A fehérpenészes, vagy szklerotiniás rothadás a repce legveszélyesebb betegsége. A fertőzési forrás a kórokozó kitartóképlete, a talajban található szklerócium. A sûrû repceállomány párás mikroklímájában a kórokozónak mindig van lehetősége a spórás fertőzésre is, aminek a segítségével alig fertőzött talajon is átlagosan 15–30%-os fertőzöttség alakul ki betakarításig. Ez a késői fertőzés általában viszonylag kis hatással van a terméseredményre, viszont a fertőzött növényi maradványokkal a kórokozó szkleróciumai hektáronként millió szám kerülnek a talajba, ami előkészíti a következő években bekövetkező potenciálisan súlyosabb fertőzést.

Az idei, rendkívül csapadékos időjárás hatására a repceállományok szklerotínia fertőzése korán indult és nagyon magas szintet ért el. Június közepén a táblákon kényszerérett becők látszottak (1. ábra).



Az ilyen növények szárában már képződtek a szkleróciumok (2. ábra). A 2010. évben kialakuló, és a talajba kerülő fertőzőanyag mennyisége már súlyosan veszélyezteti az érintett táblára tervezendő következő kétszikû haszonnövényt, legyen az ismét repce, napraforgó, here, borsó vagy éppen szója.

A fehérpenész elleni védekezés nehézsége, hogy a kórokozó kitartó képletei, a szkleróciumok, a fertőzött növényekből óriási tömegben kerülnek a talajba, és ott hosszú ideig megőrzik az életképességüket. A védekezés leghatékonyabb módszere a várakozás: a talaj mikroszkopikus élőlényei 4–5 év alatt a szkleróciumok nagy részét lebontják. Ezt a folyamatot segíthetjük és felgyorsíthatjuk, ha a szkleróciumokon élősködő és azokat pusztító szervezetek valamelyikét mi magunk juttatjuk a talajba nagy mennyiségben.

Ilyen, a szkleróciumok lebontását tekintve a legaktívabb mikroszervezetet tartalmaz a több évtizedes magyar kutatás-fejlesztés eredményeként piacra került ÖKO-NI mikrobiológiai termésnövelő készítmény. Hatóanyaga a Coniothyrium minitans gomba, ami a természetes talajok mikroszkópikus életközösségének gyakori alkotóeleme. Ez a hasznos gomba lebontja a szkleróciumot képző kórokozók szaporító és kitartóképleteit a talajban, és ezzel elősegíti a talajok mikrobiológiai egyensúlyának fenntartását. A talajok természetes Coniothyrium minitans tartalmának nagy szerepe van a kétszikû növények, mint például a repce vagy a napraforgó 4–5 éves visszatérési idővel történő klasszikus termesztési technológiájában. Nélküle a vetésváltás nem mûködne. Az ÖKO-NI készítmény a Coniothyrium minitans hatóanyagot olyan nagy mennyiségben tartalmazza, hogy alkalmazása néhány héten belül visszaállítja a talaj mikrobiológiai egyensúlyát.

Gyakorlati tapasztalatok alapján az ÖKO-NI készítmény tarlókezelésre történő kis dózisú alkalmazása is hatékonyan mozdítja elő a szkleróciumok lebontását.



A tarlón a kórokozó szkleróciumai még a felszínen vannak, a Coniothyrium minitans spórák így sokkal könnyebben „eltalálják” őket, mint a talajba történő leforgatás után. Az ÖKO-NI mikrobiológiai készítmény kivételes eszköz a gazdálkodók kezében, amellyel visszaállíthatják talajaik szélsőséges időjárás miatt megbomlott mikrobiológiai egyensúlyát.



Dr. Bohár Gyula • Havalda Endre



Biovéd 2005 Kft.

Bioprojekt Kft.



www.bioved.hu  • www.bioved.eu