Magas fehérje-, keményítő- és zsírtartalma, valamint a benne lévő oldható dietikus rostnak köszönhetően kitûnő az étrendi hatása, ami nagyban elősegíti az emésztést, és ezzel javítja a takarmány tápanyag hasznosulását. Nemcsak magas fehérjetartalma, hanem annak biológiai értéke is a legkedvezőbb a gabonafélék között. Kanadában, ahol nagy menynyiségben termesztenek zabot, elsősorban a baromfi és a sertéstápokban a szójadarát zabdarával helyettesítik és az ilyen abrakkal etetett állatoknál jobb súlygyarapodást értek el. Minden lehetőségünk adott arra, hogy a takarmányozási célra importált szójadara egy részét zabdarával váltsuk fel. A zab diétás rosttartalmának körülbelül 40%-a oldható, s ezen belül a ß-glukán tartalom 75%-ra tehető. V lószínû ez az egyika legértékesebb beltartalmi összetevője a zabszemnek, mely egészségesebbé és kitartóbbá teszi a zabbal etetett állatokat. Az elmúlt években egyre több gazdaságban ismerték fel a zab szemes- és szálas takarmányként történő hasznosításának pozitív hatását.
KUTATÓINTÉZETÜNKBEN 1992-óta foglalkozunk a zab kutatásával és nemesítésével. Az Állami Fajtaminősítő Tanács 2006 tavaszán Mv Pehely néven állami elismerésben részesítette az első martonvásári nemesítésû tavaszi zab genotípust. A minősítés során e fajta bizonyította kiváló termeszthetőségi tulajdonságait és alkalmasságát a humán célú felhasználásra is. Azóta a gyakorlati üzemi termesztésben is igazolta kiváló tulajdonságait és felzárkózott a korábban minősített Kwant, Komes és Hetman martonvásári honosítású zabfajták mellé.
Termesztésre ajánlott zabfajták 2010 tavaszára
Az MV PEHELY termőképessége meghaladta a standard fajtákét az elmúlt nyolc évben a különböző termőhelyeken végzett kísérletek átlagában. Jó termőképessége kiváló beltartalmi értékekkel párosult. Fehérjetartalma 13,8% és 17,6% között, pelyva nélkül mért ß-glukán tartalma 3,7% és 5,0% között alakult (táblázat).
Erősen bokrosodó, jó állományképző, kiváló alkalmazkodóképességû fajta. A jelenleg köztermesztésben lévő fajtáknál kissé alacsonyabb növényállományt fejleszt. Kísérleteinkben még a 160 kg/ha N hatóanyagú fejtrágyázás hatására sem dőlt meg. Erős szára miatt a keverék zöldtakarmányokban jó támasztónövény.
Megfelelő termesztéstechnológia és kedvező agroökológiai körülmények között ezzel a fajtával lehet egységnyi területen a legtöbb fehérjét tartalmazó szemtermést előállítani úgy, hogy az állomány nem dől meg. Nagy előnye a zabnak, hogy zöldtakarmányban nem vénül el, még bugahányás után is szívesen fogyasztják az állatok. A különböző kórokozókkal szemben jó a szántóföldi ellenállósága. Megfelelő termesztéstechnológia és kedvező agroökológiai körülmények között potenciális termőképessége 6-7 t/ha.
A KWANT lengyel származású tavaszi zab- fajta, melynek egy évtizedes köztermesztésbe vétele óta évről-évre kiváló termőképessége és hl-tömege teszi az egyik vezető fajtává.
Termesztési javaslatok
Intenzív típusú, nagy szemtermés elérésére képes zabfajtáink genetikai termőképességének jobb kihasználása érdekében a következőket javasoljuk figyelembe venni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezek a fajták hazánkban mindenütt sikeresen termeszthetők. A szárazságot és a meleget bírják, de a csapadékosabb éghajlatot és a mérsékelten hûvösebb fekvést nagyon meghálálják. Annak ellenére, hogy valamennyi gabonafélénk közül a zab a legigénytelenebb, humuszban és nitrogénben gazdag talajon jelentősen többet teremnek és mûtrágyázás hatására sem dőlnek meg.
A zab az előveteményre általában nem érzékeny, de önmaga után nem tanácsos vetni. Lucerna vagy gyeptörésbe is vethető, de napjainkban leggyakrabban kukorica után következhet. A talajelőkészítési, vetési, növényápolási tennivalói nagyban megegyeznek a tavaszi árpáéval.
Vetésénél arra kell törekedni, hogy tavasszal mielőbb földbe kerüljön a vetőmag, mert csak a korai vetéstől várhatunk teltszemû, nagy hektoliter tömegû, bő termést. Valamivel mélyebbre kell vetni, mint az árpát, mert csírázásához több vizet igényel. Gabona sortávolságra, folyóméterenként 55–60, hektáronként 4,0–4,5 millió csírát vessünk. Ez ezermagtömegtől függően hektáronként 150 kilogramm körüli vetőmagszükségletet jelent. A fajtáink potenciális termőképességének jobb kihasználása és a nagyobb fehérjetermés elérése érdekében a bokrosodás kezdetén 80–120 kg/ha N hatóanyag kijuttatását ajánlunk.
A zab a levélbetegségekkel (koronarozsda, lisztharmat) szemben általában ellenállóbb, mint a többi gabonaféle, a vetésfehérítő viszont jobban kedveli. A vetésfehérítő tömeges megjelenése esetén vegyszeres védekezés szükséges. A zab a nyári melegben gyorsan érik, ezért ha a külső, legfejlettebb szemek érettek, meg kell kezdeni a betakarítást. Az időben elvégzett aratással megelőzhető a szeles időben előforduló szemkiverődés, valamint a szalma is jó minőségû szálastakarmányként takarítható be és adható a kérődző állatoknak.
A fajta vetőmagjának kereskedelmi forgalmazását az Elitmag Kft. végzi. 2010 tavaszán az Mv Pehelyből és a Kwantból minden szaporulati fokon rendelkezésre áll minősített vetőmag.
• Veisz Ottó – Vida Gyula
