A precíziós mezőgazdaság technológiai elemei közül kiemelkedő jelentősége van a helyspecifikus tápanyag- kijuttatásnak, illetve a precíziós növényvédelemnek. A kilencvenes évek végétől rendelkezésre álló technikai megoldások (GPS, vezérelhető mûtrágyaszóró és permetező), valamint az addigi tudományos kutatás során felgyülemlett tudásmennyiség megalapozta a környezetkímélő, változtatható mennyiségû kijuttatást.

Ahhoz, hogy a kijuttatás szakszerûen elvégezhető legyen, kellő ismeretekkel kell rendelkezni a tábla előéletéről, és a talaj aktuális állapotáról.



A korszerû tápanyagvisszapótlási szaktanácsadás tehát nem csupán a talajadottságokat veszi figyelembe, hanem kellő mértékben számol az egyes kezelési egységek tápanyagellátottságával is, azaz figyelembe veszi a termesztendő növény tápanyagszükségletét, valamint a terület megelőző évi teljesítményét is, amelyet a gazdálkodó a hozamadatok vagy a hozamtérkép segítségével határozhat meg.



Kétséget kizáróan a precíziós növénytermesztés egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási területe a helyspecifikus növényvédelem és növénytáplálás. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a technológia alkalmazása jelentős mûtrágya és vegyszermegtakarítást eredményez. A megtakarítás nem kizárólag a kijuttatott anyagmennyiségben mutatkozik meg, a jelentős mértékben növekvő mûtrágyaárak miatt komoly gazdasági érdek is.



A tápanyagkijuttatás a talaj fizikai és kémiai paramétereinek ismeretében végezhető csak el, amely figyelembevéve az idő- és munkaigényes mintavételezést és megbízható laboratóriumi elemzést, a minta begyûjtésétől számítva csak hosszú idő (több hónap) múlva lehetséges. Ebben az esetben az adatgyûjtést végző berendezések és a kijuttatást végző vezérlő eltérő munkagépen található. Ezzel szemben a növényvédelmi munkafolyamatok során a beavatkozás ideális esetben a szenzorálást követően azonnal megtörténik, így az adatgyûjtés és -feldolgozás, illetve a kijuttatás vezérlése ugyanazon a berendezésen történik.



Ahhoz, hogy a helyspecifikus tápanyagkijuttatás vagy a precíziós növényvédelem megvalósítható legyen, fontos egy (vagy több) szakember közremûködése, aki a helyspecifikus mezőgazdaságban elengedhetetlen szoftvereket alkalmazni tudja, illetve rendelkezik azzal a biztos tudással, amely megalapozza a helyes döntések meghozatalát. A helyspecifikus gazdálkodás alapjait a hazai felsőoktatási intézmények (a többiek mellett kiemelkedő eredményeket elért Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar) már beépítették oktatási anyagaikba, így egyre több kíválóan felkészült szakember áll a gyakorló gazdálkodók segítségére.



A precíziós gazdálkodás környezetkímélő gyakorlata a korábbi tapasztalatok alapján bizonyíthatóan jobb eredményeket produkál egy gazdaságban, mint a hagyományos gazdálkodási forma, ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy az adatgyûjtést és beavatkozást végző szenzorok és gépek csak kellően heterogén területen javítják a gazdálkodás sikerességét.



Bár nem vitatható az sem, hogy a precíziós, termőhely specifikus növénytermesztési technológiák alkalmazását a környezetvédelmi szempontok és a fenntartható gazdálkodás elvárásai mindenhol indokolják.

Dr. Milics Gábor • Prof. Dr. Neményi Miklós

Nyugat-mo. Egyetem • Mezőgazdaság- és Élelm.- tud. Kar • Biológiai Rendszerek Mûszaki Intézete

A cikk szerzője: dr. Milics Gábor