távon megtérülő befektetések közé is tartozik.

Összefoglalva elmondható, hogy az őszi búzánál és szerencsére a többi kalászos gabonánál is, a gyomszabályozást, gyomirtást több módon, illetve több lehetőség párhuzamos alkalmazásával hatékonyan meg lehet oldani, amit a termelői vélemények is alátámasztanak. Ezek a gyomirtási, gyomszabályozási módszerek, a preventív-megelőző intézkedések, a termesztéstechnológiai módszerek, nem utolsó sorban a mechanikai és a vegyszeres eljárások, helyes választásával, kombinációival viszonylag „könnyen” megoldhatjuk a gyomok egyedszámának alacsony szinten tartását. Ehhez minden esetben ismerni kell, hogy mely gyomnövények ellen kell védekezni, tudni kell kiválasztani ehhez a leghatékonyabb herbicideket. Ebben az esetben az ár-érték arány megfelelő lesz, így ki tudjuk jelenteni, hogy arányaiban még mindig a „legolcsóbb” gyomirtási eljárások közé tartozik a kalászosok vegyszeres gyomirtása.



A 2010-es év minden szélsőségével együtt egy olyan szakmai kihívás elé állította a termelőket, hogy azon termelők, akik nem voltak a kellő ismeret birtokában, azok nem tudtak kellően hatékonyak lenni. Szerencsére a tények és az itt idézett termelői vélemények ismeretében kijelenthető, hogy még az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben is lehet gazdaságosan termelni, de csak abban az esetben, ha a termelők rendelkeznek a legfontosabb információkkal, és ezen információkat helyesen, az adott helyzethez igazítva alkalmazni is tudják a kitûzött célok elérése érdekében.



Ezért is fontos, hogy minél több hasznos ismerettel rendelkezzenek a termelők annak érdekében, hogy a maximális hatékonyságot el lehessen érni a vegyszeres védekezéssel a gyomnövények ellen 2011-ben is.

Hornyák Attila • herbológus Nógrád Megyei Kormányhivatal

Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága • Balassagyarmat

A cikk szerzője: Hornyák Attila