Mindkét tüzelőanyagot speciális présgépekkel gyártják, melyek egy-egy technológiai folyamat részei. A kéttípusú tüzelőanyagot nem célszerû összevonva elemezni, hiszen gyártásában is és felhasználásában is eltérések vannak, azonban átfogó, általános jellemzőiket bemutató jelleggel egy technológiai sorra felfûzve ismertetjük jelen cikkben.

A pellet/brikett technológiai folyamat

1. Alapanyag előkészítés



A fás- és lágyszárú növényi alapanyagot a technológiai kívánalmaknak megfelelően darabolni, aprítani kell. A pelletáláshoz szükséges részecskeméretet általában egy lépésben nem tudjuk elérni, ezért az alapanyagok nagy részét aprítani, majd az aprítékot darálni kell.

2. Szárítás



Ha az alapanyag nedvességtartalma jóval nagyobb, mint az a darálás és a préselés szempontjából optimális, az előaprítást a szárítás követi. Fa alapanyagnál a vágás utáni nedvességtartalom 40–55% is, míg a szalmaféleségek esetében ez alacsonyabb lehet. A feldolgozás technológia elvárt nedvességtartalom értéke nem lehet nagyobb 12–18%-nál. Alapvetően két szárítótípus használatos, a dobszárító, valamint a szalagos szárító.

3. Homogenizálás



A homogenizáló mûvelet fő célja a megfelelő szemcseméret beállítása. Ennek legjobb eszközei a különböző kivitelû kalapácsos darálók. A kedvező méretek eltérőek az alapanyag jellege szerint, szálas anyagoknál a pelletátmérő 10–50%-a lehet a maximális méret, a keresztmetszet átmérő és az alapanyag függvényében.

4. Keverés, kondicionálás



A homogén alapanyag minden préstechnológiánál kívánalom, azonban a pelletáló berendezések kiemelten érzékenyek az alapanyagok inhomogenitására. Ezért pellet technológia esetében a présgép előtti szakaszban általában beépítésre kerül egy homogenizáló (csigás keverő egység) berendezés, valamint egyes kialakításoknál, amikor a feldolgozandó anyag megköveteli, víz-, vagy gőz bejuttatása is megoldható ebben a technológiai lépésben.

5. Préselés



Mind a pellet, mind a brikett technológia fő szerkezeti egysége a présgép. Kialakításukat tekintve számos megoldás megtalálható, mint például a dugattyús-, a csigás-, a síkgörgős-, illetve a körgyûrûs konstrukciók, melyek a legelterjedtebbek. A préselés során fontos, hogy a megfelelően száraz alapanyag magas hőmérsékleten és nagy nyomáson kerüljön összepréselésre, így biztosítható a megfelelő szilárdságú, minőségi tüzelőanyag.

A nagyméretû üzemberuházások esetén, a névleges teljesítmény két- vagy több prés párhuzamos telepítésével biztosított.

6. Hûtés



A pelletálás/brikettálás során a késztermék magas hőmérsékleten lép ki a présgépből, s így a préselvény szilárdsága alacsony, a porladás veszélye nagy, ezért a közvetlen anyagmozgatás során nagy veszteség keletkezhet. Ezért indokolt, hogy az elkészített préselvény hûtésre kerüljön a csomagolás és a tárolás előtt. A hûtés lehet természetes környezeti levegőn való rövid idejû tárolás (brikett), vagy pellet esetében speciális ellenáramú levegős hûtő alkalmazásával.

7. Osztályozás



A pellet és brikett minőségi jellemzőit szabványok határozzák meg. Ezen jellemzők közül a pellet méreteloszlása egy kiemelt paraméter, ezért a technológiai sorba külön rosta kerül beépítésre, amely a termék osztályozását elvégzi, mert a porfázis kifejezetten hátrányos a pelletüzemû kazánoknál, valamint a környezeti porterhelés szempontjából is.

A brikett esetében ez jóval egyszerûbb, mert a gyártósor végén a brikett azonos méretre vágása, vagy kézi megoldással, vagy mechanikus úton késsel oldható meg.

 

8. Csomagolás



Mindkét tüzelőanyagnak a csomagolása történhet kis- és nagy kiszerelésben egyaránt. A kis kiszerelés elsősorban zsákba történik, de a brikettek esetében a zsugorfóliás megoldás célszerû, ahol is kisebb a termék morzsolódási és törési lehetősége. A pellet nagytételes csomagolása úgynevezett „big-bag” rendszerben történik, melyhez gépi anyagmozgatás szükséges.

A biopréselvények alkalmazásáról…

Ebben az esetben mindenképp külön kell tárgyalni a kétféle tüzelőanyagot, mert kialakításuknál fogva energetikai alkalmazásuk már jelentősen eltér egymástól.

A pellet méreténél és homogenitásánál fogva automatizált tüzelőberendezésekben magas hatásfokkal tüzelhető. Megkülönböztetünk egyedi helységfûtő berendezéseket, központi fûtéskörbe kapcsolható helységfûtő berendezéseket, valamint központi fûtéskörbe kapcsolható kazánokat. Ezen berendezések mûködési elve azonos, csupán kialakításukban térnek el egymástól. A felhasználó feladata „csupán” a tüzelőanyagtartály időszakos feltöltése és a hamutér ürítése. Ezen berendezések igen magas komfortfokozatot biztosítanak a felhasználó számára, hiszen a tüzelőberendezések automatizáltak. Részletes technológiai bemutatás a következő cikkben lesz olvasható.

A brikett esetében már egyszerûbb a helyzet, mert méreténél és kialakításánál fogva a fatüzeléshez hasonlóan alkalmazható, így tehát a hagyományos vegyes tüzelésû berendezésektől kezdve egészen a kandallókig felhasználható. Előnye a fatüzeléssel szemben, hogy egy jól tárolható, alacsony nedvességtartalmú, homogén tüzelőanyag, ugyanakkor használata élőmunka igényes.

Tóvári Péter, FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

A cikk szerzője: Tóvári Péter