2024. november 4. hétfő Károly

Biológiai növényvédõ szer - magyar fejlesztés és gyártás

Agro Napló
A mikrobiológiai hatóanyagot tartalmazó biológiai növényvédõ szerek hazai kutatása három évtizedes múltra tekint vissza. Már az elsõ kísérletekbõl kitûnt, hogy megfelelõ körülmények között a biológiai készítmények hatékonysága nem marad el a kémiai szerekétõl.  

Sok időnek kellett azonban eltelnie, hogy a társadalmi elvárások megteremtsék a biológiai készítmények jelentős piaci térnyerését elősegítő viszonyokat. A BIOVÉD 1996-ban alakult azzal a céllal, hogy a biológiai védekezésben rendelkezésre álló, elsősorban magyar tudományos eredményeket a mezőgazdasági gyakorlat szolgálatába állítsa. A cég KONI néven engedélyeztette és gyártotta az első magyar biológiai gombaölő szert, melynek hatóanyaga a Coniothyrium minitans hiperparazita. Ez a hasznos gomba lebontja a szkleróciumot képző kórokozók szaporító és kitartóképleteit a talajban, és ezzel elősegíti a talajok mikrobiológiai egyensúlyának fenntartását. A természetben nagy szerepe van a kétszikû növények 4-5 éves visszatérési idővel történő hagyományos termesztési technológiájában, nélküle a vetésváltás nem mûködne. A készítmény elsősorban a rövid vetésváltásban termesztett repcében találta meg piaci helyét. C. minitans hatóanyaggal jelenleg az ÖKO-NI nevû termésnövelő anyag van jelen a magyar piacon.



A TRIFENDER mikrobiológiai készítmény Trichoderma asperellum hatóanyaga a természetes talajok gyakori lakója. Ez az antagonista gomba sokrétû hatásmechanizmussal rendelkezik: parazitálja a kórokozó gombák gombafonalait, antibiotikum szerû anyagaival távol tartja a kórokozókat, a növényekben kiváltja a szisztemikus rezisztenciát, hormonjaival serkenti a növények növekedését. A készítmény kijavítja a monokultúrás termesztés, ill. a rövid vetésváltás hatására a talaj mikrobiológiai összetételében kialakuló hibákat. Nem csak a súlyos, növénypusztulást is okozó betegségek hatását csökkenti, hanem azokat a jelentéktelennek tûnő kórokozókat is távol tartja, amelyek károsítása a mindennapi termesztés során fel sem tûnik. Ilyenek a harmad-negyed rendû, vékony gyökereket fogyasztó Pythium kórokozó fajok (1. ábra).

 


 

 

Ezek viszszaszorulása esetén a növényeknek nem kell újra és újra vékony gyökereket fejleszteniük, hanem a tápanyagokat a termés kialakítására fordíthatják. A gyakorlatban a TRIFENDER alkalmazása ese­­tén a szokásos nitrogénadagot a harmadával csökkenteni kell.



A hazai és uniós forrású kutatás-fejlesztési pályázatok segítségével a BIOVÉD új biológiai készítmények kialakításán is dolgozik. A Tátra hegység lucfenyveseiben dúló betûző szú ellen fejlesztett ki a cég egy Beauveria bassiana rovarpatogén gomba hatóanyagú biológiai rovarölő készítményt. Feromon csapdákba helyezve, ill. fogófákat lepermetezve a készítmény üzemi méretû kísérletekben hatékonyan csökkentette a betûző szú populációját (2. ábra). A csapdákba, ill. fogófákra szálló egyedek magukkal viszik a gomba spóráit, és később megfertőzik azokat az egye­deket is, amelyekkel érintkeznek.

 


 

 



A Beauveria hatóanyag nem szelektív, vagyis sok hasznos rovart is megtámad, viszont a pontszerû, célzott alkalmazás lehetővé teszi a biztonságos alkalmazást a rovarfajokban gazdag erdei környezetben is. A biológiai rovarölő készítmény jelentősége hazai viszonyok között elsősorban a kukoricabogár lárvái elleni védekezés lehet. Az eddigi kísérletek szerint a készítmény hatékonysága jó, ha a tavaszi időszakban megfelelő mennyiségû csapadék hullik.



A további fejlesztések célja olyan alkalmazás technológia kidolgozása, amely a télről megmaradt talajnedvességre támaszkodva a készítmény hatását függetleníti a tavaszi csapadéktól.



A BIOVÉD a TRIFENDER mikrobiológiai készítmény alkalmazás technológiáját a „Környezetbarát készítmények felhasználásának lehetőségei az ökológiai rendszerû paradicsomtermesztésben” és a „Monokultúrás napraforgó termesztés biológiai növényvédelemmel” címû GAK projektek, míg a biológiai rovarölő szer fejlesztését a „Biológiai inszekticid és nematicid készítmény kidolgozása” címû GOP projekt segítségével végezte.





Dr. Bohár Gyula

www.bioved.hu


Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
„Mi nem engedünk a 48-ból…”

„Mi nem engedünk a 48-ból…”

Vetőmagot vagy terményt előállítani két különböző agronómiai feladat, bár a szántóföldi növénytermesztés része. Míg a szaporítóanyag – legyen az hibri...

mobilGAZDA: A jövő megérkezett

mobilGAZDA: A jövő megérkezett

Az idei évtől lehetőség nyílik a mobileszközökön működő mobilGAZDA alkalmazáson keresztül kommunikálni a gazdálkodóknak a Magyar Államkincstárral. Az...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?