Az Agro Napló e számában áttekintést nyújtunk az árutőzsdék fejlődéséről, a várható forgalmakról, megalapozva ezzel a jövőben tárgyalásra kerülő üzleti lehetőségeket.





Az árutőzsdék kialakulásáról, történelmi fejlődésükről az Agro Napló internetes oldalán adtunk áttekintést.

A cikk a következő internetes oldalon érhető el: http://www.agronaplo.hu/hirek/5013  





A rendszerváltással párhuzamosan 1989. augusztus 15-én alakult meg a Terménytőzsde Kft. Alapító tagjai nagyobb bankok, két kereskedelmi vállalat és az Agrimpex voltak bizakodó várakozásokkal, melyeket a múltra építettek. A régió új, nagy árutőzsdéjét kívánták megalapozni és ehhez amerikai tőzsdei és kormányzati segítséget is kaptak. A kereskedés 1989. október 25-én kezdődött kukoricával és takarmánybúzával. Új fénykorát 1997-re érte el a magyar árutőzsde. 2005. november 2-án a Budapesti Értéktőzsde magába olvasztotta a Budapesti Árutőzsde Rt-t és a BÉT egyik szekciójává vált. A terménykereskedés továbbra is folyamatban van, bár az utóbbi 5 év forgalma (1. ábra) alapján a hazai árutőzsde nem nyújt kiemelkedő teljesítményt. A kevéssé sikeresség fő okát abban kell keresni, hogy a magyar mezőgazdasági résztvevők nem használják ki a benne rejlő lehetőségeket.

Magyarország uniós csatlakozásával bevezetésre került a közös intervenciós rendszer is. A megszabott minimum árak befolyásolták a világkereskedelem által kialakított nemzetközi árakat. Ez a tendencia az árutőzsdén minimum árat szabott az intervencióban részt vevő terményeknek. Az EU így jelentős mértékben segítette a magyar gazdákat. A kukoricára azonban az intervenciót megszünteti az EU. 2007. június 12-én ültek össze a mezőgazdasági miniszterek és közösen megállapodtak abban, hogy 3 éves ütemben, a 2007/2008-as gazdasági évtől 0-ra redukálják az intervenciós felvásárlásokat. Így a magyar kukorica ismét versenyképes áron kerülhet mind az EU belső piacára, mind a harmadik országok felé történő export piacokra.

A Budapesti Értéktőzsdén az áru- szekció forgalma az elmúlt években havi bontásban változó ugyan, de 2008-at kivéve nincs kimagasló eredmény. A kukorica forgalma az intervenció elvesztése miatt feltehetően nőni fog az árutőzsdén, bár 2010. márciusi lejáratig ezt a tények nem támasztják alá (2. ábra).

Ugyanezt az öszszesítést a búza vonatkozásában a 3. ábra mutatja be. Az idei márciusi határidős forgalmak egyik gabonaféleségre sem mutatnak kimagasló értékeket.

Ebből kiindulva nem várható átlagosnál nagyobb forgalom az áruszekcióban, hacsak az időjárás közbe nem szól. Nehéz megbecsülni a várható termés nagyságának pontos ismerete nélkül az idei szezon forgalmának alakulását. Ám nem csak akkor kell az árutőzsdei forgalmat aktivizálni, mikor nagy a felesleg a piacon, vagy esetleg hiány van, hanem folyamatosan, hiszen az árutőzsdét eszközként kell használni termékeink piaci árazásához.

Az árutőzsdék az elmúlt évtizedekben elválaszthatatlan részét képezték, képezik és képezni fogják a mezőgazdaság alakulásának. Térnyerésük és sikerük nem véletlen, hiszen az agrárium résztvevői a tőzsdei platformok segítségével biztosítani tudják nyereséges mûködésüket a világ minden táján. Hazánkban a háború óta felnőtt nemzedéknek nem állt módjában a tőzsdei tudást alkalmazni, hasznosítani, de a jövőt tekintve a sikerre éhező mezőgazdasági vállalkozóknak fel kell ismerni az árutőzsdékben rejlő lehetőségeket és ezeket kiaknázva építeni üzleti tevékenységüket.

Tömösi Attila

okl. agrárközgazdász

A cikk szerzője: Tömösi Attila