TÁMOGATÓK:

Ágnes a helyspecifikus gazdálkodással kapcsolatban elmondta, hogy mára már nem kérdés, hogy a mezőgazdasági gyakorlat a digitalizáció felé mozdul el. Az adatalapú, precíziós gazdálkodás egyre gyorsabbá válik és egyre több összefüggés megértését kívánja. Fontos, hogy minél több kísérleti eredmény és helyes gazdálkodói példa járuljon hozzá a gyakorlat elterjedéséhez. Ebben igyekszünk közel 3 évtizede segíteni a termelőket, az agrárágazat aktív szereplőit, illetve a szektorban dolgozó szakembereket. A változásban mi is részt vettünk, együtt fejlődtünk a magyar mezőgazdasággal, sok remek kapcsolatot építettünk ki kiváló emberekkel, akiket mindennél többre becsülünk. Köszönjük Nekik, köszönjük Nektek!

Az alkalmazkodás az élet minden területén kiemelten fontos, újdonságból pedig megint bőven lesz – folytatta. A 2024-es év fontos témája lesz az öntözés fejlesztése, a lehető leghatékonyabb agrotechnológiai változtatások bevezetése, az alkalmazható szaktudás megszerzése, a precíziós szaktanácsadás és oktatás, valamint a körülményekhez való legjobb idomulás. A növényvédő szerek kínálatának szűkülése egyre inkább a mechanikai gyomirtás felé tereli a gazdákat, az Európai Unió támogatási rendszerének új követelményei sok gondolkodásra és új gyakorlatok bevezetésére késztetik őket. A technológiai megoldások korszakát éljük, amiről az évek során mi is beszámoltunk és a jövőben is be is fogunk számolni.

Így volt ez 2015-ben is, amikor a „Jó úton haladunk? – Utolér-e bennünket a precíziós gazdálkodás, vagy elhalad mellettünk a technológia?” című összeállításunkat közöltük. Érdemes megnézni a közel 9 éves anyagot, sok érdekességet fogalmaztak meg a szakemberek a témában.

A következő fontos kapcsolódó megjelenésünk a ,,Zérótól a precíziós gazdálkodásig – Nézzük a gyakorlatot" című kiadvány volt, amely egy precíziós gazdálkodással végigvitt teljes kukoricatermesztési ciklus tapasztalatait mutatja be.

Napjainkban állandó beszédtéma a precíziós gazdálkodás, a nem túl távoli jövő gazdálkodási formája. Tudjuk, hogy ami ma a jövő, az holnap már a jelen technológiája. Az Agro Naplóval az elmúlt években kiemelt figyelmet fordítottunk a témakör részelemeinek tárgyalására, ebből egy teljes esztendőt pedig kizárólag a gyakorlati tapasztalatok összegyűjtésére. 2016-ban egy konzorciumi együttműködésben a felkért szakemberek egy teljes kukoricatermesztési cikluson keresztül vizsgálták és végezték el a precíziós gazdálkodás megvalósításához szükséges feladatokat, amelyhez szervezőként és kommunikációs csatornaként csatlakoztunk. Elkészítéséhez a közreműködők mellett több fontos mezőgazdasági szervezet támogatását is elnyertük, a GOSZ, a MEGFOSZ és az AGRYA, valamint az OTP Agrár, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segített a gyakorlaton alapuló tudásbázis létrehozásában.

Néhány évvel ezelőtt még arról szóltak a híradások, hogy a tengerentúlon az információs technológia és a mezőgazdaság szorosabbra fűzi viszonyát, majd a nagy – elsősorban multinacionális – mezőgazdasággal, nemesítéssel, gépgyártással, növényvédelemmel foglalkozó cégek „bevásárolták” magukat az információ­technológia világába. Termékeiket egy olyan integrált rendszerbe építik be – legyen az műtrágya, vetőmag, növényvédő szer, erőgép, vagy munkagép –, ahol minden művelet egymásra épül, a döntéseket számok és mérések alapján hozzák meg (sokszor teljesen automatizálva), tudatosan felhasználva az információs technika és technológia által adott lehetőségeket mind a kommunikáció, mind az adatfeldolgozás területén – mondta.

A fejlesztések természetesen gyorsan elértek hazánkba is, ezek gyakorlati működését, előnyeit, lehetőségeit és tapasztalatait foglaltuk össze az anyagban. Kiderült, hogy mit jelent a precíziós gazdálkodás a gyakorlatban, mit jelent meghozni egy döntést, és a „hagyományos” termesztéstechnológiai folyamatok helyett bevezetni az adatalapú termelést. Bemutattuk a teljes folyamat egyes részegységeit és lépcsőfokait, a szükséges döntési pontokat és eszközöket, valamint az egyéb alternatív megoldásokat a döntési helyzetekben.

A szakmai tartalomban követtük a precíziós gazdálkodás bevezetésének útját, amivel azt szerettük volna megmutatni, hogy mindenkinek lehetősége van belekezdeni a precíziós gazdálkodásba.
A tapasztalat azt mutatja, hogy az indulásnál meg kell ismerkedni a technológiával, fel kell mérni a lehetőségeket és a korlátokat. Amennyiben indokolt, akkor változtatni szükséges a már meglévő, megszokott műveleteken. Megnéztük ennek költségvonzatát, megtérülését, a döntések hozamra és minőségre gyakorolt hatásait.

Minden hónapban részletesen leírtuk, képekkel dokumentáltuk az abban a hónapban elvégzett lépéseket, elemeztük az egyes döntéseket (legyenek azok jók vagy rosszak), választ adtunk a „miért ezt választottátok?” kérdésekre. Leírtuk a következő hónapra vonatkozó folyamatokat, az előttünk álló kérdéseket és alternatívákat a megoldásukra.

A termelő partner a Hartmann Farm Kft., a Komárom-Esztergom vármegyei Szákszenden gazdálkodik, a technológiájukról azóta is többször írtunk az Ezért kincs az agráradat sorozatunk „Középpontban a vetés: technológiai javaslatok a legpontosabb kijuttatáshoz” és „A téradatok szerepe és jelentősége az agráradatok rendszerében” című részeiben.

A kiválasztott 12 hektáros terület nagyfokú heterogenitást mutatott, második éves kukorica volt a területen, a megelőző évben az átlagtermés 9 tonna volt. A gazdaság esetében bizonyos lépések már korábban is voltak a precíziós gazdálkodás irányába. Rendelkeztek hozammérős kombájnnal, saját RTK bázisállomással, robotpilótával felszerelt erőgépekkel, szekcionálható vetőgéppel, amelyet DownForce technológiával egészítettek ki. A cél az volt, hogy megvalósuljon a változó tőszámmal, és differenciált nitrogén-kijuttatással történő gazdálkodás a kukoricaterületeken.

A közös munkát egy konzorciummal végeztük, melynek tagjai már rendelkeztek tapasztalatokkal a precíziós gazdálkodásban.
A tápanyag-utánpótlás szakértőjeként a TIMAC AGRO Hungária Kft. a Yield Service programmal vett részt a kísérletek megvalósításában. Az AgriDron Kft. a térinformatika, a távérzékelés, a dróntechnológia, és a precíziós tápanyag-utánpótlás megoldásaival segített. További partner volt a megvalósításban az Agro Aim Hungária Kft., amely talajmintavételezéssel, tápanyag-utánpótlással, talajjavítással, illetve a különböző kukoricahibridekhez kidolgozott változó tőszámmodellel foglalkozott. A célunk az volt, hogy megvizsgáljuk a precíziós gazdálkodás megvalósításához szükséges feladatokat.

 A kísérletbe igyekeztünk az összes olyan precíziós műveletet és részletet betenni, amely akkor hazánkban elérhető volt. A terület pontos feltérképezése után, a kapott adatok alapján két „alapváltozót” tettek be: változó tőszám a területen, és differenciált nitrogénkijuttatás a kukoricatáblán belül. A vegetációs fázis végén hozammérős kombájnnal takarították be a kukoricát – természetesen egy kontroll részt hagyva –, amely a termelő akkori üzemi technológiája volt. Köszönhetően a hozammérőnek, összehasonlítható volt a hozam (és a betakarításkori szemnedvesség) az üzemi technológia és a precíziósan kezelt rész között. Ajánljuk olvasásra a precíziós kukoricatermesztés szákszendi gyakorlatáról szóló anyagunkat!

A következő mérföldkő a „Precíz gazdák nyomában” kiadványunk volt, amely azóta is szakmatörténeti kuriózumnak számít.
A precíziós gazdálkodásról nagyon sokat mesélnek és nagyon sok irányból hallunk róla. A Precíz gazdák nyomában című kiadvány egyik legfontosabb előnye, hogy azokat a termelési gyakorlatban működő technológiákat és megoldásokat mutatja be, amelyeket egyébként csak hosszú tanulási folyamat eredményeként lehet elsajátítani.
A helyspecifikus gazdálkodás komplex technológiája ugyanis rendszerszemléletet igényel, nagyon sok mellékvágány és zsákutca van benne, amit a különkiadás elolvasásával elkerülhetnek a gazdák.
A gyakorlati tapasztalatok megismerésével be lehet állni a helyes irányba és a helyi körülményeknek megfelelően lehet fejleszteni az adott gazdaságot.

A kiadvány jól mutatja: ahány gazdaság, annyi kihívás és annyi megoldásra váró feladat. Ami közös bennük: az adatokat becsben tartó, precizitásra épülő gazdálkodói gondolkodás. Szeretnénk utat mutatni, hasznos információkat nyújtani a gazdálkodóknak. Fontos továbbá a mezőgépész szakma presztízsének növelése, valamint a szakmai utánpótlás biztosítása, ennek érdekében létrehoztuk a MezőgépÉSZek Facebook-csoportot – mondta Zsigmond Ágnes.

A Precíz gazdák nyomában kiadványunk ITT olvasható

Ezért kincs az agráradat

Legutóbbi kezdeményezésünk a 2021 februárjától havi rendszerességgel elindított cikksorozatunk, az Ezért kincs az agráradat.
A hosszabb tartalmak célja a gazdák tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól. Az anyagok elsősorban a gyakorlatban előforduló kihívásokra, változásokra és megoldásokra összpontosítanak, új ismereteket és összefüggéseket bemutatva az olvasóknak. Ennek természetesen része a jó gyakorlatok, a követendő példák bemutatása.
Az eddigi 33 részben sok hazai szakemberrel beszélhettünk, akik között néhány hölgy is megtisztelt minket a tudása megosztásával. 2024-ben azt tervezzük, hogy egész éven át a szebbik nem tagjai mondják el és mutatják be az adatalapú gazdálkodáshoz kapcsolódó tapasztalataikat.

A kétgyermekes Zsigmond Ágnes, a 27 éves Agro Napló Médiacsoport tulajdonos-ügyvezetője 14 éves óvodapedagógus pályafutásáról váltott a média világába 1995-ben. A Ferling PR-nél kezdett dolgozni, az akkori munkaadója tanácsára vágott bele a hiánypótló vállalkozásba. Az Agro Napló 1996-ban Baranya megyei lapként indult, pár hónap múlva pedig Somogy és Tolna megyében is megjelent, hiánypótló folyóiratként. Országos és színes szaklappá 1999-ben váltak. Ekkoriban nyitottak az új technológiák felé, a lap átstrukturálódott, 2001-ben az online térben is megjelentek. www.agronaplo.hu

Folyamatos fejlesztésekkel, új témákkal és rovatokkal frissítették a lap és a portál tartalmait. Ágnes 2015-ben szakújságírói oklevelet, 2017-ben pedig Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott a mezőgazdasági életpálya népszerűsítéséért. A folyóirat számos szakmai elismerésben részesült az elmúlt 27 év során.

Agrárdigitalizációs aktualitások, amelyek a következő évet érintik

2024-ben a gazdálkodás minden szintjére eljutott az a gondolat, hogy a digitalizáció elkerülhetetlen a fejlődéshez. Ezt bizonyítja az állami támogatási rendszer is, amely az eszközvásárlást, a szoftverek használatának elterjedését és a kapcsolódó oktatást is fontosnak tartja. Másrészt azoknál a gyakorló gazdáknál, akik elkezdték alkalmazni a modern technológiát, folyamatosan gyűlnek az adatok, melyek alapján ők ténylegesen megadhatják azokat a visszacsatolásokat, amik nagyon fontosak az agrárdi­gitalizáció további fejlesztésének szempontjából. A 2024-es évtől azt várjuk, hogy egyre többen foglalkoznak majd az adatalapú döntéshozatallal, egyre többen keresik az információforrásokat, ahonnan begyűjthetők a szükséges adatok a megalapozott döntéshozatalhoz.

A folyamatos pályázati lehetőségekkel meg lehet teremteni, hogy a gazdák egy átgondolt, hosszú távú, jövőben gondolkodó tervezés alapján adják be a pályázataikat és tudatosan fogják azokat a fejlesztéseket végrehajtani, amire az adott gazdaságnak tényleg szüksége van a hatékonyabb működéshez. Nem félreértelmezett pályázati megvalósításokkal foglalkoznak majd, hanem azokat a megoldásokat választják maguknak, ami a termelésüket előrébb viszi. Ezzel kapcsolatban várható, hogy az egész évben folyamatosan jönnek ki pályázati anyagok. A precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció szempontjából úgy tudjuk, hogy az újabb, a digitális átállást támogató pályázat meghirdetése ősszel várható. Így a termelőknek elegendő idejük van arra, hogy kiértékeljék az előző kiírás eddigi megvalósulását, és fel tudjanak készülni rá, hogy az új programmal valódi digitalizációs fejlesztéseket hozzanak létre. Fontos, hogy ezzel kapcsolatban az Agrárminisztérium széles körben tájékozódik és gyűjti az adatokat. Az illetékes szakemberek látják a pályázati kiírás korrekcióra érdemes pontjait, továbbá figyelembe veszik a gazdák visszajelzéseit is, ezek alapján készül a megfelelő szintű döntés, hogy ezeket javítsák, és minél szélesebb körben kiterjesszék a résztvevők körét. Az egyik cél, hogy elérjék, hogy ne csak a tőkeerős, nagy cégek játszótere legyen a technológiai fejlesztés, hanem azoknál a kisebb üzemeknél is előrelépést lehessen elérni, ahol számításokkal alátámasztva megéri a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció használata.

A gazdálkodóknak meg kell látniuk, hogy az agrárdigitalizáció nem minden esetben új gép beszerzését jelenti. Sokszor egy adatgyűjtő és rendszerező szoftver üzemeltetése is hozzásegíti őket a következő szint eléréséhez. A gépfelokosításokkal is nagyot lehet ugrani a fejlődésben. Fel kell mérni, hogy melyek azok a megoldások, amelyek az adott gazdaság céljait teljesítik, legyen szó a Green Dealnek megfelelő növényvédelemről, táp­anyag-gazdálkodásról, vagy talajművelési technológiákról. Ezek ismeretében lehet felelősen és értelmesen dönteni a szükséges fejlesztésekről.

Pályázatok, MEPAR, TMR

A „Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása” című pályázat ellenőrzési időszakában érdemes átgondolni az eredményeket. Az, aki tudatosan fordult a digitalizáció irányába a saját érdeke miatt kiépítette magának a digitális adatrendszerét, a digitálisan elérhető információk adatbázisát. Ha pedig valaki véletlenül nem így tett, és egyelőre nem a megfelelő tudatossággal gyűjti az adatait, fontos, hogy a pályázat fenntartási időszakában mindenképpen érje ezt el. Az agráradatoknak digitalizáltan rendelkezésre kell állniuk, hogy feldolgozhatóak és használhatóak legyenek.

Fontos tisztázni, hogy a Mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a MEPAR nem a táblahatárokat jelöli, hanem azokat a fizikai blokkhatárokat, amiket Magyarország EU-s kötelezettségei miatt szükséges tartani. Az, hogy a fizikai blokkok határainak kijelölése egy mesterséges tanításos vagy kézi rendszerrel működik, technikai kérdés. A fizikai blokkhatárok nem feltétlenül takarják a helyrajzi számok rendszerét. Lehetnek átfedések pozitív és negatív irányban is, erre számos példa van. A nyilvántartás miatt viszont kiemelten fontos, hogy a MEPAR blokkok beazonosíthatóak legyenek. Ám azoknak nem feladata, hogy egy gazdálkodás helyrajzi számos nyilvántartását vagy a valódi gazdálkodási határvonalait meghatározza. Ugyanakkor egy nagyon jó réteg, ezért érdemes lenne digitálisan megnyitni a MEPAR blokk határvonalak rendszerét a gazdák számára, amivel sok vitás kérdést lehetne jól rendezni és elkerülni. A Digitális Agrár Stratégiában korábban megfogalmazásra került, hogy a használható állami alapadatokat a gazdák megkaphassák. Ez fontos lenne a nyilvántartások miatt, viszont azt ne várjuk, hogy a MEPAR meghatározza a megfelelő művelési határvonalakat. 

A Területi Monitoring Rendszerrel (TMR) kapcsolatban nagyon izgalmas időszakot élünk, egy tanulási folyamat elején járunk, sok kihívással és lehetőséggel. Gyűjtjük azokat az adatokat, amelyek alapján validáljuk a megfelelő rendszereket. Egy mezőgazdasági terület lehatárolására és a növényállomány meghatározására a TMR alapvetően alkalmas, ezért kérjük a gazdákat, hogy ne féljenek elmondani az igazságot a területeikről, mert a műholdkép nem hazudik.

Van, amikor a felvételek validációra szorulnak és nem adják ki teljes bizonyossággal az eredményt, de az agrárterületek túlnyomó többsége egyértelműen beazonosítható. Sok olyan réteg, olyan fedvény van, amit a műholdképek képesek idősor analízissel, mesterséges intelligencia alapú megoldásokkal gyönyörűen nyomon követni. Az adatok pontos megjelenítésében a nyilvántartási rendszer és sok származtatott adat is segít. Az aszálymonitoring esetében például a Lechner Tudásközpontban a műholdképek alapján egyértelműen meghatározhatóak azok a területek, amelyek valóban aszálykárt szenvedtek. A TMR többek között ahhoz segít hozzá bennünket, hogy a mezőgazdaság kifehéredjen, lássuk a problémás területeket, az adatok pedig valósak legyenek.

A szaktanácsadás: NAK és AEDIH

A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer teljesen átalakul. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei komoly erőfeszítéseket tesznek a szaktanácsadói képzés minél magasabb szintre való fejlesztéséért, hogy a szaktanácsadók mindig egy lépéssel előrébb lehessenek, mint a gazdálkodóik. Több szakterületen rendkívüli szakértelemmel rendelkeznek a Kamara munkatársai, de azt is látják, hogy a digitalizáció terén van lehetőség a fejlődésre. Ezért a köztestület is azon dolgozik, hogy növelje a szaktanácsadók digitális érettségét. Igyekeznek folyamatosan megmutatni azokat a megoldásokat, amiket a gépkezelők, a gépforgalmazók és az informatikai rendszerek megkívánnak a gazdálkodóktól. A NAK-szaktanácsadás is afelé a komplex szemlélet felé tart, hogy teljes technológiát, gondolatsort adjon át a termelőknek, amelyben a sok jó megoldás közül lehet kiválasztani az adott gazdaság számára legmegfelelőbbet. 

A szaktanácsadáshoz kapcsolódik az AEDIH (Agricultural European Digital Innovation Hub) projekt is, amelynek egyrészt az a célja, hogy EU-s összehasonlításban is mérhető legyen a hazai gazdaságok digitális fejlettségi szintje, másrészt az, hogy egy olyan módszertan jöjjön létre, amelyikkel az adott gazdaságra szabottan, egyéni szaktanácsadással és Roadmap elkészítésével a vállalkozást 2-3 éven belül hozzásegíthessük a komolyabb szintlépéshez.

A módszertan kidolgozásával egy olyan rendszer alakul ki, amely alapján az egyébként nem egy kaptafára húzható digitalizációs tanácsadás mégis egyfajta kereteket kap. Így pedig a sok lehetséges kimenetelből egy útvonalválasztó segítségével a gazda szempontjai szerint lehet megtalálni a legideálisabb megoldásokat. 

Az AEDIH fejlődési folyamatának első lépése egy digitális érettségi vizsgálat, ebből kiindulva fel kell mérni a beavatkozási pontokat, meg kell határozni a mérföldköveket, valamint szükség van egy Roadmap elkészítésére. Ezzel a digitalizáció felé eltervezett útvonal térképét vázoljuk fel. A következő szakaszban a „Test before invest” következik, hogy a termelők még a befektetés előtt kipróbálják a technológiákat és a jó gyakorlatokat a kiemelt, digitálisan fejlett gazdaságokban. Ezek alapján aztán egy beruházási javaslat is elkészül a kiválasztott gazdaságok számára, melyeknek kiszámoljuk a megtérülést. Ebből világosan kiderül, hogy hol és melyik digitalizációs fejlesztést érdemes megvásárolni, valamint a saját gazdálkodási gyakorlatba illeszteni.

A digitalizációs szintlépés

Az a legfontosabb, hogy mindenki legalább egy lépéssel lásson előrébb és lépjen feljebb a jelenlegi szintjéről. A mai világban a kockás füzetben vezetett, vagy a fejben tartott információk nem igazi adatok, a papírra vetés még nem digitalizáció. Mindenképpen olyan digitális rendszerben kell gondolkodni, ami téradat-specifikus. Minden ott kezdődik, hogy a téradatokat rendszerben lehessen kezelni. Minden gazdaságnak el kell jutnia odáig, hogy az adatai digitálisan rendezettek legyenek és ezekhez az összes olyan információt, amelyek a táblákra vagy a termelési folyamatokra vonatkoztathatóak, kezelni tudják. A világ efelé tart, a gazdák tapasztalatát és tudását digitális térképekre kell helyezni, hogy az összes információt felhasználva hozhassák meg a legjobb döntéseket.

A tudás megszerzése és fejlesztése

Az viszont kiemelten fontos, hogy nem szabad úgy a digitalizáció útjára lépni, hogy az edukáció kimarad abból. A támogatási rendszerek alapkövetelménye kell, hogy legyen a képzettségi szint növelése. A gazdák többsége sajnos alapszinten, vagy még az alatt van a digitális ismeretek tekintetében. A jó hír, hogy ezek megtanulhatók, ráadásul akár iskolai rendszeren kívül is. Mindenképpen arra kell ösztönözni a termelőket, hogy képezzék magukat. Ez azért fontos, mert ugyan nem feltétlenül nekik kell megvalósítaniuk a digitalizációt, de a nyelvet meg kell tanulniuk és érteniük, amelyen tudnak beszélgetni a digitális tudással rendelkező szakemberekkel. Amikor megértik ezt a nyelvet, látni fogják, miért fontos az előrelépés, hogy hol fogja megérni nekik, hogy hol nyújt segítséget a döntéshozatali folyamatukban a digi­talizáció. A fejlődés alapja az edukáció és a továbbképzés, amelyet a technológia gyors változása miatt megfelelő időközönként újra el kell végezni. A sikeres, hatékony gazdálkodás kulcsa a folyamatos tanulás, digitális téren is, ebben pedig minden segítség adott, csak élni kell vele.

Ezekkel a témákkal érkezünk a következő részben

Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk következő, 35. részében Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. tulajdonos-ügyvezetője beszél a vetőmagokhoz kapcsolódó technológiákról, a gazdálkodásuk digitalizációjáról és a növénytermesztésükben megvalósított fejlesztésekről. Érdemes lesz velünk tartani 2024-ben is!

NAGY ISTVÁN ÉS UMENHOFFER PÉTER IS JÁRT AZ ÓVÁRI PRECÍZIÓS MEZŐGAZDASÁGI SZAKMÉRNÖKKÉPZÉSE

Egyaránt fontos és jövőbe mutató dolgokról beszélt Mosonmagyaróváron Nagy István agrárminiszter és Umenhoffer Péter, a Bio-Nat Kft. kereskedelmi igazgatója. Két hét eltéréssel mindketten ellátogattak a precíziós mezőgazdasági szakmérnökképzés 7-es csoportjának hallgatóihoz egy-egy hosszabb előadás erejéig, ezekről számolunk be itt.

Erősödött a hazai pálya Óváron:Nagy István agrárminiszter beszélt a precíziós lehetőségekről

Sorozatban a harmadik évben tartott szakmai előadást a precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzés hallgatóinak Nagy István agrár­miniszter. Az óvári gazdász a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán, a Smart Farm tangazdaság nagytermében beszélt a hetes csoport tagjainak. Szólt a műholdas felvételek és az adatszolgáltatás jelentőségéről, a növényvédelem változó igényeiről és a foltkezelés lehetőségeiről, az állattenyésztés robotizációjáról, valamint az állatjólétet és az állatvédelmet szolgáló megoldásokról is.
A digitalizáció mindegyik területen támogatja a termelőket, ennek lesznek fontos példái és képviselői az Óváron végzett szakmérnökök.

A témához kapcsolódóan kitért a digitális átállás támogatásának következő pályázati lehetőségére is, amely várhatóan a 2024-es év végén lesz elérhető a gazdálkodóknak. Ez újabb lendületet ad a fejleszteni szándékozó termelőknek. Részletesen beszélt az öntözési közösségek jelentőségéről és a gyakorlati megvalósítás előnyeiről, valamint a modern technológia megtanulásának szükségességéről és az ehhez kapcsolódó szemléletváltásról is. Külön kiemelte a drónok monitoring és kijuttatási lehetőségeit, továbbá a modern fogyasztói igényeknek való megfelelés szerinti agrártermelés létjogosultságát. A digitalizációs fejlesztések a teljes élelmiszerlánc minden szereplőjét és szakaszát érintik, a hatékonyságnövelést szolgálva – fogalmazott a miniszter. Egyrészt a költségcsökkentés, másrészt a bevételnövekedés, harmadrészt a minőség javítása szempontjából fontos, hogy a lehetőség szerinti összes termelési folyamaton javítsanak az új technológiák.

A leendő szakmérnökök előtt álló feladatok között említette a kutatások és a jó példák végrehajtását, amelyekkel előremutató és hasznos eredményeket hozhatnak az agrárágazatnak. A változáshoz való alkalmazkodás mindenkinek kötelező lesz, ehhez folyamatosan tanulni és fokozatosan fejleszteni szükséges a termesztéstechnológiát. A miniszter beszélt az élelmiszer-termelés felértékelődéséről is, ami kedvező fordulatot jelent az agrárium szereplőinek és alakítóinak. Ezt felismerve érdemes megismerni és megtanulni a precíziós gazdálkodás tudás­anyagainak az adott gazdaságra és szakemberre vonatkozó részeit – mondta.

Összegzésként elmondta, hogy az agrár szaktudást az emeli magasabb szintre, hogy a rendelkezésre álló technológiák használatával minél több pontos adathoz jut az adott helyzetről a gazda, majd abból következtetéseket tud levonni, ami alapján a saját ismereteivel kiegészítve meghozhassa a megfelelő agrotechnológiai döntéseket – zárta az előadását Nagy István Mosonmagyaróváron.

Modern műszaki megoldások Mosonmagyaróváron

Két héttel később, december elején már a gépészeté volt a főszerep a képzés harmadik blokkjának első napjain. A program a szakvezető Dr. Vona Viktória és Dr. Nyéki Anikó egyetemi docens vezetésével zajlott a Smart Farm tangazdaságban.

Az első előadó a hazai precíziós gazdálkodás megalapozásának, bevezetésének és kutatásának egyik legfontosabb alakja, Dr. Neményi Miklós professor emeritus volt, aki a „Bevezetés a precíziós gazdálkodás műszaki feltételrendszeréhez” címmel mutatta be az elmúlt évtizedek kísérleteinek és fejlesztéseinek mérföldköveit. Másodikként a Gödöllőn végzett agrárgépész, a Bio-Nat Kft. kereskedelmi igazgatója, Umenhoffer Péter beszélt a precíziós erő- és munkagépek technológiai újdonságairól, valamint a gazdák számára fontos hatékonyságnövelő megoldásokról. Szóba kerültek a digitális átállást támogató új pályázat szempontjai, a drónfészkek, az automatizáció irányai, a precíziós gazdálkodási rendszerek adatgyűjtési módjai, a hozammérés kihívásai, a bázisállomások és a gépgyártás következő szintjei is.

Sorozatunkban korábban:

• Ezért kincs az agráradat – 1. rész: Adatgyűjtés és adatvagyon
• Ezért kincs az agráradat – 2. rész: Növényvédelem és kijuttatástechnológia
• Ezért kincs az agráradat – 3. rész: Középpontban a vetés: technológiai javaslatok a legpontosabb kijuttatáshoz
• Ezért kincs az agráradat – 4. rész: Gyomirtás és növényvédelem okszerűen
• Ezért kincs az agráradat – 5. rész: Távérzékelés, növénymonitoring, drónok
• Ezért kincs az agráradat – 6. rész: A távérzékelésben egy kicsit mindenki úttörő lehet
• Ezért kincs az agráradat – 7. rész: A hozammérés és a betakarítás adatgyűjtése
• Ezért kincs az agráradat – 8. rész: Forgatással és forgatás nélkül is cél a vízmegőrzés
• Ezért kincs az agráradat – 9. rész: Hozammérés és adatalapú gazdálkodás támogatja a jó kukorica- és napraforgótermést
• Ezért kincs az agráradat – 10. rész: A helyspecifikus gazdálkodás alapja: hallgatni kell a talajokra
  
• Ezért kincs az agráradat – 11. rész: Költséget és időt kímél az agráradatok felhasználása
• Ezért kincs az agráradat – 12. rész: Tőszámkísérletek a Szigetközben
• Ezért kincs az agráradat – 13. rész: Tesztelték a precíziós szolgáltatókat
• Ezért kincs az agráradat – 14. rész: A legokosabb informátor a növény, attól kérdezünk meg mindent: Adatalapon a gyümölcsösben és a lombtrágyában is
• Ezért kincs az agráradat – 15. rész: Az átállás első éve az adatalapú gazdálkodásra a Felvidéken
• Ezért kincs az agráradat – 16. rész: Kalászosok helyspecifikus növényvédelme és tápanyag-utánpótlása Alsódobszán
• Ezért kincs az agráradat – 17. rész: A téradatok szerepe és jelentősége az agráradatok rendszerében
• Ezért kincs az agráradat – 18. rész: Betakarítás és hozammérés egy adatalapon működő gazdaságban, Letenyén
• Ezért kincs az agráradat – 19. rész: Digitalizáció a tejtermelésben: adatalapon javítják a folyamatokat Jászárokszálláson
• Ezért kincs az agráradat – 20. rész: Informatikus és autószerelő testvérpár viszi a precíziós gazdálkodást Tóalmáson
• Ezért kincs az agráradat – 21. rész: Rendszerben gondolkodva gazdálkodnak és fejlesztenek Hajdúböszörményben
• Ezért kincs az agráradat – 22. rész: Újdonságok és fejlesztések Debrecenben: drónok, tartamkísérletek és adatalapú megoldások segítik a szakmérnöki képzést
• Ezért kincs az agráradat – 23. rész: Az agrárdigitalizáció nagykövetei: gépészet és fejlesztések
• Ezért kincs az agráradat – 24. rész: Egy a cél: növelni a magyar gazdák digitális fejlettségét
• Ezért kincs az agráradat – 25. rész: Beltéri kertekkel és adatalapú termesztéssel demokratizálják a mezőgazdaságot
• Ezért kincs az agráradat – 26. rész: Új lendületet kapott a magyar bogyós gyümölcs termesztése Nyugat-Nógrádban
• Ezért kincs az agráradat – 27. rész: Adatokra alapozott döntéstámogatás, öntözés és burgonya Komáromban
• Ezért kincs az agráradat – 28. rész: Gépész szemmel a precíziós fejlesztésekről: Kecskeméti Sándort kérdeztük
• Ezért kincs az agráradat – 29. rész: Megéri-e a digitális átállás a kisebb területen gazdálkodóknak?
• Ezért kincs az agráradat - 30. rész: Precíziós konferenciák Minneapolisban és Bolognában
• Ezért kincs az agráradat - 31. rész: A talajról, a tudásszerzésről és a digitalizációról is gondoskodni kell
• Ezért kincs az agráradat - 32. rész: A génszerkesztésnél, a nemesítésnél és a drónoknál is alap a jó adat
• Ezért kincs az agráradat - 33. rész: Fejlesztések, beruházások és piacképes képzések Óváron: Dr. Tóth Tamás dékán adott interjút

A cikk szerzője: Csurja Zsolt