Több tagállami döntési lehetőség

A 2015. január 1-jét követően alkalmazandó jogszabály jelentős újdonsága, hogy a jelenlegi működéshez képest jóval több tagállami döntési lehetőségre nyílik mód. Ez növeli a tagállamok szabadságát az agrárpolitikai intézkedések megválasztása terén, egyúttal jelentős rugalmasságot biztosít a hazai igényeknek megfelelő intézkedések kialakításakor.
A közvetlen támogatások rendszere több kötelező és önkéntes elemből építhető fel.

A kötelező elemek sorában megjelenik az alaptámogatási rendszer (Basic Payment
– Scheme BPS), mely új, jogosultságon alapuló támogatás kiosztást tenne lehetővé.
A KAP-reformról szóló megegyezés lehetővé teszi ugyanakkor, hogy a jelenlegi konstrukció, azaz az egyszerűsített területalapú támogatások rendszere (SAPS) akár 2020-ig alkalmazható legyen. Megjegyzést igényel, hogy ez csak az alaptámogatás összegére vonatkozik, a többi jogcím esetében 2015 után az új rendszer egyéb elemeit kell alkalmazni. A reform szigorú szabályokat ír elő az aktív mezőgazdasági termelőkre vonatkozóan annak érdekében, hogy azok részesedjenek támogatásban, akik fő tevékenysége mezőgazdasági jellegű. Így kizárhatóak a közvetlen kifizetések köréből egyes üzleti (pl. repülőterekhez, vízművekhez, állandó sportpályákhoz kapcsolódó) tevékenységek.

Zöldítés – avagy
az új támogatás

Új kötelező elem a tagállami pénzügyi keret 30%-át kitevő, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás, röviden a zöldítés. A zöldítés keretében 3 alapvető intézkedés alkalmazandó:

• a terménydiverzifikáció: 10 ha alatt 1 növényt, 10 és 30 ha között min. 2 különböző növényt, 30 ha felett pedig min. 3 növényt kell termeszteni;
• az állandó legelők fenntartása: 5%-kal lehetne csökkenteni 7 év alatt a területét és nem csak termelői, hanem nemzeti szinten is teljesíthető;
• ökológiai célterület: csak azokat érinti, akiknek a szántóterülete meghaladja a 15 hektárt. Az első évben 5%, majd akár 7%-ra is emelkedhet a kijelölendő célterület mértéke.

A fenti intézkedések betartása révén a közvetlen támogatások, a korábbi időszakokhoz képest, környezetbarátabbá tehetőek. Így biztosítható a KAP további működtetésének és finanszírozásának a széles társadalmi támogatottsága.

A fiatalok támogatása,
a termeléshez kötött támogatás

A generációváltás elősegítése érdekében a mezőgazdasági tevékenységet megkezdő vagy bizonyos feltételekkel folytató fiatal (40 évesnél nem idősebb) mezőgazdasági termelők a tevékenység megkezdését követő első öt évben az alaptámogatáson felül kiegészítő támogatásra lesznek jogosultak. A kötelező, a tagállami keret maximum 2%-át kitevő intézkedés esetében a felső területi korlát 90 hektár lehet.

Önkéntes tagállami intézkedésként jelennek meg a termeléshez kötött támogatások.
A jelenlegi közvetlen EU-s támogatási keret közel négyszeresét, összesen 15%-ot lehet a társadalom által is elfogadott, a valós teljesítményeken nyugvó termeléshez kötött jogcímek révén, a munkaintenzív, úgynevezett érzékeny ágazatok (pl. zöldség, gyümölcs, szarvasmarha) támogatására fordítani.

Szintén a tagállamok dönthetnek a kisgazdaságok támogatási rendszerének bevezetéséről. Ennek keretében, kedvezőbb adminisztratív feltételek mellett, az egyéb jogcímeket felváltó átalányösszeg kerül meghatározásra, mely legfeljebb 1250 euró lehet. Fontos megjegyezni, hogy a tagállami döntésen nyugvó önkéntes elemek alkalmazása, a maradékelv érvényesülése révén, csökkenti a területalapú támogatás összegét.

Kormánydöntések: SAPS, redisztribúció, kisgazdaságok

A változásokra történő mielőbbi felkészülés érdekében a rendszert érintő legfontosabb kérdések alkalmazásáról döntött a kormány. Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára 2014. január 18-án jelentette be a tavalyi év végén meghozott – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával egyeztetett – döntés főbb elemeit. Ezek közül kiemelendő, hogy az egyszerűsített területalapú támogatás (SAPS) rendszere 2021-ig, azaz a mostani tervezési periódus végig alkalmazható. A jelenleg is működő SAPS rendszer továbbvitele mellett szól, hogy a magyar gazdák által már jól ismert konstrukció biztosítja a közvetlen támogatások széles körű igénybevételét. A SAPS elvéből fakadóan nincs referenciaév, tehát az adott tárgyévben a termőföld tényleges használója kérelmezheti a területalapú támogatást. Ezzel együtt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) érintő költséges átállás nem nehezíti a kifizetések határidőre történő teljesülését.

A kormány döntött arról, hogy az alaptámogatás összegét csökkentő redisztribúció nem kerül alkalmazásra. Így elkerülhető a hektáronkénti alaptámogatások szintjének jelentős átrendeződése, ami az 50 és 500 ha közötti középbirtokok és életképes családi gazdaságok megerősítését veszélyeztetné. Az átrendezés helyett viszont, az uniós jogszabályok alapján, a támogatások bizonyos értékhatár fölötti csökkentését (degresszivitás) alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy 150 ezer euró felett legalább az alaptámogatások 5%-át el kell vonni.
A gazdasági folyamatok fehérítése és a nemzetgazdasági célok elérése tekintetében fontos feltétel, hogy a megfizetett munkabérek és járulékok összege figyelembe vehető lesz az intézkedés során.

A kormánydöntés értelmében a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási konstrukciójának alkalmazására is lehetőség nyílik 2015-től. Így a termelők 2015-ben választhatnak, hogy a valamennyi termelőre vonatkozó feltételek mellett („normál rendszer”) a számukra az MVH által jóváhagyott támogatási összeget kérik vagy egy egyszerűsített rendszerben, kevesebb feltétel teljesítésével általány összegre tartanak igényt. Az éves átalányösszeg keretében egyszerűbben jutnak támogatáshoz a termelők és mentesülhetnek a zöldítés követelménye alól. Ezen túl az uniós felhatalmazás alapján lehetőség van, bizonyos feltételek mellett, a támogatási összegek felkerekítésére is. Az intézkedés keretében várhatóan több mint 80 ezer termelő számára válik egyszerűbbé a támogatások igénybevétele.

Dr. Vásáry Miklós, adjunktus

SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós