Csábító új termésárak

Az elmúlt években többször anomáliák alakultak ki a kalászos gabonák piacán, ami több termelőtársunkat nehéz helyzetbe sodort. Terményeink árai többször az önköltségi szintek alatt voltak. A kedvező nyár eleji árak aratásra lezuhantak és a következő év tavaszáig nem is igen változtak. Egy „komoly” vevő volt csak a hazai piacon a 101 eurós intervenció, amit már a 2004-es csatlakozásunk óta le is építettek.

A jelenlegi helyzet más, mert 2010 tavaszától a világon gabonakeresleti piac van és a nyugat-európai árak magasak (malmi búza 250 euro/tonna, kukorica 230 euro/tonna), ami hozzánk is begyûrûzött. Nálunk is 65 000 Ft-os búza és 55 000 Ft-os kukoricavételi árakról hallani.



Felvetődik a kérdés, hogy gabona-árrekordok közelében vagyunk-e már? Még nem, 2008 tavaszán a búza 75 000 Ft, a kukorica 60 000 Ft volt, tehát még bírunk emelkedni, de őszre az árak 30 000 Ft-ra estek akkor vissza.

Valószínû, hogy a jelenlegi igen kedvező emelkedő ártrend sem fog örökké tartani, mint ahogy ezt 2008-ban is láthattuk, ezért elgondolkodtató az új 2011 évi tőzsdei (a Budapesti Értéktőzsde Gabonaszekciójában) határidős árak, amelyek a következők (2010. január 14.):

• malmi búza augusztusi szállításra: 56 000 Ft,

• takarmánybúza aug.-i szállításra: 51 000 Ft,

• napraforgó októberi szállításra: 124 500 Ft,

• repce augusztusi szállításra: 121 000 Ft,

• kukorica novemberi szállításra: 51 200 Ft.

Az 1990-es évek elején a néhai Budapesti Árutőzsde egy sikertörténet volt, használtuk a tőzsdei árbiztosítás eszközét. Vajon miért hanyagoltuk el ezt a technikát? Nem felejtettük el, csak akkor még olyan szegények voltunk, hogy nem mertünk kockáztatni. Természetesen a tőzsdei kötésnek vannak hátrányai is, alapletétet kell biztosítani, napi ármozgás van és naponta nyomon kell követni az árakat.



Szerencsés lenne az is, és csökkentené kiszolgáltatottságunkat, ha legalább három lépésben értékesítenénk terményeinket (ebből két alkalom betakarítás előtt), hogy jobban alkalmazkodjunk a piaci viszonyokhoz, és ne csak a raktárunkban lévő árunkra keressünk vevőt.

Az Európai Bizottság KAP jövője 2020-ig címû közleményéhez

Az Európai Földtulajdonosok Szervezete (ELO) 2010. november 23-án Budapesten tartotta rendes közgyûlését. A 2010. november 18-án nyilvánosságra került brüsszeli anyaggal több órán keresztül foglalkozott közel 20 EU-s tagállam képviselője, és vitatta meg az anyagot, és alakított ki közös álláspontot. Czerván György államtitkár úr is jelen volt a közgyûlésen, és az ELO agrárpolitikával foglalkozó munkacsoportja is képviseltette magát Allen Buckwell vezetésével.

A bizottság által kiadott a „Közösségi Agrárpolitika Jövőjével” foglalkozó anyagot nemcsak mi, hanem az ELO közgyûlésen jelenlévők is pozitívan értékelték, a következők szempontjából: 

- a KAP az Unió egyetlen mûködő közös szakpolitikája, amit meg kell tartani; 

- az anyag pozitív jövőképet vázol fel az agrárium számára; 

- az eddigi vitás kérdéseket (pl. támogatási felső határ) nyitva hagyja; 

- a felvetődő vitás kérdésekben nem zár le semmit, nem diszkriminál.

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége 2007 óta főtagja az ELO-nak, amin keresztül megismerhetjük más tagállamok álláspontját, érvrendszerét, a felmerülő kérdésekre adott nemzeti válaszaik hátterét. A bizottság anyaga jól ötvözi a KAP 2020-ig közlemény előzményeit, figyelembe veszi a francia-német közös,

e témában született álláspontot.



A szövetségünk azokhoz a véleményalkotókhoz tartozik, akik hangsúlyozzák, hogy 



- erős közösségi agrárpolitikára van szükség, ami az országunk adottságainak jó; 

- a kétpilléres támogatási rendszert fent kell tartani;

-n az aktív mezőgazdasági termelőket kell jövedelem kiegészítésben részesíteni.

A közösségi agrárpolitika régóta meghatározó és visszatérő kérdése a támogatási felső határ megállapítása. Több megközelítésben szimpatikus lehet a támogatási felső korlát gazdálkodási egységekre való megállapítása, ha tudjuk előre, hogy mi a felső korlát szintje, és hogy mi történik a ki nem fizetett összegekkel, mint új forrás hová lesz átcsoportosítva, de a szövetségünk álláspontja az, hogy Magyarországnak nem érdeke a felső támogatási határ bevezetése.

A közvetlen kifizetések nem lehetnek kevesebbek az új tagállamokban, mint a régiekben az olcsóbb munkaerőre és a kevesebb földárakra hivatkozva.

Meg kell fordítani a mezőgazdaság részesedésének folyamatos csökkenését az élelmiszer-ellátási láncban. Kockázatkezelési eszköztárat kell létrehozni a jövedelembiztonság megteremtésére a termelői szektorban.






Magyarország gabonaárainak alakulására erőteljes hatással voltak a világpiaci ártrendek, melyet tovább tetézett a vártnál kisebb hazai gabonatermés. Az alapanyagok ára folyamatosan nőtt a szezon eleje óta, és ma már 70 ezer forint alatt nem nagyon lehet malmi búzát vásárolni a piacon. A kukorica ára is az egekben jár, ami az állattartóknak okoz komoly fejfájást.

A kialakult keresleti piacon egyre gyakrabban tevődik fel a kérdés, hogy kitart-e a búza és takarmánygabona az új termésig. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok szerint a gazdasági év első felében több mint 1 millió tonna búza és csupán három hónap alatt közel 1 millió tonna újtermésû kukorica hagyta el az országot. A teljes szezonban búzából mindössze 1,5 millió, kukoricából meg 3,5 millió tonna kerülhetne exportra ahhoz, hogy a hazai ellátás mindvégig biztosítva legyen. A feketekereskedelemre vonatkozóan nincsenek adatok és megbecsülni sem tudjuk, ezért arra a kérdésre, hogy importra szorulunk-e vagy sem, biztonsággal senki sem tud megnyugtató választ adni.

Sajnos a jövő évi kilátások sem túl bíztatóak, hiszen az amúgy is szokatlanul alacsony búzavetéseket, egyéb őszi vetéseket a belvíz tizedeli. Az MgSzH legfrissebb adatai szerint már 72 ezer hektár őszi búzát és 24 ezer hektár egyéb őszi kalászost borít belvíz és a súlyosan átnedvesedett területek nagysága is elérte a 272 ezer hektárt.

Tavaszi hibridvetőmag-kínálatról




A vetőmagágazat sem kerülhette el a tavalyi rendkívül szeszélyes időjárást, amely különösen a vetőmag szántóföldi szaporításokban okozott mind mennyiségi, mind minőségi problémákat.

A hibrideknél a rendkívül csapadékos tavaszi időjárás megnehezítette a frakcionált vetést, a nyári időszakban pedig termékenyülési gondok jelentkeztek, hiszen a hideg, esős időben a beporzó rovarok lényegesen kisebb aktivitást mutattak, illetve az ilyen körülmények jelentősen megnehezítették a pollenek mozgását és életkörülményeit. A viharok, illetve a jégverések egyes területeken teljesen megsemmisítették a szaporításokat, napraforgónál a nedves időjárás kedvezett a gombabetegségeknek. Az egész termelési ciklusra rányomta a bélyegét a talajok szinte 100%-os víztelítettsége, amely rendkívül megnehezítette a gépi munkákat és amely – mint a meteorológia mutatja és jelzi –, még nem ért véget és ez a tavasz nagy gondja lesz.

A várhatóan megemelkedő igények ellenére kiegyensúlyozott kereskedelmet várunk. A térségben valóban voltak vetőmag előállítási nehézségek azonban Európa nyugati felében jól sikerültek a szaporítások, amelyek kiegészülve a raktárkészletekkel, biztosítani tudják a zökkenőmentes ellátást. Természetesen az mindig előfordulhat, hogy néhány népszerûbb hibridre nagyobb a kereslet mint a rendelkezésre álló készletek.

Fontos felhívni a figyelmet, hogy a gazdák nehéz helyzetét kihasználva, az idén is megjelentek már a vetőmaghamisítványok a piacon. A zsákokban rendszerint nem vetőmag, hanem takarmánykukorica, árunapraforgó található.



A hamis vetőmagok rendkívül súlyos károkat okozhatnak a növénytermelő gazdálkodóknak. Hibridnövényeknél a termény (F2 generáció) visszavetése jelentős terméscsökkenést eredményez. Hamis vetőmag esetén a zsákban gyakran töredezett, csíraképtelen mag található, ez tovább növeli a veszteségeket. A csávázás hiánya tovább rontja annak az esélyét, hogy az elvetett mag kicsírázzon, illetve, hogy a kezdeti fejlődése megfelelő legyen. A genetikai, csírázóképesség és növényvédelmi problémák egyaránt termésveszteséget okoznak, ami együttesen akár a 100%-ot is elérheti.

Számos módja van annak, hogy a hamis vetőmag beszerzését a gazdálkodó elkerülje, de két alapelvet mindenféleképpen érdemes szem előtt tartani: