Az ország egyik legnagyobb húsmarha tenyésztő cégénél Jancsó István vezérigazgató úrral beszélgetünk a múltról, jelenről és jövőről.
Mutassa be kérem a gazdálkodás előzményeit Léhen!
Az abaúji Charolais Mezőgazdasági Zrt. 1993. június 30-án alakult léhi központtal. Az egykoron 8000 ha-on gazdálkodó Szikszói Állami Gazdaság alapjain hozták létre. A „darabolás” szerencsés módon nem a növénytermesztés és az állattenyésztés elválasztásával, hanem állattenyésztő telepenként, az azokat övező földterületekkel együtt ment végbe.
A SZÁG kedvezőtlen termőhelyi adottságú területen gazdálkodott, ezért a legelőre alapozott juhtenyésztés és a húsmarha tenyésztés volt a meghatározó ágazat. Az ZRt. 2200 ha-on gazdálkodik, de kapcsolt vállalkozások révén közel 5000 ha-ral rendelkezik, amiből 600 ha a legelő. Húsmarha-tenyésztési, növénytermesztési, és kertészeti ágazataink vannak, melyeket ágazat- és telepvezetők irányítanak Papp Sándor termelési igazgató koordinálásával.
Az állami tulajdonú részvénytársaság alapítását a charolais törzstenyészet fenntartása indokolta, hogy az 1971-ben megkezdett tenyésztői munka eredménye ne vesszen el. A ZRt-t 2004-ben privatizálta a dolgozókból és a menedzsmentből, valamint egy helyi vállalkozásból – HORDEUM 2000 Kft. – alakult befektető társaság.
Azóta eltelt öt év alatt az állomány mérete háromszorosára nőtt és számottevően javultak a tenyésztési mutatók. Húsmarhával két telephelyen foglalkozunk, ezek szerencsés módon legelővel és szántóval vannak körülvéve. 600 db anyatehenünk van, telepenként 300-300 db.
Ebből 400 db tiszta vérû pedigrés charolais és 200 db pedig charolais-val keresztezett egyéb húshasznú. Ehhez jön még 250 db szûz, illetve 2 éves vemhes üsző, plusz tehenenként egy borjú.
A tenyészbikákkal együtt éves szinten 1500 db állatot kell eltartanunk.
Borsod-Abaúj Zemplén megyében a Csereháti dombvidéken gazdálkodunk, kedvezőtlen termőhelyi adottságú, átlagosan 12,5 AK/ha értékû területen.
A legrosszabb termőképességû területeket és a kitett domboldalakat gyepesítettük.
Hogyan történik az állatállomány takarmánnyal való ellátása?
Az alapvető bázis a 600 ha-os telepített gyepterület, mely esetünkben válogatott fajokból tevődik össze: nádképû csenkesz, magyar rozsnok, csomós ebír, réti csenkesz, angolperje, fehérhere, szarvaskerep. Előfordulhat egyik-másik faj nem áll rendelkezésre, azt később pótolni kell, mert az üdébb helyekre, vagy a kitett száraz dombtetőkre más összetételû flóra szükségeltetik.
Az erjesztett tömegtakarmány-igényt nyáron bálaszenázzsal, télen kukoricaszilázzsal elégítjük ki. A csomagolt bálaszenázs különösen előnyös tavasztól őszig, amikor csak a hízlaldában található marha, és a saját teljesítményvizsgálatra beállított állatokat kell takarmányozni. A nagy létszámú állatállomány szálastakarmány igényét lucerna és füveshere szénából elégítjük ki. Társaságunk benne van az agrár-környezetgazdálkodási programban, és a pillangós növénytermesztési kötelezettségünk jól hasznosul az állattenyésztésben. A korábbi években korszerûsítettük a szalma és szálastakarmány betakarító vonalat: olyan gépeket kerestünk, amelyek tömör, stabil bálákat készítenek és a későbbiekben ezt a szenázs bálák készítéséhez szeletelővel kiegészített változatban is megvásároltuk. 2009-ben sokat tettünk a minőség megóvása érdekében, mert kettő darab szálastakarmány tárolót is építettünk.
A hízlalás folyamán az abrak komponensek milyen összetevőkből állnak?
A Tendre Takarmányipari Kft. a kizárólagos beszállítónk borjú és hízómarha koncentrátumból. Elégedettek vagyunk a termék minőségével, amit versenyképes áron kapunk. Saját takarmánykeverőnk van, ahol az üzemünkben előállított szemes terményekből készítjük a takarmánykeverékeket.
2009-ben a száraz időjárás megviselte a legelőink állapotát. Ahhoz, hogy a borjak fejlődésében az alacsonyabb tejhozam ne legyen érzékelhető, ad-libitum kapják a legelőn a borjúóvodából a Tendre Takarmányipari Kft. koncentrátumával készített borjútápot.
Milyen szakmai irányelveket követnek a tenyésztői munkában?
Az első charolais állatok Szlovéniából érkeztek vemhes üszőként. Majd később a 70-es évek végén már Franciaországból folytatódtak a szállítások és néhány tenyészbika is segített megalapozni a fajta magyarországi bázisát.
A társaság jelenleg kizárólag Franciaországból származó charolais genetikára alapozza a tenyésztői munkát. A korábbi években szûz és vemhes üszőt is importáltunk, de jelenleg csak tenyészbikákat és nagy tenyészértékû bikáktól származó spermát vásárolunk, amelyekkel a legkiválóbb teheneinket termékenyítjük. A tenyészcélnak leginkább megfelelő háremeket hozunk létre, ami általában 40-50 egyedet jelent, és ehhez egy vagy két tenyészbikát osztunk be a legelőn, attól függően, hogy mennyi a kihajtásig inszeminálással termékenyített egyed.
Rendszeresen szerepelnek a különböző állattenyésztési kiállításokon, seregszemléken. Milyen szerepet töltenek be ezek az alkalmak a mindennapjaikban?
Fontos számunkra, hogy tenyészetünk minél nagyobb nyilvánosságot kapjon, hiszen a tenyészállat-értékesítésnek elengedhetetlen része a jó marketing munka. Minden évben részt veszünk Hódmezővásárhelyen, mint kiállítók az Alföldi Állattenyésztési Napokon, valamint a debreceni Farmer Expo-n. A kiállításokon való jó szereplés egyenesen arányos a tenyészbika értékesítésünk fejlődésével.
A húsmarha tartás rendkívül költségigényes ágazat, és egyetlen hozama a borjú. Pótciklus alkalmazásával szinte 100%-os a borjúszaporulat, amit elenyésző kiesés mellett fel is nevelünk. 5 éve minden tenyésztésre alkalmas üszőborjút meghagytunk, amelyeket 2 éves korukban vemhesítettünk és leellettünk. Így fejlesztettük fel az állományt a jelenlegi, 600 db-os anyatehén létszámra. 2009-től már csak a tenyészcélnak leginkább megfelelő vemhes üszőket hagyjuk meg állomány utánpótlásra, a többit értékesítjük.
Hogyan alakul az ágazat árbevétele a társaság egészében és ami a legfontosabb, megéri-e a marhahízlalással foglalkozni manapság?
Minden leválasztott bikaborjút 650–700 kg-os súlyra meghízlalunk. A legkiválóbb egyedeket saját teljesítményvizsgálat után továbbtenyésztésre értékesítjük.
A tenyészbikáink 20–25%-a külföldön kerül értékesítésre. Tenyészüszőket egyelőre csak belföldre adtunk el. A 600-700 kg-osra felhizlalt hízott bikáknak biztos görög és olasz piaca van.
A rendkívül költséges tenyésztői munka csak nagy létszámú tenyészállat értékesítés mellett térül meg.
Az ZRt. teljes ágazati eredményének 20–25%-át, az árbevétel 20–30%-át a húsmarha tenyésztés adja. A marhahizlalás jövedelmezőségét jól reprezentálja az 1,36 kg/takarmányozási napra jutó tömeggyarapodás, 759 Ft/takarmányozási napra és 552 Ft/ élősúly kilogrammra vetített önköltség.
Milyen lépéseket tettek az elmúlt években és jelenleg is az eredmények további javítása érdekében?
Folyamatosan törekszünk a tartástechnológia fejlesztésére, az élet- és munkakörülmények javítására, és a környezetvédelemre. A csobádi telepünkön már befejeződött a telepi rekonstrukció. Felújítottuk a szociális épületet, trágyatárolót és szénatárolót építettünk, lebetonoztuk a kifutókat és a karámokat.
A dicházai telepünkön is részben készen vagyunk, illetve jelenleg is folynak a felújítások. Az elmúlt három évben a teljes takarmánybetakarító gépsort lecseréltük korszerû Kuhn és New Holland gépekre. Az állattenyésztésben keletkező nagy mennyiségû értékes szerves trágya kiszórásához Annaburger szórókocsikat és Manitou rakodógépet vásároltunk.
Az elkövetkező évek feladata a gépi takarmánykiosztás feltételeinek a megteremtése, etetőút kialakítása, kiosztókocsi vásárlás. Úgy gondoljuk, hogy Magyarországon jól ismert a tenyészetünk, de elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a környező országok szakemberei is megismerjék charolais tenyésztésünk színvonalát. Ősszel a romániai szarvasmarha tenyésztőkkel szervezünk szakmai találkozót. A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete által kidolgozott „kiváló minőségû hús” programban részt veszünk, hogy a hazai fogyasztók is megismerjék ezt a prémium kategóriás terméket. Jó együttmûködést alakítottunk ki szlovákiai húsmarha tenyésztőkkel, rendszeresen visszatérő vevőink közé tartoznak.
Összességében elmondható, hogy a társaság a minőségi árualap – tenyész és hízó egyaránt – előállítására tette le a voksát. Ebben a szektorban csak hosszú távon gondolkodva lehet előre lépni.
A takarmánybázis biztosítása, célszerû legelő használat, gondos tenyésztési program kialakítása, a telepek folyamatos korszerûsítése, a fajta áldozatos népszerûsítése mind mind reméljük még nagyon hosszú ideig feladatot jelent az elkötelezett marhatartók számára az észak-borsodi tájakon.
Jancsó István András, elnök-vezérigazgató,
Éliás Dávid, szaktanácsadó
