Kockázatcsökkentés kukoricában



A kukoricatermesztés nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon nagy kihívások elé néz. A legnagyobb problémák világszerte az aszály, a kukorica rovarkártevői, melyek közül a legfontosabb a kukoricamoly és a kukoricabogár, s természetesen mindenkit égetően érint a lehető leggazdaságosabb termesztés kérdése – kezdte nyilatkozatát lapunknak Enyingen Szanyi István a Monsanto Hungária Kft. kereskedelmi igazgatója.

Természetesen a Monsantonak a világ különböző pontjain különböző megoldásai vannak, így pl. Amerikában három pilléren támaszkodhat a termelő a megoldások keresésében. Az első a hagyományos nemesítés, a második a biotechnológia alkalmazása, a harmadik az agrotechnikai elemek helyes adaptálása. Hazánkban nem áll rendelkezésre biotechnológia, de ennek ellenére a megfelelő megoldásokat meg kell találnunk. Visszatekintve az elmúlt tíz esztendőre láthatjuk, hogy az aszály nem kímélt bennünket; pl. a 2000, 2003, 2007, 2009-es évek, de voltak csapadékos évek is, mint pl. a 2006 vagy a 2008. Ha csak az elmúlt három esztendőt nézzük, mindhárom különböző képet mutat. Míg 2008- ban a nagy termőképességû, jó vízleadású hibridet kellett választanunk, addig 2007-ben és 2009-ben a jó aszálytûrő képességgel rendelkező hibridek kerültek előtérbe.

A kukoricamenedzsment és a kockázatkezelés egyik legfontosabb területe a fajtaválasztás.

Nem léteznek 100%-os, mindenható megoldások, hiszen, ha belegondolunk 2007-ben a virágzáskori stressz jelentette a legnagyobb gondot, ami egyes helyeken 50%-os terméskiesést is eredményezett, addig az idei esztendőben a tavasz ugyan száraznak indult, de a virágzás körül kapott csapadékot a kukorica, azonban a szemtelítődés időszakában bekövetkezett a hőstressz. Ennek megfelelően más és másfajta hibridek szerepeltek jól, hiszen nemesítőink nagy figyelmet fordítanak arra, hogy minden körülmény között megtaláljuk a megfelelő hibridet. Éppen ezért javasoljuk, hogy több hibridet válasszunk egyszerre, széthúzva ezzel az éréscsoportokat, ami a virágzás idején is segítséget jelenthet.

A magyarországi kontinentális klíma alatt bármikor bekövetkezik az aszály, így a többféle hibrid közül valamelyik biztosan jól fog szerepelni.

A Dekalb 471-es volt az első hibrid Magyarországon, amely kiemelkedett a jó termőképességével és vízleadásával, valamint a stressztûrő képessége miatt is közkedvelt fajtának számít.

A mostani generáció hibridjei közül az aszálytûrő képessége miatt kitûnik a DKC 4490-es, a DKC 4964-es, a DKC 5170-es, és a DKC 4889-es.

A fajtaválasztás mellett fontos a kockázatcsökkentésben, hogy a termőhelyhez adaptálni kell a megfelelő technológiát:a korai vetéseknél a talajfertőtlenítő szer nem mindig tart ki addig a pontig, amíg megjelennek a kukoricabogár lárvái, itt az enyingi kísérletekben szemmel látható különbségek vannak egy optimális és egy korai vetésidő között. A vetésidővel szabályozni tudjuk a betakarításkori szemnedvességet, itt a sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy az optimális időben végzett minél koraibb vetés a kedvező. Ezt is szét tudjuk húzni, ezzel a kockázatot csökkenteni tudjuk.

Nagyon fontos a tőszám kérdése:

az első szempont, hogy milyen termésszintet várunk el a kukoricától. Ha olyan területtel rendelkezünk, ahol minden évben 7-8 t/ha-os terméseredményünk van, jó években pedig 10 t/ha felett, ott merészebben dolgozhatunk a magasabb tőszámokkal, azaz 70 000 feletti termőtőszámokkal.

Viszont akinek aszályba hajló területe van, és még jó esztendőben sem képes nagy terméseket elérni, mindenképpen az alacsonyabb tőszámokat kell preferálnia, akár 50–55 000-ig is le kell mennie, hiszen ezen a szinten lehet a legbiztonságosabban beállítani az ő termésszintjét.

A DKC 4983-as hibridünk egy flexibilis tőszámreakcióval rendelkező hibrid, hiszen már alacsony tőszámnál le tudja adni a magas termést. A DKC 4889 igényli a magasabb tőszámot és ezzel a jó esztendőben magasabb termést érhetünk el.



Képgaléria: www.agronaplo.hu/kepgaleria/74