A vetőmag üzletág termékeit jelöli, melyekkel új lehetőségek nyílnak meg a magyarországi termelők számára. Kukoricáink, napraforgóink, repcéink a legújabb kutatási eredményeket testesítik meg. Magyarországi nemesítő, fejlesztő tevékenységünk azt célozza, hogy a hazai klímához, adottságokhoz legjobban illeszkedő fajtákat, hibrideket válasszuk ki a Partnereink számára.



Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kukorica termésbiztonsága és jövedelem termelő képessége jelentősen változik. Ezért részben a klíma változása és az egyre szaporodó időjárási szélsőségek tehetők felelőssé, részben a kiszámíthatatlan terménypiaci ármozgások.

Mit tehetünk, hogy minél kevesebb kockázatot jelentsen a kukoricatermesztés?



A (termelési és értékesítési) kockázat csökkentésének egyik módja, hogy növeljük a sokszínûséget a kukorica termesztésünkben. Ez nemcsak azt jelenti, hogy többféle genetikával dolgozunk hanem technológiai módosításokat is bevezetünk.



A Dow Seeds „korai koncepciója“ olyan speciális genetikai felépítésû rövid tenyészidejû hibridekre (pl: MT Mattes - FAO 190, MT 261- FAO 260) épül, melyek már 6 °C fokos talajhőmérsékleten csíráznak, és fejlődnek. A különleges kontinentális genetika, rövid vegetatív periódusa, június eleji virágzása önmagában is növeli a termésbiztonságot, szinte garancia a jó termékenyülésre, és lehetővé teszi az igen korai augusztus végi, szeptember eleji betakarítást alacsony szemnedvességgel.

Hogyan járul hozzá a termésbiztonság növeléséhez a „korai koncepció“?



A termesztés technológia számos pontján támogatja „a rövid tenyészidő - korai vetés“ a nagyobb termésbiztonságot a vetéstől a betakarításig. A korai vetés (március végén, akár 6°C-os talajba) a téli csapadék maximalis kihasználását teszi lehetővé. Ez rendkívül fontos lehet, különösen ha az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait is figyelembe vesszük. Az elmúlt száz évben a csapadék sokévi átlaga 40 milliméterrel csökkent. A csökkenés leginkább a tavaszi hónapokat érinti, mely kritikus a növények fejlődése szempontjából. Elég csak a 2000-es, 2002-es, 2003-as, 2007-es évekre gondolni, vagy a 2009-es tavaszra. A kontinentális genetikának köszönhetően a korai vetés kockázata, minimális: a kora tavaszi fagyok rendszerint nem tudnak kárt tenni a kukorica tenyésző csúcsában, bátran javasolható a korai vetésük.



A hidegtûréssel párosult kimagasló fejlődési erélyû kukoricák lépéselőnybe kerülnek korai vetés esetén a kártevőkkel szemben. A megerősödött növényeket a barkók, lárvák már kevésbé tudják károsítani, a kukorica „kinő a foguk alól”. Termékfejlesztési kísérletünkben Dalmandon szemmel látható volt a különbség a vetésidők közt Diabroticával erősen fertőzött területen (2., 3. kép).

További kutatást, fejlesztést igényel, hogy megtaláljuk a a legjobb megoldást, mely a „korai koncepció” és inszekticides csávázás megfelelő kombinációjával biztonságos védekezési alternatívát adhat a kukoricabogár ellen. Az eredmények biztatóak és szükség is van ilyen megoldások kidolgozására, mert vannak olyan helyzetek, mikor nem kerülhető el a kukorica utáni kukorica vetése.



A kontinentális klímán a kukorica termés kialakulásának egyik legkritikusabb időszaka a virágzás. Ha légköri aszály sújtja az állományt a csövek nem termékenyülnek, „orrosodnak”. Tapasztalataink szerint a korán vetett, korai Dow Seeds kukoricák rendkívül korán képesek virágozni, elkerülve az általában (leggyakrabban) forró, aszályos júliust (1. táblázat).

A korai virágzásnak köszönhetően jó a termékenyülés, a végig berakódott csövek kevesebb esélyt adnak a rovarkártételre és az azok nyomán fellépő gomba fertőzésekre (4. kép).

A szemtelítődés is kedvezőbb időszakra, június második felére esik, nem kell tartani a szemek „megszorulásától”. Az ezerszemsúly az egyik legfontosabb termést meghatározó tényező, mely igen érzékenyen reagál az időjárási körülményekre.



A kukoricatermesztésünk egyik meghatározó költsége a szárítás. A „korai koncepció” előnyei közé tartozik a minimális szárítási költséggel történő betakarítás lehetősége. Az érés, a vízleadás augusztusban történik, amikor a levegő rendszerint forró és száraz, így a szemek vízvesztése elérheti a napi 1,5%-ot (1., 2. ábra).

Vizsgálataink szerint ezeknek a hibrideknek kb. 1350-1450°C aktív hőösszegre van szükségük a 13-16 %-os szemnedvesség eléréséhez. Évjárattól és tenyészidőtől függően augusztus végére, szeptember közepére a szemnedvesség 14% alá is csökkenhet, és így nincs szükség mesterséges szárításra. Ez jelentős költség megtakarítást jelent. Ilyen időjárási feltételek mellett nincs fuzárium fertőzés, a csövek egészségesek. A termény minősége kiváló.



A „korai koncepció“ nehezen számszerûsíthető agronómiai előnyökkel is bír. Ha augusztus végi, szeptember eleji betakarításra gondolunk, akkor a talajállapotok rendszerint kedvezőek, nem kell a nedves talajt taposni, és utána a vetéselőkészítési munkák is kedvezőbb körülmények között végezhetők (5.kép). Ezek a kukoricák a viszonylag kevés tarlómaradványuk miatt is jól illeszthetők a vetésforgóba. Korai kukoricabetakarítás esetén nagy biztonsággal elég idő áll rendelkezésre, hogy beérett, jó vetőágyat lehessen készíteni az őszi vetésekhez.

A 2010-es kukorica betakarítási szezon nem könnyítette meg a gazdálkodók dolgát. A hûvös, csapadékos őszi időjárás miatt az érés elhúzódott és a vízleadás üteme lelassult. Mégis szeptember elején a korán vetett korai Dow Seeds kukoricáknak 10% körüli szemnedvesség előnyük volt. Ez praktikusan azt jelentette, hogy meg lehetett kezdeni a kukorica betakarítást szeptemberben, hiszen a termény piac is hajlandó volt prémium árat fizetni a korai kukoricákért. Tervezzen a korai koncepcióval, hogy a termelés, az értékesítés kockázata csökkenjen, a vetésforgó kialakítása biztonságosabbá váljon! Keresse a Dow Seeds csapatát bizalommal! A legjobbat adjuk MAGunkból!