A hosszabb tenyészidejû hibrideknek a potenciális termőképességük is nagyobb, azonban a betakarításkori szemnedvesség-tartalmuk is magasabb, ami nagyobb szárítási költséget jelent. Ezért az utóbbi évtizedben már a FAO 300-as hibridekkel érték el a területegységre jutó legnagyobb jövedelmet, mivel ezen hibridek között egyre több a nagyon jó termőképességû és az érés időszakában gyors vízleadó képességû hibrid, főleg a FAO 300-as éréscsoport végén.
Magyarországtól északabbra lévő országokban (pl. Németország, Hollandia stb.) a kukorica beérése – szemesként – meglehetősen bizonytalan volt, ezért a kukoricatermesztésben, illetve a kukorica betakarításánál egyre jobban terjedt a CCM-es (Corn Cob Mix, szem-csutka keverék) tartósítás, illetve az LKS (Liesch Kolben Schrot, szem-csutka-csuhélevél zúzalék) erjesztéses tartósítás. Magyarországon a CCM-es (szem-csutka) keverék takarmányozási célú előállítását és felhasználását elősegítette, hogy a sertések takarmányozásában előnyös volt.
Ezzel a rostszegény sertéstakarmány-keverék rosttartalmát növelni lehetett. A CCM-es technológiánál a csutka 60%-át takarítják be a szemterméssel. A csutka teljes mennyisége azért nem takarítható be és keverhető a szemhez, mert az ilyen keveréknek túl nagy a rosttartalma és romlik az emészthetősége. Az állattenyésztés igényét ezért kell pontosan ismerni a szem-csutka arány betakarításkori beállításában.
A sertések takarmányozásánál pl. megengedhető az 5%-os nyersrost-tartalom, mert az ilyen értéknél még nem romlik a takarmány emészthetősége. A betakarítógépek cséplőszerkezetének átalakítása szükséges a CCM betakarításához és a beállítással szabályozható a szem-csutka keverék aránya. Igen gyakori a betakarításnál az a beállítás, amelynél a csutka felét fogja fel a CCM rosta, a másik felét pedig kihullatja.
A csőtermés tömegének 80–85%-a szem, 15–20% a csutka, így a keverékben 90%-nál nagyobb arányt képez a szem. Kis mennyiségû a csutka, jelentősége mégsem hanyagolható el, mert a takarmányozási kutatások eredménye szerint az élettanilag szükséges rosttartalom a takarmány egyéb komponenseinek emészthetőségét is javítja. A CCM-es tartósításra 30–32%-os nedvességtartalmú keverék a legmegfelelőbb. Mivel a csutkának majdnem kétszer nagyobb a víztartalma, mint a szemnek, a kívánt érték 26–28%-os szemnedvesség-tartalommal érhető el. A betakarítás időpontját ennek megfelelően szükséges ütemezni. CCM célra a középérésû vagy középkései érésû, továbbá az olyan hibridek jöhetnek szóba, amelyek a fiziológiai érés után a vizet lassan adják le. Természetesen nedvesen csak egészséges, fuzáriumtól mentes kukorica tárolható.
A CCM betakarításkori változat ajánlható, ahol megkésve érik a kukorica és gyakoriak a korai fagyok, ahol a késői vetés miatt, pl. belvizes területek, másodvetés nagyobb területi aránya, ha nagyobb a kukorica betakarításkori szemnedvesség-tartalma. Ott ahol a nedves etetési technológiára felkészültek, illetve azt alkalmazzák.
A CCM keverék tartósítása erjesztéssel történik. A tökéletes erjesztéshez a kombájntól beszállított szem-csutka keverékből a jobb tömöríthetőség miatt 1–2 mm szemcseméretû, homogenizált zúzalékot kell készíteni. Az erjedés biokémiai folyamat, ez esetben is úgy megy végbe, mint a nedves roppantott, vagy darált kukoricaszemnél. A megfelelő tömörítés esetén tejsavas erjedés megy végbe.
A silótér tetejét fóliával lefedjük és tetejét a középvonaltól a széle felé lejtősre képezzük ki, hogy a csapadékvíz oldalirányban lefolyhasson. Tárolótérnek a modern silótornyok is alkalmasak.
Az LKS (szem-csutka-csuhélevél) betakarításnál a csuhélevél kis hányada is a zúzalékba kerül. E betakarítási módnak a jelentősége abban van, hogy a hagyományoshoz viszonyítva mintegy 30–40%-kal nagyobb a betakarított szárazanyag-tömeg. Növekszik az emészthető tápanyagtömeg is kb. 15–20%-kal. A nagy rosttartalom miatt azonban csak a kérődző állatok takarmányozására használható fel.
A kukoricát a biológiai érést követően 35–38%-os szemnedvesség-tartalomnál lehet betakarítani. A betakarításhoz csőtörő adapterrel felszerelt szecskázógép szükséges. A szecskahossznak (zúzaléknak) 10–20 mm-nél kisebbnek kell lennie. Fontos követelmény, hogy a gép a szemeket is törje szét, mert így a szecska és a zúzalék jobban tömöríthető lesz, hiszen az erjesztés és a tartósítás a CCM keverékhez hasonlóan történik. Itt is fontos, hogy tejsavas erjedés menjen végbe.
A CCM-es és LKS-es erjesztett zúzalék etetésekor (felhasználásakor) ügyelni kell arra, hogy 25–35 cm rétegvastagságot a teljes metszés felületén fel tudjuk etetni, mert ez elejét vehetni a szilázs (zúzalék) romlásának.
A CCM-es és LKS-es betakarítás, tárolás és felhasználás nagyobb mértékû terjedését gátolja napjainkban, hogy az utóbbi évtizedekben nagyon lecsökkent az állatállomány Magyarországon. Különösen csökkent a szarvasmarha és a sertésállomány. A növénytermesztés-állattenyésztés aránya nagyon kedvezőtlen (70:30%). Ami viszont a CCM-es és LKS-es betakarítást, tárolást és felhasználást indokolná, a nagymértékû fosszilis energiafelhasználás, ami hozzájárul a globális felmelegedéshez, hiszen növeli a CO2 légköri koncentrációját. Továbbá, hogy az energiaárak emelkedése növeli a szemesen szárítva betakarításnál a termesztési költséget.
Ugyanakkor CCM-es és LKS-es zúzalékkészítésre különösen alkalmas a belvizes területen később vetett, vagy másodvetésû, illetve a nagyobb termőképességû, hosszabb tenyészidejû hibridek felhasználása. Természetesen ennek készítésénél figyelembe kell venni az állattenyésztés igényét és az állattenyésztés (sertés, szarvasmarha) etetési (takarmányozási) technológiáját.
Boros Beáta
Dr. Sárvári Mihály
A cikk szerzője: Dr. Sárvári Mihály
