Az olajnövények globális termelése a 2008/2009. és a folyó, 2009/2010. gazdasági évben egyaránt rekordot döntött. Ugyanez igaz a repcetermelésre: az előző szezonban közel 58,4 millió tonna magot takarítottak be, míg a 2009/2010. gazdasági évben – ha hihetünk a becsléseknek – közel 60 millió tonna került le a táblákról. A világ repce iránti igénye az elmúlt egy évtizedben töretlenül nőtt, a 2009/2010. gazdasági évben felhasznált mennyiség elérheti az 60,5 millió tonnát.

(Ez egyetlen év alatt meglehetősen nagy, közel 9 százalékos ugrást jelent, így a zárókészletek csökkenése valószínûsíthető.) A zárókészletek felhasználáshoz viszonyított aránya a 2008/2009. gazdasági évi 12,6 százalékról a 2009/2010. gazdasági évben 10,8 százalék alá eshet.

A termény feldolgozása az elmúlt év júliusa és decembere között, azaz a folyó gazdasági év első felében számottevően megugrott, elérte a 27,8 millió tonnát. Ez 6 százalékos növekedést jelent az előző gazdasági év ugyanezen időszakához képest. A 2009/2010. gazdasági év második felében, 2010 januárja és júniusa között további 29 millió tonna, az előző gazdasági év ugyanezen időszakában feldolgozottnál 3,55 millió tonnával több repcemag kerülhet az olajütőkbe.



A repceolaj termelésének növekedése elsősorban az Európai Unióban, Kínában, Indiában és Kanadában várható, de elemzők szerint Pakisztán, Törökország, Ausztrália és Fehéroroszország is több repceolajat sajtolhat.

A repcemag feldolgozásának növelése a szezon második felében meglehetősen szokatlan. A kereslet legerősebb mozgatórugója a fejlett országokban a biodízelipar, míg a kevésbé fejlett világban a népesség növekedése és – a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan – a fogyasztói szokások, igények változása.



Az Európai Unió a világ legnagyobb repcetermelője (1. ábra) és egyben meghatározó importőre. A terményből 2009-ben több mint 21,5 millió tonnát (egy esztendővel korábban kevesebb, mint 19,1 millió tonnát) takarítottak be, míg a repcemag behozatala 2,4 millió tonna körül alakult (2008-ban a Közösség 3,2 millió tonnát vásárolt harmadik országoktól).

Az importált mennyiségből 1,4 millió tonna Ukrajnából (2008-ban 2,4 millió tonna), 420 ezer tonna Ausztráliából (egy esztendővel korábban 650 ezer tonna) származott. Az olajütők tavaly 22,8 millió tonna repcemagot használtak fel, 11 százalékkal többet, mint 2008-ban. Ha a 2009/2010. gazdasági évet nézzük, az EU 2009 júliusa és decembere között 7 százalékkal több repceolajat gyártott, mint az előző év ugyanezen időszakában. Elemzők szerint a feldolgozás növekedése az előttünk álló gazdasági évben nem valószínûsíthető.



Az Európai Unióban a repceolaj kereslete részben a biodízel előállításának további növelése (kötelező bekeverés arányának megemelése), részben a szójaolaj és egyéb növényi olajok egyelőre viszonylag szerény kínálata miatt élénk. Az EU repceolaj-felhasználása a folyó gazdasági évben újabb rekordot dönthet, elérheti a 10 millió tonnát. Ez a világ összes felhasználásának több, mint 40 százaléka.

A repcefeldolgozás terén az Európai Unió után Kína következik a sorban: a délkelet-ázsiai országban a folyó gazdasági évben várhatóan 14,7 millió tonna magot sajtolnak (a 2008/2009. gazdasági évben 13,4 millió tonna mag került az olajütőkbe). A harmadik helyen India áll, ahol iparági becslések szerint 5,6 millió tonna repcemag préselésével lehet számolni a mostani szezonban (korábban 4,7 millió tonnát dolgoztak fel). A repceolaj előállítása a világ vezető repcemag-exportőrénél, Kanadában is egyre jobb üzletnek tûnik: az észak-amerikai ország ilyen célú felhasználása 4,3 millió tonnáról becslések szerint 4,7 millió tonnára emelkedik a 2009/2010. gazdasági évben.



A repceolaj gyártásához kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy a szójadara árának a bőséges dél-amerikai szójatermés miatt várható csökkenése 2010 közepén, illetve második felében előreláthatóan magával húzza nem csak a halliszt, de az európai feldolgozóktól a 2009/2010 gazdasági évben igen nagy mennyiségben kikerülő napraforgó- és repcedara árát is.

Az Európai Unió a 2009. naptári évet rekordmennyiségû, 12,6 millió tonna körüli repcekészlettel zárta. A magas készletszint a gazdasági év ezen időszakában meglepő. A jelenség döntően azzal magyarázható, hogy a termelők közül sokan nem voltak hajlandók értékesíteni a repcemagot az előző két szezonhoz képest viszonylag alacsony áron. Ennek következtében számottevően megnőtt a repcemag behozatala a FÁK országokból. Elemzők szerint a termény árára térségünkben elsősorban a napraforgómagból rendelkezésre álló készletek megcsappanása, valamint Ukrajna repcetermelésének drasztikus, 35 százalék körüli visszaesése gyakorolhat húzó ­hatást az év második felében.



Az Európai Unióval nem számolva, ebben a szezonban Kína és Japán jelentkezik számottevő, egyenként 2,3 millió tonna körüli importigénnyel a világpiacon. Mellettük mindenekelőtt Mexikó, az Egyesült Államok, Pakisztán és Törökország behozatalának növekedése vetíthető előre, többek között a napraforgómag és -olaj viszonylagos drágasága miatt.

A repce globális termőterülete a várakozások szerint 4 százalékkal lesz nagyobb 2010-ben, mint egy esztendővel korábban, meghaladja a 32 millió hektárt. Kanadában 6,8 millió hektáron vetették a növényt (4 százalékot meghaladó növekedés), az EU-ban 6,8 millió hektáron terem a repce (2009-ben 6,5 millió hektárról takarították be), míg Ukrajnában csupán 1,1 millió hektáron (a kemény tél miatt bő 430 ezer hektáron pusztult ki). Elemzők a rendelkezésre álló adatokra és információkra alapozva a 2010/2011. gazdasági évre 60,4 millió tonna körüli globális repcetermést jósolnak. Az EU kibocsátását 20,9–21,5 millió tonna között becsülik.



Magyarországon a repce igazi slágernövény lett az EU-csatlakozás óta eltelt években, vetésterülete évről évre folyamatosan nőtt. Tavaly mintegy 290 ezer hektáron vetették a repcét, 8,6 százalékkal nagyobb területen, mint egy esztendővel korábban. (Az állomány a kedvezőtlen őszi és téli időjárás miatt 20,5 ezer hektáron pusztult ki.) A kibocsátás 2008-ig töretlenül emelkedett, ekkor elérte a 655 ezer tonnát, de 2009-ben 581 ezer tonnára esett vissza.



A versenyképes és jövedelmező repcetermelés feltétele Magyarországon a legalább 3 tonna hektárhozam elérése és szinten tartása (2. ábra). A hozambiztonság azonban erősen kétséges, ugyanis a növény vetésterülete már messze meghaladja a termőhelyi adottságok szempontjából optimális maximumot.

Magyarország 2009 júliusa és decembere között 507 ezer tonna repcemagot adott el külföldön, 42 százalékkal többet, mint az előző év ugyanezen időszakában. Kivitelünk a jövőben a hazai feldolgozóipar várhatóan gyorsan növekvő alapanyagigényétől függ: középtávon a főleg Ausztriába és Németországba irányuló magyar repcemagexport (3. ábra) erős visszaesése valószínûsíthető.

Potori Norbert (AKI)

A cikk szerzője: Potori Norbert