A kedvezőtlen időszak ellenére Magyarországon továbbra is stratégiai cél a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztése, különös tekintettel annak technológia, technikai és integrációs területeire. Az ágazat egészén belül bővíteni kell a védett és intenzív termelést (például: növényház, jégháló, öntözés, stb.), a piaci kínálat koncentrációját (a TÉSZ-ek másodlagos szerveződése), valamint javítani kell a foglalkoztatás feltételeit is.

Az elmúlt évek egyik legelőremutatóbb ágazatfejlesztési programja Magyarországon a zöldség-gyümölcs termelői szerveztek (TÉSZ-ek) rendszerének kiépítése volt. E területen hazánk – talán egyedülállóan Európában – néhány év alatt alakította ki a termelői szervezetek hálózatát. A TÉSZ-ek mûködési feltételeinek megteremtése nagy erőfeszítéseket kívánt az ágazat szereplőitől. A kezdeti gyors és dinamikus fejlődést azonban lelassította a gazdasági világválság, mely kedvezőtlenül hatott az ágazat korábban elindult fejlődésére is.

A korábbi időszak és a jelenlegi válság tapasztalatai rámutatnak arra, hogy az ágazat mûködését biztosító jogrendszert, valamint a sikeres szakmaközi munka feltételeit szintén javítani kell.

Piaci körkép

A tavaly előtti év végén hazánkba begyûrûző gazdasági válság nagy hatást gyakorolt a magyar mezőgazdaság valamennyi piaci szereplőjére. A magyar zöldség-gyümölcságazatban a termelői oldalon 2009 elejétől a forint gyengülése mellett egy 6-8 százalékos inputanyag áremelkedéssel kellett számolni, egyes anyagok esetében nem volt ritka a 20 százalékos emelkedés sem. A hazai zöldség-gyümölcstermékek termelői ára az előző évhez viszonyítva több terméknél is csökkent, amit tovább fokozott a kifizetések szokásosnál is hosszabb elhúzódása, így a termelők komoly likviditási nehézségekbe kerültek.

A 2009 első félévében az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból, az EMVA-ból finanszírozott, 2008-ban meghirdetett kertészet korszerûsítése pályázat kedvezőtlen bírálati eredményei tartották „lázban” az ágazat szereplőit. A benyújtott fejlesztési pályázatoktól a szakma többek között a hajtatásban előállított termékmennyiség megduplázásának lehetőségét várta.

Zöldség ágazat

Az egyes zöldségfélék magyarországi átlaghozamai az elmúlt években az Európai Unió többi zöldségtermelő tagállamaihoz viszonyítva többnyire a középkategóriában helyezkedtek el, ami összességében versenyhátrányt okozott. Az elmúlt 4-5 évben a hazai zöldségtermesztésben gyakran tapasztalható volt - és ez komoly problémát jelentett - a hozamok évenkénti hullámzása, Mindez főként a szétaprózódott birtokszerkezetre, a termesztéstechnológiai eltérésekre, az öntözés nem megfelelő szintjére vezethető vissza. Ezek a tényezők az árutermelő gazdaságokban nem egyformán érvényesülnek, így az egyes zöldségfajok és üzemek évenkénti eredményei között nagy eltérések voltak. Az EMVA-ból finanszírozott, 2008-ban és 2009-ben – a vártnál sokkal lassabb ütemben – megindult fejlesztések az intenzív termelés erősödését vetítik előre.

Az ipari zöldségfélék jövőjét a nyersanyag színvonala határozza meg. A jövőben el kell kerülni az elmúlt években gyakran tapasztalat 50, esetenként 100 százalékos termelési volumen ingadozást – mert ennek kezelése feldolgozói oldalon szinte lehetetlen így minden esetben piaci zavarokat okoz –, és törekedni kell a nagy mennyiségben is egységes, jó minőségû, és a világpiaci árakkal is versenyképes nyersanyag előállítására. Ehhez a termesztéstechnológia folyamatos megújítása szükséges (fajták, öntözés), ezzel biztosítva a tervezhető, stabilan magas hozamokat. A termelői oldal fejlesztése mellet a feldolgozói oldal korszerûsítése sem maradhat el, aminek a magasabb hozzáadott értékû áruk versenyképes előállítását kell szolgálnia. A fejlesztéseken túl a jövőben szükséges a piaci szereplők integrációjának erősítése is.

Zöldség-Gyümölcs termelésünk alakulása az elmúlt években

Fruit and Vegetables production in Hungary last years

Gyümölcs ágazat

A tavalyi évi piaci kilátásainkat a bevezetőben említetteken kívül nem elsősorban nemcsak a kereslet és kínál, hanem főként szubjektív tényezők alakították, növelve a termelők és minden magyar piaci szereplő kiszolgáltatottsági érzését. A múlt évi szezonban elfogadhatónak csak a kifogástalan minőségben és a legkedvezőbb gyümölcsmérettel kínált hajtatott és korai szamóca, a korai és középérésû cseresznye (elsősorban export-relációban), az étkezési, egalizált csomagolású, export meggy – „első fele” -, a korai szilvák, az étkezési piaci célú méretes kajszi az egész szezonját, a közép-kései és kései színes méretes őszibarack és a megfelelő gyümölcsméretû körte piacát ítélhetjük sikeresnek.

Folytatódott a kompótmeggynek, a lémeggy „második felének”, a középérési és kései szilvának, az átlagos minőségû étkezési almának és az ipari gyümölcsöknek, különösen az ipari almának a mélyrepülése, piaci krízise. Elfogadhatatlan, hogy a krízishelyzet kezelésére sem az Európai Uniónak, sem az uniós korlátok miatt a magyar agrártárcának nincs mûködőképes kríziskezelő rendszere. Meggyőződésünk, hogy a megoldáshoz nem kerülhető meg az EU-ban 1997-ben e problémák megoldására hozott intézkedés újraélesztése, amely a valóságos piaci igények és az ültetvények felületének harmonizálására dolgoztak ki, és minden akkori tagállam számára pályázható megoldási segítséget nyújtott. A 27 tagúvá bővült EU gyümölcspiacán anarchikus helyzetet teremtett az áruk szabad áramlása elvét követő, tréfásan alacsony áron történő múlt évi tárolt, dél-tiroli, osztrák, német alma korlátok és árszabályozás nélküli ráengedése a szüreteleji, friss étkezési gyümölcspiacra. Ezt magyar részről nem tarthatjuk európai megoldásnak, mert az főleg az újonnan csatlakozott országokat sújtja.

Trendek a feldolgozóiparban

Az egzakt becslésekre és számításokra alapozott árumérleg alapján a Magyarországon termesztett zöldség-gyümölcs 50 százalékát feldolgozzák. Összességében megállapítható, hogy a hûtő- és konzervipar termelése csökkent, termékszerkezete a piaci tendenciákat követve, egyszerûsödött. A hûtő- és konzervipar termékszerkezetének egyszerûsödésével a készáruvá elkészített bogyósgyümölcsök csökkentek a legjelentősebben, de emellett a feldolgozott csemegekukorica, gyökérzöldségek, vöröshagyma feldolgozása is mérséklődött.

Magyarország uniós csatlakozása a piaci lehetőségek bővülésén túl számos problémát is hozott a hazai hûtő- és konzerviparnak. Az Európai Unión belüli szabad kereskedelem hatására új piaci szereplők jelentek meg, akik kihasználva a magyar fogyasztók árérzékenységét olcsó termékkel árasztották el az élelmiszer-kereskedelmi láncokat. Ez negatív árversenybe kényszeríti a hazai termelőket és feldolgozókat, aminek hatására napjainkra már a termelői ár, a beszerzési ár és a bolti ár között semmilyen ésszerû összefüggést nem fedezhető fel. Ez a tény mind a termelőknél, mind pedig a feldolgozóknál jelentős profitvesztést okoz. A hûtő- és konzervipari aktív külkereskedelmi tevékenységével magyarázható, hogy a forint árfolyam ingadozása nagyon befolyásolja teljesítőképességét. Az árfolyam ingadozásból származó termelési költségek növekedését a külpiacokon az erős árverseny miatt nem érvényesíthető.

Mártonffy Béla, a

Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet,

a FruitVeB ügyvezető igazgatója

A cikk szerzője: Mártonffy Béla