Dr. Nagy István agrárminiszter és Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár november 8-án jelentette be hivatalosan, hogy az Európai Bizottság elfogadta a Közös Agrárpolitika (KAP) hazai végrehajtására vonatkozó Stratégiai Tervet (ST).

Az új időszakra történő felkészülés még 2019-ben kezdődött, amikor az Agrárminisztérium által vezetett 9 tematikus munkacsoportban több mint 90 szakértő vett részt. Ez az első alkalom, hogy a tagállamoknak valamennyi agrár- és vidékfejlesztési, azaz I. és II. pilléres támogatást együtt kellett a KAP Stratégiai Terv keretében megadniuk, a működésük követelményeit leírniuk és a várható hatásokat rendszerezniük, majd az Európai Bizottsággal elfogadtatni. Eddig korábban csak a vidékfejlesztési, azaz II. pilléres támogatások esetében volt erre szükség. Magyarország egyébként az elsők között és az előírt határidő előtt, 2021. december 30-án nyújtotta be a KAP Stratégiai Tervét. A tervhez a Bizottság márciusban több mint 400 észrevételt fogalmazott meg, amelyek megválaszolása és a hazai álláspont elfogadtatása hónapokon át tartó összehangolt szakértői munkát, és számos technikai és vezetői szintű egyeztetést igényelt. Ennek eredményeképp, a 27 uniós tagállam közül a tizenkettedikként sikerült lezárni a tárgyalásokat. Így vált lehetővé a terv újbóli benyújtása szeptember 22-én. A végül 1700 oldalnál is hosszabb végleges magyar KAP Stratégiai Terv hivatalos elfogadását jelentő uniós határozat 2022. november 7-én, az uniós tagállamok rangsorában tizenharmadikként jelent meg.

A KAP I. pillérébe tartozó közvetlen támogatások és piaci intézkedések teljes forrása 6,8 milliárd euró, amely teljes mértékben uniós forrás. A KAP II. pillérébe tartozó vidékfejlesztési intézkedésekre csaknem 8 milliárd eurót lehet fordítani. Ennek az összegnek több, mint 20%-át biztosítja az Európai Unió, ami meghaladja a 1,6 milliárd eurót. A hazai forrás mértéke pedig csaknem 80%, ami 6,3 milliárd eurót tesz ki. Összesen 14,7 milliárd euró fordítható a KAP Stratégiai Terv ötéves időtartama alatt felmerülő intézkedések finanszírozására. Más megközelítésben elmondható, hogy a teljes időszakra vonatkozó források csaknem felét a magyar kormány biztosítja, az EU-tól pedig 8,4 milliárd euró forrás érkezik. Összesen tehát több, mint 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium. Az uniós források a kiemelkedő arányú magyar költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára.

A közvetlen támogatások rendszerét érintően szükséges rögzíteni, hogy a területalapú támogatások 2023-tól is kérelmezhetőek. A jelenlegi SAPS és zöldítés jogcímeit felváltva az alaptámogatás lesz 2023-tól a közvetlen támogatási rendszer. A jogcím célja a mezőgazdasági üzemek számára egy kiszámítható, alapszintű hektáronkénti jövedelemtámogatás biztosítása. Ennek összege hektáronként 147 euró (csaknem 60 ezer forint) körül alakulhat. Új intézkedésként a kis- és közepes gazdaságok újraelosztási támogatásra lesznek jogosultak. Az intézkedés az üzemek első hektárjainak emelt szintű támogatását teszi lehetővé. Azok vehetik majd igénybe, akik alaptámogatásra jogosult területtel rendelkeznek, és az üzemméretük nem haladja meg az 1200 hektárt.

Az újraelosztó támogatás összege 1 és 10 hektár között hektáronként 80 euró, 10 és 150 hektár között hektáronként 40 euró lehet az alaptámogatáson felül. A korábbinál lényegesen nagyobb összegre, hektáronként várhatóan 157 euróra (csaknem 57 ezer forint) számíthatnak 300 hektáros birtokméretig a fiatal gazdálkodók, akik részt vesznek a fiatal mezőgazdasági termelők területalapú támogatásában. A generációváltás előmozdítására még nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben, ezért az új szabályok mellett kedvezőbb feltételekkel újul meg a jogcím, hiszen az igénybevétel területi korlátja 90-ről 300 hektárra nő, az egy hektárra jutó fajlagos támogatási összeg pedig szintén több mint duplájára emelkedik.

A fentieken túl a termelők részt vehetnek az Agroökológiai Programban (AÖP) is. Az már széles körben egyértelmű, hogy a mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítani. Ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását, vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot. Ezt segíti az AÖP, amely egy zöldítés-szerűen működő, tartalmában az agrár-környezetgazdálkodási támogatási formához (AKG) hasonló, önkéntes vállalásokon alapuló, egyéves támogatás, amely összege 80 euró körül alakulhat.

A vidékfejlesztési források 52%-a, mintegy 1500 milliárd forint jut majd gazdaságfejlesztésre, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari beruházások ösztönzésére 2027-ig. Ez az összeg négyszer nagyobb, mint a jelenleg uniós tervezési időszakban volt.

A források hatékony felhasználása révén számos ágazati cél érhető el 2030-ra. Ezek közé tartozik például a mezőgazdaság területi termelékenységi mutatójának emelése, azaz egy hektárra jutó átlagos bruttó hozzáadott érték legalább 53%-kal, vagyis 862 eurós összegű termelési értékre növekedjen vagy az élelmiszeripari beruházások összegének növelése 1,8 milliárddal. Cél, hogy ezek révén is az agrárexport értéke 57%-kal 15 milliárd euróra emelkedjen.

Mindezek mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a fenntarthatósági, zöld célokra. Ebből fakadóan a vidékfejlesztési források több mint egyharmada szolgálja ezt a célt, ami így meghaladja az 1000 milliárd forintot és másfélszeres növekedést jelent. Ezek a források és az azokhoz kapcsolódó felhívások az évtized végére azt eredményezhetik, hogy az ökológiai gazdálkodásban művelt területek 64%-kal bővülhetnek, az erdővel, fával borított területek 148 ezer hektárral, az ország területének 27%-ára emelkedhetnek.

A klasszikus értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre a teljes keret 10%-át, több mint 285 milliárd forintot fordítanak a következő időszakban, ami 26%-os forrásnövekedést jelent az előző program hétéves időszakához képest.

A KAP ST keretében új vidékfejlesztési pályázati felhívás akkor kerülhet meghirdetésre, ha a jelenlegi, már futó Vidékfejlesztési Programban meglévő, ugyanerre a célra irányuló pályázati felhívás pénzügyileg lezárásra és az Unió által nyújtott összeggel megfelelően elszámolásra került, továbbá azt az Európai Bizottság is elfogadta. Mindez minden egyes felhívás és intézkedés esetében külön-külön vizsgálatot igényel, hogy mikor lehet lezárni az adott felhívást és intézkedést a jelenlegi programozási keretek mentén, és mikor lehet elindítani a KAP ST-ből az új pályázati felhívást és beavatkozást.

Az új felhívások és támogatási jogcímek először a 2023. évi április elejétől június elejéig tartó egységes kérelembenyújtásnál jelennek majd meg. Ennek keretében a terület- és állatalapú közvetlen támogatások esetében (alaptámogatás, agrárökológiai program, fiatal gazda támogatás, termeléshez kötött támogatások, redisztributív támogatás) lehet kérelmet benyújtani és a vidékfejlesztési program keretében meghirdetett terület- és állatalapú felhívásokhoz kapcsolódóan kifizetési kérelmet beadni.

Az egységes kérelemben benyújtott támogatások kifizetése a megszokott rendben, 2023. december 1-jével kezdődnek és következő év június 30-ig tart, a jelenlegi gyakorlat szerint az előlegfizetés 2023. október 16-tól indulhat.

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós