Becslések szerint a világ napraforgó-termelése a 2009/2010. gazdasági évben 30,8 millió tonna körül alakul, 10 százalékkal marad el az előző szezonban betakarított mennyiségtől. A legfontosabb napraforgó-termelők közül Oroszországban 2009 őszén 6,2 millió tonna (egy esztendővel korábban 7,3 millió tonna), míg Ukrajnában valamivel kevesebb, mint 6,6 millió tonna (egy esztendővel ezelőtt mintegy 7 millió tonna) mag került a raktárakba. Az Európai Unióban közel 6,7 millió tonna napraforgót takarítottak be, a 2008. évi rekordmennyiségnél 3 százalékkal kevesebbet (1. ábra).
A szezon eleji, még viszonylag jelentős óévi készleteknek (a 2008/2009. gazdasági évi zárókészlet összes felhasználáshoz viszonyított aránya 11,3 százalék volt, míg az azt megelőző szezonban mindössze 4,8 százalék) és a bőséges új termésnek köszönhetően a Közösségben nem csak a mag feldolgozása, de kivitele is megugrott 2009 utolsó negyedévében – főleg Románia és Bulgária részéről Törökországba, Pakisztánba és Dél-Afrikába. Elemzők szerint azonban a tartalékok gyors megcsappanása miatt az EU napraforgó feldolgozása 2010 februárjától, de legkésőbb márciusától számottevően visszaesik, nem éri el az egy esztendővel korábbi szintet. A folyó gazdasági év második felében az export lassulásával, erőteljes csökkenésével lehet számolni.
A napraforgómagból rendelkezésre álló készletek nem csak az Unióban, de világszerte megfogyatkoztak, ezért az olajgyártás globális szinten akár 3,4 millió tonnával visszaeshet a 2010. január és szeptember közötti időszakban. A változás azért is drasztikus, mert az előző év utolsó negyedévében a napraforgóolaj-termelés még 0,5 millió tonnával nőtt a 2008. év ugyanezen időszakához képest. Oroszországban, Ukrajnában és az Európai Unióban egyaránt lényegesen több napraforgóolajat préseltek. (Példának okáért: Ukrajna termelése az előző naptári évihez képest 49 százalékkal nőtt 2009-ben, elérte a 2,7 millió tonnát.) A feldolgozóipar napraforgó iránti étvágyát a termény és a belőle kinyert olaj árának kedvező aránya mellett az is fokozta, hogy Európában tavaly kevesebb szójababot tudtak feldolgozni.
Míg tehát az elmúlt évben inkább kínálati nyomást lehetett érezni a piacon, 2010 első félévében a napraforgómag és származékai árának emelkedése valószínûsíthető. Rotterdamban a napraforgóolaj tonnája 2009 decemberében 40, míg 2010 januárjában már 50-60 dollárral (USD) többe került a repcénél (2. ábra).
Az idén januárban a napraforgódara ára is felfelé mozdult el, tekintettel arra, hogy Ukrajnában és Oroszországban is többet használnak fel belőle (Ukrajnában a sertésállomány a gazdasági válság ellenére 9 százalékkal nőtt egy esztendő alatt), így az exportárualap a Fekete-tenger térségben erősen megcsappant. Az EU takarmánygyártói beszerzéseikkel 2010 elején még többnyire csak az azonnali fehérjeszükségleteiket fedezték, ezért a szójadara ára az idei tavasz elején előreláthatóan nem csökken, következésképp az azt (részben) helyettesítő napraforgódara sem lesz olcsóbb.
Az árak alakulását mindezen tényezők mellett nagyban befolyásolja Argentína 2010. évi napraforgótermése. A dél-amerikai országban a növény vetésterülete számottevően csökkent, és az időjárás nem volt kedvező sem a vetési, sem a korai fejlődési időszakban. Az előző évi 2,9 millió tonnához képest – ami szintén gyenge termés, hiszen 2008-ban 4,6 millió tonna napraforgót takarítottak be – az idén mindössze 2,3 millió tonna maggal számolnak. Emiatt az argentin olajütők előreláthatóan 1-1,1 millió tonnával kevesebb napraforgómagot dolgoznak fel 2010-ben. A várakozások szerint Oroszországban 1,1 millió tonnával, míg Ukrajnában 0,5 millió tonnával kevesebb napraforgómagot sajtolnak a 2009/2010. gazdasági év hátralévő részében az előző szezon ugyanezen időszakához képest. A globális kibocsátás így 11,5 millió tonna körül valószínûsíthető a folyó gazdasági évben, ami – a magtermeléshez hasonlóan – 10 százalékos csökkenést jelent az előzőhöz képest. Az árak emelkedése miatt a szovjet utódállamokban a napraforgóolaj fogyasztásának visszaesése és az azt helyettesítő növényolajok (főleg a pálmaolaj) behozatalának növekedése vetíthető előre az elkövetkező hónapokban.
Magyarországon éves átlagban 1,2 millió tonna napraforgómagot termeltünk a 2004–2008 közötti időszakban. A növényt 2009-ben 536 ezer hektáron takarítottuk be, a termés az ötéves átlagnál valamivel több, összesen 1,259 millió tonna volt, de 14 százalékkal elmaradt a 2008. évitől (3. ábra).
E mennyiséggel az EU tagállamai között a második helyen álltunk Franciaország mögött, ahol 718 ezer hektárról 1,676 millió napraforgómag került a raktárakba. Szorosan utánunk Bulgária következett 1,214 millió tonnával (656 ezer hektár termőterület), míg a negyedik helyre Románia szorult 1,102 millió tonna napraforgómaggal (787 ezer hektár termőterület).
Országos hektárhozamunk a jobbtermésû években nemcsak megközelíti, hanem meg is haladja az EU-15 átlagát, de Franciaországétól – ha többesztendős időszakot vizsgálunk – elmarad. Miként az a fenti adatokból leszûrhető, a szomszédos Románia még igen jelentős tartalékokkal bír e téren, és hosszú távon az EU vezető napraforgó-termelője lehet.
Az újtermésû napraforgó betakarításától, vagyis 2009 szeptemberétől egészen 2009 novemberéig (a cikk írásakor ez volt a rendelkezésünkre álló legfrissebb adat) összesen 183 ezer tonna napraforgómagot exportáltunk, 20 százalékkal kevesebbet, mint a 2008. év ugyanezen időszakában. Ha azonban a 2009. év első 11 hónapját nézzük, 677 ezer tonna napraforgómagot vittünk ki, 61 százalékkal többet, mint egy esztendővel korábban. E mennyiség több mint háromnegyede három országba, Hollandiába, Olaszországba és Németországba került. E piacok, Ausztriával együtt, a magyar napraforgómag biztos vevői lesznek 2010-ben is.
Potori Norbert (AKI)
A cikk szerzője: Potori Norbert
