A kalászfuzárium járványok veszélye az elmúlt évek során inkább nőtt, mint csökkent. A fajtastruktúra ebben a tekintetben nem sokat változott, viszont a kukoricabogár miatt a korábbi kukorica monokultúra, vagy inkább a több éven keresztül kukorica kukoricát követő vetésszerkezet nagyrészt megszûnt, és ma a kukorica még nagyobb arányban előveteménye a búzának, mint korábban. A másik oldalról jelentősen visszaszorultak a pillangósok, a cukorrépa, helyükre megint főleg a kukorica nyomult be. Ez az országos arányokon is meglátszik, a korábban 64% körüli gabonaarány ma már 70% felett van, a legfontosabb búzatermelő területeken még ennél is nagyobb. Vagyis nemcsak a kukorica elővetemény arány nőtt meg, de a kalászos gabona elővetemény arány is növekedett. Ezért a járványok fellépésének valószínûsége is megnőtt.
Az 1. ábra adatai szerint átlagosan minden harmadik év járványos, de az rendszerint az ország eltérő területeit sújtja. Ma gazdasági okokból sokhelyütt kedvelt a minimális talajmûvelés, amelynek eredménye a talaj felszínén lévő jelentős tömegû szár-, ill. szalmamaradvány, amely kiváló fertőzőanyag forrás, és csapadékosabb tavasz, ill. virágzás utáni csapadékos idő a járványt óhatatlanul elindítja. Ez lehet, hogy sokkal több pénzt visz el, mint amennyit a talajmûvelésnél megtakarítottunk. Vagyis a gazdaságosságot az adott táblán túl a teljes üzemi szerkezetben kell vizsgálni. Minden gazdaság készítse el a maga kockázattérképét, és a növényvédelmi tervek is ennek megfelelően készüljenek el.
A tél és a tavasz átlagon felüli csapadékot hozott. Ez igen kedvez a kukorica után vetett búzánál a kukoricamaradványokon kifejlődő gombának. Vannak olyan előrejelzések, miszerint az idei szezon az átlagosnál csapadékosabb lesz. Ezért célszerû lesz időben felkészülni és a szükséges szereket megrendelni. Mivel várhatóan hiány lesz, és a leghatékonyabb szerekből biztosan nem lesz elég, a tebukonazol tartalmú fungicidek jól használhatóak, a Folicur Solo mellett ilyenekkel több cég is rendelkezik. Igen jó a Nativo is, és a Falcon is ajánlható, de tényleg hatékony védelemre van szükség, itt az 1 l-es dózis sem szentségtörés. Jó a Caramba is, több éven keresztül mutatott jó-igen jó eredményt, van is búzára engedélye. A közepes hatékonyságúakból a Juwel, ill. a Juwel TT is alkalmazható. Az biztos, hogy mindegyiküknél nyomatékosan ajánlott a Turbo FloodJet szórófej. A Turbo FloodJet Duo szórófej köztes helyet foglal el, munkája kevésbé hatásos, mint a Turbo FloodJet fúvókái, egyenetlen talajon viszont jobban alkalmazható, mint a 30 cm körüli kalászmagasság felett mûködtetett Turbo FloodJet fúvóka, amely a talajegyenetlenségekre érzékenyebb.
Az biztos, hogy a sok kukorica szármaradványt mutató táblák védelmére kell leginkább odafigyelni, itt a lehető legjobb technológiát és a lehető leghatékonyabb fungicideket kell alkalmazni. Természetesen ez nemcsak szakmai, hanem kőkemény gazdasági kérdés is, hiszen a gyenge árak, és a nehéz értékesítési helyzet miatt nem lehet minden szakmailag szükséges és gazdaságos kezelést elvégezni. Ezért szükséges a rangsorolás.
Kalászos gabona elővetemény után jobb a helyzet. A borsó előveteményhez képest a kukorica utáni 17-szeres DON kockázat itt 4-5-szörösre süllyed. A kiváló elővetemények után a járványveszély lényegesen kisebb, a legtöbb ilyen esetben elegendőnek tûnik, ha a ténylegesen bekövetkező nagy esők után védekezünk. 2008-ban ilyen körülmények között Szegeden 100 mm-es eső után érzékeny fajtán sem találtunk négyzetméterenként 15–20-nál több fuzáriumos kalászt, míg ennél kevesebb eső 3-400 fertőzött kalászt eredményezett négyzetméterenként egy kukoricaszár maradvánnyal bőven fedett és védelmet nem kapott táblában. Igaz, mint látni fogjuk, ez a 10–12 kalász eredményezhet már éppen határérték feletti toxinszennyezést csapadékos évben.
A hároméves pályázati kísérletsorozatból először a 2007-es nagyüzemi kísérlet eredményeit mutatom be. Mint látható, négy szórófejet alkalmaztunk és kilenc fungicidet teszteltünk (2. ábra). Az ábrából három nagyon fontos következtetés adódik. Az első szerint a fungicidválasztás igen fontos, kevéssé hatékony fungiciddel a kiváló hatásfok nem garantálható, különösen nem kiélezett járványhelyzetben.
A második szerint az oldalról permetező Turbo FloodJet fúvóka végezte a legjobb munkát, a kevéssé hatékony fungicideknél igen látványos volt a javulás, nem egy esetben duplája a kontrollnak vett TeeJet XR-hez képest. A légbeszívásos AIC TeeJet fúvóka a kevésbé hatékony fungicideknél azonos értéket mutatott a TeeJet XR-rel. De a jobb fungicideknél már az XR lényegesen jobb volt. A harmadik szerint az XR fúvóka korántsem annyira rossz, mint feltételeztük, és a legjobb fungicideknél a 80% körüli fertőződés csökkenést ezzel is el lehetett érni. Vagyis ha a permetezés szabályait betartjuk, akkor a hagyományos fúvókákkal is jó eredményt lehet elérni. A biztonság miatt azonban érdemes itt is a Turbo FloodJet fúvókát használni, mivel stabilabb eredményt ad, a durvább porlasztás miatt kevésbé szélérzékeny. Átmeneti pozíciót foglalt el a QJ90Duo ikerszórófej, amely a gyengébb hatásfokú fungicideknél igen lényeges hatékonyságjavulást mutatott, de a hatékonyabb gombaölő szereknél a TeeJet XR közeli teljesítményt adott.
Ezt azért vettük programba, mert egyenetlen talajon is jól használható, ahol a Turbo FloodJet keretet nem lehet a kalászszint feletti 30 cm körüli magasságban tartani a keret erős kilengése miatt. Az adatok viszont arra mutatnak, hogy inkább a közepes és kevésbé hatékony fungicideknél van létjogosultsága.
Megnéztük a toxintartalmat is, itt az optimális fedettség mellett kapott adatokat a kisparcellás, kézzel permetezett kísérletből hasonlítottuk össze a nagyüzemi toxincsökkentési adatokkal (3. ábra). Az jól látszik, hogy a leghatékonyabb szernél a Turbo FloodJet, oldalirányból permetező fúvóka közelítette meg legjobban a kisparcellás eredményeket, az utolsó három esetben némileg eltérő eredménnyel. Az általánosan alkalmazott TeeJet XR csak egy esetben, a legjobb fungicidnél adott a Turbo FloodJet-éhez hasonló eredményt, a többi esetben lényegesen gyengébb volt. Úgy látszik ezért, hogy a Turbo FloodJet fúvóka a DON tartalom csökkentésében még jobb, mint amit a tünetek csökkentésében elért.
A három éves átlageredmények közül a DON a legfontosabb (4. ábra). A nagyüzemi eredmények a Prosaro 0,29 ppm és a kezeletlen kontroll 1,25 ppm értéke között helyezkedtek el. Ezek a szórófejek átlagában mutatják a DON tartalmat. A DON csökkenése a Prosaro-nál 77%-os volt, a legkevésbé hatékonynál viszont 33%, amit a gyakorlatban gyakran a sokkal hatékonyabb szerekkel sem tudnak elérni. A kisparcellás kísérleteknél ugyanezek a kezelések 3,40, ill. 31,10 ppm között szórtak, a toxintartalom csökkenés a Prosaronál 89% volt, míg a legkevésbé hatékony fungicidnél csak 25%-ot mértünk. A két kísérletben a fungicidek igen hasonló módon viselkedtek, az összefüggés r = 0.9573, P = 0,1%-on szignifikáns. Ez azt jelenti, hogy a két kísérleti rendszer igen hasonló eredményt adott, azaz a kisparcellás kísérletek alapján a szántóföldi hatás igen jól előre jelezhető.
Fontos adat, hogy a nagyüzemi táblában a búza mindhárom évben őszi káposztarepce, azaz jó elővetemény után következett. A négyzetméterenként fertőzött kalászok száma a legfertőzöttebb fajtában sem haladták meg a 30 darabot, az ellenállóbbaknál inkább 10 körül volt a három éves átlag. Ez a kontrollokban már elég volt határérték közeli, vagy azt meghaladó toxintartalom elérésére úgy, hogy a kombájn a fertőzött szemek egy részét kifújta. Vagyis a védekezés még ebben a helyzetben sem tûnik felesleges befektetésnek.
Természetesen az is fontos, hogy a hagyományos TeeJet XR és a Turbo FloodJet fúvóka között milyen különbség volt.
A Turbo FloodJet fúvóka átlaga a nagyüzemi kísérletben 0,46 ppm volt, míg a hagyományos TeeJet XR 0,87 ppm-et ért el, az SZD 5v % 0,27 volt. Azaz a korszerûbb fúvóka csaknem felére csökkentette a toxintartalmat, a különbség nagymértékben szignifikáns.
Már említettük a fedettség kérdését, azaz azt, hogy a javított technológiával mennyire sikerült a kalászok permet általi fedettségét javítani. Az 5. ábrán a három szórófej munkájának hároméves átlagadatait mutatjuk be. Az egyértelmû, hogy a Turbo FloodJet fúvóka lényegesen nagyobb fedettséget adott, itt a meglepetés az volt, hogy az irodalmi adatokkal szemben a frontoldalon 35%-ról 52%-ra nőtt. Az is látható, hogy a Turbo TeeJet Duo fúvóka a frontoldalon és oldalt a TeeJet XR-nél valamivel jobb fedettséget adott, igazán jót a hátoldalnál adta, itt kétszer olyan jó fedettséget adott, mint a TeeJet XR fúvóka.
Természetesen az sem mindegy, hogy milyen fajtát akarunk megvédeni. Az ellenállóbb Petur (6. ábra) kontrollja is alig fertőződött, DON tartalma alacsony maradt. Már a kontroll toxintartalma is messze határérték alatt volt, ezt mindegyik fungicid kivétel nélkül a nulla közelébe redukálta.
A fogékonyabb fajtáknál a kontroll DON szennyezettsége meghaladta az EU határértéket, de mindkettőnél igazán megbízható eredményt csak a Prosaro és Nativo adott. Ez utóbbi sem rossz választás, még ha a gyártó nem is a kalászvédelemre javasolja elsősorban. A védekezés hatásosságát kisparcellán a 6. ábra szemlélteti. Az igen fertőzőképes 3. és 4. izolátum a kép felső részén a kalászokat teljesen elpusztította, míg a Prosaro-val kezelt parcellán csak minimális, a képen már nem látható tünetek voltak. Hallatlanul fontos, hogy az ellenállóbb fajtáknál már igen széles paletta alkalmas lehet hatékony védekezésre, míg az érzékeny fajtáknál csak a csúcstechnológia ad megfelelő védelmet, ha kukorica az elővetemény, ezt sem lehet garantálni.
A durum fajták érzékenysége közismert. Ezért itt a csúcstechnológiára és a legjobb fungicidre kell a védekezést alapozni.
Az adatokból egyértelmûen látszik, hogy a korábbinál jobb nagyüzemi technológia a legjobb fungicidekkel akár 70%-nál nagyobb toxintartalom csökkenést is képes elérni több év átlagában. Az eddigi adatok szerint a Bayer fungicidek adták a vizsgált fungicidek között a legjobb eredményt, de 50% körüli toxintartalom csökkenést az új technológiával már szélesebb fungicidkörben lehet garantálni. Mivel az EU toxinlimitjei növekvő piacot teremtenek a búza kalászvédelmének, a fungicid fronton a verseny élesedése várható. Több, eltérő hatásmechanizmusú jó szer előnyös lenne, mert a fungicid-rezisztencia kialakulása ellen hatna, ami lényegesen meg tudná hosszabbítani a fungicidek élettartamát.
A rossz gazdasági helyzet azonban azt is okozhatja, hogy a kényszertakarékosság miatt ott sem használnak gombaölő szert, ahol létfontosságú volna.
Azt gondoljuk, hogy a kalászvédelem igen fontos feladat. Érdemes az egész folyamatot átgondolni, minden tábla helyzetét elemezni és azután védekezési tervet kell felállítani. A feltétlenül védendő területre a szükséges fungicid mennyiséget célszerû előre lekötni, egy kisebb részt a feltételesen védendők számára, és a kevésbé kockázatos tábláknál ugyan kockázattal, de a kivárást is meg lehet kísérelni. Sajnos, bármely döntésünk helyességét csak utólag lehet értékelni.
Köszönetnyilvánítás: a szerzők köszönik az NKTH-KPA OMFB-00313/2006 sz. pályázatának támogatását.
Mesterházy Ákos • Lechoczki Krsjak Szabolcs • Kótai Csaba
Gabonakutató Kft., Szeged
A cikk szerzője: Mesterházy Ákos
