Több hetet csúszott a vetés és az augusztus-szeptemberi időjárás jóval hûvösebb és csapadékosabb volt
Mi is okozta az elmúlt évekhez képest szokatlan helyzetet?
A tavaszi időjárás miatt több hetet csúszott a vetés, valamint a kukorica vízleadás szempontjából fontos augusztus-szeptemberi időjárás jóval hûvösebb és csapadékosabb volt a megszokottnál. A hûvös tavasz a megkésett vetések és különösen a hûvös augusztus-szeptemberi időjárás együttesen azt eredményezte, hogy a kukorica 20 – 22 %-kal kevesebb hasznosítható hőösszeghez jutott a tavalyi évhez viszonyítva.
A kukoricatermesztő gazdák számára egyértelmû, hogy az idei évben a termés mellett a betakarításkori-szemnedvesség befolyásolja leginkább a termesztés eredményességét. 1 % vízelőny (a terméstől és a szárítási tarifáktól függően) 5 000 – 9 000 Ft/ha költségmegtakarítást jelenthet.
A termelők tapasztalatból tudják, hogy azonos FAO szám mellett is akár 4 – 5% szemnedvességtartalom különbség mutatkozhat az egyes nemesítőházak hibridjeink között. Ekkora vízleadási eltérés akár több tízezer forint költségkülönbözetet is jelenthet hektáronként.
1 % vízelőny 5 000 – 9 000 Ft/ha költségmegtakarítást jelenthet
Érdemes jobban megnézni, milyen tulajdonságok határozzák meg a hibridek vízleadó képességét
– Fiziológiai érettség kialakulásának időpontja:
A kukorica vízleadása tulajdonképpen a megtermékenyülés után azonnal megkezdődik, ami a szemkitelítődés során tovább folytatódik. A vízleadás szempontjából a fekete réteg kialakulásának időpontja meghatározó jelentőségû (A fekete réteg a szárazanyag beépülés befejezését jelzi, ekkor tekinthető a kukorica fiziológiailag érettnek. Ez kb. 30 – 40% szemnedvesség tartalomnál alakul ki). Minél magasabb víztartalomnál és minél korábban éri el a kukorica a fiziológiai érettséget, annál gyorsabb lesz a további vízleadás üteme. Ez nem meglepő, hiszen augusztus végén még átlagosan napi 0,8 % vízleadással számolhatunk, ami szeptember közepére – végére napi 0,4 %-ra csökken. Hozzátéve, hogy a vízleadás, hideg, ködös, esős napokon akár 0 %/nap is lehet.
A fiziológia érést követően a vízleadás ütemére alapvető hatással van néhány további,
a hibridek genetikai hátteréből következő tulajdonság. Melyek is ezek?
– Csuhélevelek száma, vastagsága
– Csuhé érésének gyorsasága
– Csuhélevél csőtakarása
– Csuhé felnyílása
– Csőkocsány és cső állása
– Mag szerkezete, perikarpium vastagsága, áteresztő képessége
– A csövön található magok teljes vízleadó felülete (a nagy, vastag szemû hibridek kisebb felületen lassabban adják le a vizet)
A hibridek vízleadó képességét jól definiálható tulajdonságok határozzák meg
A hibridválasztás nagy jelentőséggel bír a vízleadás szempontjából is
A DEKALB hibridek vízleadási tulajdonságai kiválóak, mert a DEKALB hibridekre jellemző a
– kevesebb és vékonyabb csuhélevél,
– a csuhé gyors érése,
– a csuhé gyors felnyílása,
– a hosszabb cső,
– a nem túl vastag perikarpium,
– a több szemsor és ennek következtében kisebb magméret.
Vízleadás-dinamikai vizsgálataink egyértelmûen mutatják a DEKALB hibridek előnyét minden éréscsoportban:
dr. Kiss Erzsébet Fejlesztésvezető
Kökény Benő Marketing manager
