Támogatják viszont a magyar kis- és közepes birtokkal rendelkező gazdálkodók megerősítését, vagyis a családi gazdaságok bővítését. Ám biztosat e szándékokról még nem lehet tudni, mivel az e területet szabályozó földtörvény-csomag várhatóan a közeljövőben, de jó néhány hét múlva készül csak el, és kerül az Országgyûlés elé. E bizonytalanság miatt azonban az elmúlt hetekben a földárak elkezdtek felfelé kúszni Magyarországon.
Jelenleg a magyar földpiacot a több mint másfél éve érvényben lévő Földtörvény szabályozza, amely 1994 óta kizárja a jogi személyeket a földvásárlásból, sőt a magánszemélyek számára sem enged több földet vásárolni illetve tulajdonban tartani, mint 300 hektár. Sokan úgy vélik, hogy a magyar földpiac azért volt eddig áraiban rendkívül nyomott, mivel a legerősebb szereplőket, a cégeket, amelyek valóban tőkével rendelkeztek, kizárták, illetve még ma is kizárják e piacról. Emellett e piaci területre legálisan, azaz egyenes ágon a külföldieket sem engedték be. Sok külföldi befektető azonban ezt az úgynevezett zsebszerződésekkel kerülte meg még a múlt század utolsó évtizedében. A magyar jelentősebb birtoktestek kialakítását pedig hosszú távú földbérletekkel igyekeztek mindazok biztosítani gazdálkodói elképzeléseik megvalósítására, akik valamiért a mezőgazdaságban látták pénzüket biztonságban vagy valóban e gazdasági ágban kívántak hosszabb távon is tevékenykedni.
A kisebb – 10 hektár alatti – területek ára a szakértői számítások szerint, amit a piaci elemzések is alátámasztanak, akár 50-60 százalékkal is alacsonyabbak lehetnek, mint az egybefüggő nagyobb táblákkal rendelkező birtoktestek eladási árai. A földárakban 2004-ig egy viszonylag alacsonyabb szintû, de folyamatos áremelkedés volt megfigyelhető, ami a csatlakozást követően 2008-ig stagnálást mutatott, ám két évvel ezelőtt újra megkezdődött a föld árának növekedése a gazdaság egyéb területein is tapasztalható válság ellenére is.
A földárak jelentős mértékben eltérnek egymástól attól függően, hogy az adott földterület az ország mely részén található. Legdrágábbak a földek az Észak-Dunántúlon, legolcsóbban pedig Észak-Magyarországon lehet földterületeket venni. Észak-Dunántúlon 2002-ben még egy hektárért 450 ezer forintot kellett adni, 2008-ban már ez az öszszeg 800 ezer forintra rúgott, míg az idén már elérte az egymillió forintot. A Dél-Dunántúlon ugyanezekben az években sorrendben 350, 600, illetve 850 ezer forintot kellett egy hektár földért fizetni átlagosan. Az Alföldön 2002–2010 között lényegében megduplázódtak a földárak. Míg 2002-ben átlagosan egy hektárért 400 ezer forintot kértek, addig 2008-ban ez az összeg 500 ezer forint volt, az idén pedig a földvásárlóknak 800 ezer forintot kell fizetniük, ha egy hektár földet szeretnének venni az Alföldön. Észak-Magyarországon lehet még jelenleg is a legolcsóbban földet venni. Ez azt jelenti, hogy e térségben emelkedtek ugyan a leginkább a földárak, hiszen 2002–2010 között csaknem megháromszorozódtak, ám az ország területén még így is a legolcsóbb kategóriába tartoznak. Egy hektár földet 2002-ben csupán 250 ezer forintért adtak, 2008-ban pedig 450 ezer forintért, az idén pedig 700 ezer forintot kértek egy hektárért.
Az egyes területek közötti árkülönbség ugyanakkor gyakorlatilag nem növekedett. Az észak-dunántúli térség és az észak-magyarországi területek közötti különbség 2002-ben egy hektárra vetítve átlagosan 200 ezer forint volt, az idén pedig 300 ezer forintra rúgott. Ez gyakorlatilag stagnálást jelent. Az átlagos áraktól ugyanakkor a fentebb jelzett földárak a régiós átlagértékektől 50–150 ezer forintos áreltérést is mutathatnak hektáronként.
Információk szerint a földbérleti piac is megmozdult, és sokan kötik újra meglévő szerződéseiket mintegy 10–20 százalékkal drágábban az előzőleg érvényben lévőnél azért, hogy biztonságban tudják gazdasági érdekeiket. Emellett vannak arról is hírek, hogy a földpiaci reformot követően – amely az új kormány birtokpolitikájának alapelveit tükrözi majd, azaz jelentős mértékben támogatja a magyar egyéni és családi gazdaságok földszerzését – olyan pénzügyi intézkedésekkel kívánják megtámogatni, amely tőkét biztosít a földvásárláshoz.
A pénzeszközöket a földvásárlás támogatásához információk szerint egy nagy magyarországi bank biztosítja majd.
Tudható ugyanakkor az is, hogy Magyarország 2011. május 1-jét követően is fenn kívánja tartani a külföldiek földvásárlási korlátozását, azaz a földmoratóriumot. A moratórium további meghosszabbításáról tárgyalásokat kíván kezdeményezni az unió illetékeseivel. Ha ezek a tárgyalások esetleg nem vezetnek eredményre, úgy akár törvényi úton is fenn kívánja tartani a korlátozást.
–an–
