A tápanyagellátás tervezéséhez jelentős segítséget nyújtanak a napjainkra számos esetben kötelezően előírt talaj- és növényvizsgálatok, melyek segítségével relatíve egzakt módon meg tudjuk határozni a termesztett növényeink fejlődéséhez elengedhetetlen tápanyagok mennyiségét és azok egymáshoz viszonyított optimális arányát.

Az üzemi tápanyagellátás legáltalánosabb, bevált módja a talajon keresztül végzett tápanyagellátás (szerves- és mûtrágyázás). A talajtulajdonságoktól és környezeti adottságoktól függően azonban számos esetben még a legkörültekintőbb trágyázás sem biztosítja növényeink optimális tápanyag ellátását a vegetációs idő során. Különösen igaz ez a mikroelemekre, melyek talajon keresztül végzett pótlása túl azok aránytalanul magas költségigényén, hatását tekintve bizonytalan, mivel felvételük számos befolyásoló tényező hatása alatt áll. Ilyen esetek orvoslásához nyújthat hatékony segítséget a levéltrágyázás. A trágyázás e módja gyakorlatilag a növény lombozatán keresztül történő tápanyagellátást jelenti. A levéltrágyázás, eredményességét tekintve mintegy 8-20%-kal hatékonyabb lehet a hagyományos trágyázásnál. Minden olyan esetben javasolható az alkalmazása, mikor gyors és hatékony beavatkozásra van szükség az állomány állapotának megőrzése/javítása érdekében. Annak ellenére, hogy a lombtrágyázás kiváló eszköz a gazda számára, jegyezzük meg, hogy csak kiegészítő trágyázásként javasolható az alkalmazása. A növények levélzeten keresztül történő tápanyagfelvétele hatékony, ugyanakkor csupán viszonylag kis tápanyagmennyiségekre korlátozódik. A levéltrágyázás kiválóan alkalmas arra, hogy a növény életfolyamatinak kedvező irányba terelése által hatékonyan egészítse ki a talajon keresztül végzett tápanyagellátást. A megfelelő időpontban, a megfelelő tápanyagmennyiséggel végzett kezelés segít a környezeti stresszel, kórokozókkal és károsítókkal szembeni ellenálló képesség növelésében.

Abban az esetben, ha egy tápelem relatív, vagy abszolút hiányban van a termőhelyen és a talajba adagolt trágyaanyagok hasznosulásáig jelentős veszteségek keletkeznének, célszerû a hiányt levéltrágyázással pótolni. A jellemző hiánytünetek megjelenése esetén mindenképpen indokolt a gyors beavatkozás.

Az állomány látens tápelem hiányának feltárására vizuális tünetek hiányában laboratóriumi vizsgálatok elvégzése szükséges. A laboratóriumi vizsgálatok értékelésénél vegyük figyelembe, hogy pontos diagnózis felállításához a talajvizsgálati eredmények elemzése mellett a megfelelő vegetációs időpontban vett növényminták vizsgálata is szükséges lehet. A vizsgálati eredmények értékelése így már nagy biztonsággal feltárhatja termesztett növényeink esetleges tápelem hiányait.

A gyorsan fejlődő állomány tápanyagigénye sokszor meghaladja a gyökerek tápanyag felvevő képességét. Gyakori eset, hogy kedvezőtlen talajállapot esetén (tömörödés, eliszapolódás), illetve extrém időjárási körülmények hatására (szárazság, túl hideg időjárás, kimosódási veszteségek) a tápanyagfelvétel gátolttá válik. Egyes tápelemek relatív túlsúlya is indukálhatja bizonyos növényi tápanyagok hiányát. A sok szénsavas meszet tartalmazó, lúgos kémhatású területeken végzett foszfortrágyázás például gátolja termesztett növényink cinkfelvételét, így ilyen esetekben mindenképpen kiegészítő cinktrágyázás válik indokolttá.

A talajok kémhatása (1. ábra) is jelentősen befolyásolja termesztett növényeink tápláltsági állapotának alakulását. A túlzottan magas, illetve alacsony pH értékek egyaránt kedvezőtlenek a növényi tápelem felvétel szempontjából (2. ábra).

A növények mikroelem igénye és a kedvezőtlen talajtulajdonságok közötti összefüggést a táblázat mutatja be.

A levéltrágyázás optimális időszakának ismerete mellett elengedhetetlen a kijuttatás legkedvezőbb időpontjának a betartása is. Ahhoz, hogy a tápanyagok minél nagyobb hányadát hasznosíthassák a növények és ezzel párhuzamosan a levelek indokolatlan károsodását is elkerüljük rendkívül fontos a kijuttatás időpontjának helyes megválasztása.

A gyors sztómás bejutás, így a jobb hasznosulás érdekében akkor célszerû levéltrágyázni, mikor a növény sztómái nyitottak. Ez leginkább a kora reggeli órákban van így, ezért a kora reggel végzett levéltrágyázás javasolható.

A trágyaanyag megválasztása során vegyük figyelembe, hogy a különböző tápelemek és ezen belül a különböző vegyületek felszívódása jelentős különbségeket mutat. Ezek ismerete különösen csapadékos időjárás esetén lehet célravezető.







A levéltrágyákat a mikroelem-hiányos állományok tápláltsági állapotának javítására széles körben alkalmazzuk. A mikroelemek pótlása mind szervetlen sók, mind pedig kelatizált vegyületek formájában hatásos.

Kedvező esetben a levéltrágyák keverhetőek a növényvédő szerekkel. Több levéltrágya keverése esetén azonban a növény, valamint a szóróberendezés esetleges károsodásának elkerülése érdekében mindenképpen indokolt előzetes keverési próba elvégzése.

Dr. habil. Kalocsai Renátó PhD.

címzetes egyetemi docens

ügyvezető igazgató



UIS Ungarn Laborvizsgálati és Szolgáltató Kft

Mosonmagyaróvár, Terv u. 92

Tel: 003696 566 480

Fax: 003696 566 481

Mobil: 003670 944 6962

Mail: krenato@uis.hu  

www.uis.hu

A cikk szerzője: Dr. habil. Kalocsai Renátó PhD.