A közteher mértéke és bevallása
Az egyszerûsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségre főszabály szerint a személyi jövedelemadóról szóló, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Eltérő szabályok alkalmazandók ugyanakkor valamennyi idénymunka esetén, illetve akkor is, ha a természetes személy munkáltató a háztartási munkát végző alkalmazottat legfeljebb 31 napra kötött munkaszerződés alapján foglalkoztatja, és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg. Ilyen esetekben a munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér 30 százalékával megegyező összegû közterhet köteles fizetni. Ezen felül a kifizetéssel öszszefüggésben további személyi jövedelemadó és járulékfizetési kötelezettség sem a munkáltatót, sem pedig a munkavállalót nem terheli. Ez esetben a munkavállaló az egyszerûsített foglalkoztatás alapján kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsághoz a munkavállalónak – ha egyéb jogviszonya sem alapozza meg az igénybevételt – havonta 4950 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Abban az esetben pedig, ha a munkáltató legfeljebb évi
10 000 munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, akkor az előzőekben foglaltak alkalmazása helyett választhatja azt is, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelőleget fizet. Ezt a választását minden évben május 15-éig (2010-ben kivételesen július 12-éig) köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni. A közteherelőleg összege a közteherelőleg-alap (a törvényben meghatározott speciális számítással megállapított előlegalap) 12 százaléka. A befizetett közteherelőleg és a ténylegesen fizetendő közteher különbözetét a munkáltatónak a bevallással egyidejûleg kell megfizetnie, illetve az esetleges többletet is a bevallással egyidejûleg igényelheti vissza.
Az egyszerûsített foglalkoztatás ellenőrzése
Az OMMF közleménye szerint a munkaügyi hatóság által feltárt feketefoglalkoztatás hozzávetőleg kétharmada AM könyvvel történt visszaélésekből adódott. Az új szabályozással a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy megszûnjenek az alkalmi munkavállalói könyvvel megvalósítható visszaélések, visszaszoruljon az ily módon elterjedt feketefoglalkoztatás.
Az egyszerûsített foglalkoztatás jogszerûségének ellenőrzése
- A papíralapú AM könyv kitöltését felváltja a bejelentési kötelezettség, melyet a munkavégzés megkezdését megelőzően kell megtenni (ugyanúgy, mint a hagyományos, Mt. szerinti munkaviszonynál). Ez főszabály szerint azt jelenti, hogy – a növénytermesztési idénymunka kivételével – bármely rövid idejû munkavégzés esetén a jogviszony létesítését a munkáltatónak be kell jelentenie az adóhatóságnak. Ebből következően a munkaügyi felügyelő ellenőrizni tudja, hogy a munkáltató legalizálta-e a foglalkoztatást.
- A bejelentési kötelezettség mellett az ellenőrzést segíti az is, hogy a munkavállalóval munkaszerződést (un. Blankettaszerződést) kell kötni. Ez tartalmazza – a bármely munkaszerződésben rögzítendő adatokon túl – azt is, hogy az egyszerûsített foglalkoztatásnak mely formájában állapodtak meg a felek, például, hogy mezőgazdasági idénymunkáról vagy alkalmi foglalkoztatásról van-e szó.
- Ha nem szükséges munkaszerződést kötni – növénytermesztési idénymunka vagy alkalmi munka esetén maximum 4 napos foglalkoztatási időtartamig – akkor egy speciális jelenléti ívet kell vezetnie a munkáltatónak (ez szigorú számadású nyomtatvány), amely az ellenőrzés számára ugyancsak alátámasztja a foglalkoztatás tényét.
- Az ellenőrzés változatlanul kiemelkedően fontosnak tekinti a munkavállalók nyilatkozatát is.
Krenovszkyné Lovász Andrea
Okl. adószakértő
A cikk szerzője: Krenovszkyné Lovász Andrea
