- Azok a mezőgazdasági termelők, akik a mezőgazdasági őstermelői jövedelmüket átalányadózással állapítják meg, őstermelői tevékenységéből származó bevételeiket legalább az őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlapban kötelesek vezetni, de választhatják a bevételi nyilvántartás vezetését is. Az értékesítési betétlapon illetve a bevételi nyilvántartásban lévő bevételeket negyedévente az adóelőleg, év végén pedig az adó végleges elszámolásához összesíteni kell. A bevételi nyilvántartás vezetését az választhatja, aki:



a) nem alkalmaz tételes költségelszámolást,



b) az általános forgalmi adó levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti,



c) a helyi iparûzési adó alanyaként állandó jellegû iparûzési tevékenység esetén egyszerûsítve határozza meg az adó alapját.



A bevételi nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: sorszám; a bevétel megszerzésének időpontja; a bizonylat sorszáma; a kifizető neve (elnevezése); a bevétel összege; a bevételből levont adóelőleg; a jövedelem.

- Azok a mezőgazdasági termelők, akik a mezőgazdasági tevékenységükből származó jövedelmüket tételes költségelszámolással állapítják meg választhatnak, hogy nyilvántartási kötelezettségüknek naplófőkönyv, pénztárkönyv vagy bevételi és költségnyilvántartás vezetésével tesznek eleget. A nyilvántartás formáját a magánszemély adóévenként határozhatja meg, adóéven belül ettől nem térhet el. A nyilvántartásokat az adóellenőrzési jog elévüléséig köteles megőrizni.

Az adóellenőrzési jog a bevallás benyújtásának évétől számított ötödik év végéig tart. Például: a 2009. évről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtása 2010. évben lesz, így az azzal kapcsolatos nyilvántartásokat 2015. december 31-ig kell megőrizni.

A naplófőkönyv: bármely más nyilvántartás helyett vezethető. A mezőgazdasági őstermelő a naplófőkönyvet köteles úgy vezetni, hogy annak alapján minden őstermelői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt.

A pénztárkönyv: vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét pénztárkönyv vezetésével teljesíti, ha más alapnyilvántartás vezetését nem választhatja.

A mezőgazdasági őstermelő köteles a pénztárkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján minden, őstermelői tevékenységével kapcsolatban felmerült pénzbevételt vagy kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás) zárt rendszerben nyomon követhető legyen.

E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás) révén történt. (ábra)

A pénztárkönyvnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: sorszám; a gazdasági esemény időpontja; a bizonylat sorszáma; a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés, tárgyi eszköz beszerzése, nyújtott vagy kapott kölcsön); bevételek, ezen belül külön feltüntetve: az adóköteles bevételeket, a fizetendő általános forgalmi adót, a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek; kiadások, ezen belül külön feltüntetve a költségként elszámolható kiadásokat a következő bontásban: anyag- és árubeszerzés, a közvetített szolgáltatások értéke, az alkalmazottak bére és közterhei, egyéb költségként elszámolható kiadás; a költségként el nem számolható kiadásokat a következő bontásban: beruházási költség, a levonható általános forgalmi adó, egyéb, költségként el nem számolható kiadás.

A bevételi és költségnyilvántartás: a mezőgazdasági termelő az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét – választása szerint – bevételi és költségnyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben:



a) az általános forgalmi adó levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti,



b) állandó jellegû iparûzési tevékenység esetén, mint a helyi iparûzési adó alanya, egyszerûsítve határozza meg az adó alapját.

A bevételi és költségnyilvántartásban kizárólag az adóköteles bevételeket és a költségként elszámolható kiadásokat rögzítheti.

A bevételi és költségnyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: sorszám; a gazdasági esemény időpontja; a bizonylat sorszáma; a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés); a kifizető neve (elnevezése); a bevétel összege; a bevételből levont adóelőleg; a költség összege; a jövedelem.

Krenovszkyné Lovász Andrea

A cikk szerzője: Krenovszkyné Lovász Andrea