Az érdeklődés évről évre nagyobb számú jelentkezőt vonzott, bár a rendezvény az év időjárási sajátosságai miatt rendhagyó volt – mondta lapunknak Gyuricza Csaba egyetemi docens, a tanüzem vezetője.



Az idei, szélsőséges év rendkívül sok csapadékkal bírt, nem voltak olyan területek, amelyeket ne lehetett volna „perctalaj”-ként minősíteni, ugyanis nagyon rövidke idők álltak rendelkezésre ahhoz, hogy a talajmunkákat el lehessen végezni. Az eső és a belvizek folyamatosan akadályozták a munkákat – ám egy ilyen esztendő nagyon sok tanulsággal is szolgál a maga szélsőségeivel. Hazai viszonyaink között ezen extrém időjárás minden formájával számolni kell, tehát elengedhetetlen a tanulságok leszûrése.

Az egyik kiemelendő és megfontolandó konzekvencia szerint ebben az évben is nyilvánvalóvá vált, hogy aki csak tisztán hagyományos növények termelésével foglalkozik, (és nem elsősorban a minőségi alapanyag előállításával), az folyamatosan kockázatnak teszi ki önmagát, illetve a vállalkozását – hiszen egyrészt az időjárási tényezők szólnak közbe, másrészt a piaci körülmények, (vagyis a kiszámíthatatlanság) jellemzi az árakat. Akár a búzaárakat nézzük, akár az olajnövényeket vagy a kukoricát, nagy tanulság, hogy előre meghatározhatatlanok voltak a kilátások. Nyilvánvaló, hogy aki csak az alapanyag ellátásra állt rá, az nagyon kis eredményességgel tud számolni, vagy akár veszteséggel. Ezért tanácsos a növénytermesztőnek valamilyen hozzáadott értéket is előállítani ahhoz, hogy biztos eredményt tudjon elérni. Ez jelentheti adott esetben egy vetőmag (új, minőségi alapanyag) előállítását, vagy akár az elsődleges feldolgozást a termelésen túl, amelynek révén egy jelentősebb hozadéka lehet a termelőnek, és így biztosabb lábakra tudja állítani a gazdaságot.

A másik, ebben az évben megmutatkozott tényező, hogy több százezer hektárra tehető az a szántóterület, ahol nem lehet gazdaságosan termelést folytatni a hagyományos vetésszerkezetben, a négy hazai növényre (kukorica, búza, napraforgó, repce) szûkült vetésszerkezethez igazodva! Vagyis bővíteni kell a palettát: az alternatív növényeket kell bevonni, ebben a tekintetben pedig az energianövények termesztése jelent óriási lehetőséget. Ráadásul minden emellett szól, hiszen az adottságaink megfelelőek hozzá, a 2020-as európai elvárásnak pedig mindenképpen meg kell felelnünk, – viszont bőséges lemaradásban vagyunk. Ha komolyan vesszük, hogy lehetőségként is élni akarunk azzal, hogy külső energiától független agrárium megteremtését célozzuk meg, illetve ebbe az irányba mozduljunk, akkor ez az-az irány, amely felé az alapanyag előállítás érdekében el lehet indulni. Ebben a tekintetben is a biomassza előállításban van a fejlesztő mezőgazdaságok kitüntető szerepe. Ráadásul már többéves gyakorlati tapasztalatok is vannak olyan mintaprojektekkel az országban, amelyek kidolgozásában és mûködtetésében a SZIE Növénytermesztési Intézete is részt vállalt, s amelyek példaként szolgálhatnak, így ezek alapján már el lehet indulni.

A Növénytermesztési aktualitások keretcímû szántóföldi bemutató közremûködői közül szemezgettünk, ők miért is tartják fontosnak a gödöllői megjelenést, és az egyetemmel való közös munkát: 



Az Euralis Vetőmag Kft., a Magyarországon 10 éve jelenlévő márkát, az Euralis Semences-t képviseli. Kínálatában megtalálhatók a kukorica, napraforgó és repce vetőmagok mellett az alternatív kultúrákat képviselő cirok is. Az idei évben a GAK munkatársainak közremûködésével az Euralis Vetőmag Kft. cirok portfoliója is bemutatásra került.



A bemutatón látott kísérlet beállítása, illetve a részvétel az együttmûködésben azért fontos számukra, mert az egyetem jelentős munkát végez annak érdekében, hogy alternatív növények termesztésbe való bekerülését népszerûsítse a hazai gazdálkodók körében.



A termékkörükben szereplő cirok az egyik ilyen növény, melynek szakmai bevezetése nem nélkülözheti a megfelelő vizsgálatokat, megfigyeléseket. A GAK kivitelezésében olyan kísérleti eredményekhez juthat cégük, amelyek hitelesen reprezentálnak és a gazdák számára elfogadható technológiai ajánlásokat tesznek lehetővé. Az Euralis Vetőmag Kft. hosszú ­távon elkötelezett a cirok népszerûsítése mellett és ebben a törekvésében jó partnerre tett szert a SZIE GAK Kft. személyében.

A Nitrogénmûvek Zrt. számára is több szempontból fontosak az itt zajló kísérletek. Ugyanis különféle talajtípusokon tudják bemutatni a mûtrágyahatásokat a magyar mezőgazdaság számára, – különféle növényeknél (kukorica, búza, napraforgó), követhető, hogy milyen tápelem hatások eredményesek és melyek nem. Az egyetemekkel együtt végzett kísérletek során tudományos hátterû munkát tudnak végezni, illetve professzionális szakértelemmel tudják ezeket a kísérleteket elvégezni. Magyarországon egyébként hét agráregyetemen és két akadémiai kutatóintézetben folytatnak kísérleteket – így az egész országot tudják reprezentálni az elemzések bemutatásával. A Genezis kísérletek a szántóföldi bemutatókkal együtt pontos képet adnak számukra arról, hogy mi az optimális mûtrágyapótlás, és mely területen eredményes.

A Vogel & Noot Kft. szakemberei azért dolgoznak évről évre együtt, egyre szorosabb kapcsolatban a gödöllői egyetemmel, hogy a fejlesztéseiket mindenféleképpen abban az irányban folytassák, amelyet ott hallanak, tapasztalnak, s amit adott esetben az egyetemi kollégák mérnek. Géppel kapcsolatosan is sok olyan információt, mérési eredményt kapnak, amelyek alapján próbálják a kísérleteiket beállítani. A jól mûködő együttmûködésük állomása volt a gödöllői részvétel.

–Keresztes–