A program 2007. július 1-től kibővült két új kártyával: a START PLUSZ és a START EXTRA kártyákkal, melyek a tartósan álláskeresők, gyermekgondozási segélyről, gyermekgondozási díjról, ápolási díjról visszatérők, valamint az 50 év feletti munkanélküliek kedvezményes foglalkoztatását segítik elő.
Azok igényelhetik, akik tartósan álláskeresőnek minősülnek, vagyis aki a START PLUSZ, vagy START EXTRA kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig, pályakezdő álláskeresőként 8 hónapon belül legalább 6 hónapig az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként tartott nyilván.
START PLUSZ kártyát az igényelhet, aki a gyed, gyet, gyes, ápolási díj folyósításának megszûnését követő egy éven belül, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltése után a gyes további folyósítása mellett kíván elhelyezkedni, feltéve, ha nem áll munkaviszonyban. Igényelheti még a tartósan álláskereső, ha az ötvenedik évét nem töltötte be és nem alapfokú végzettséggel rendelkezik.A START PLUSZ kártya érvényessége két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megszûnéséig terjedő időszak. Ha a kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor.
A munkaadó kedvezménye a START PLUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatásának időtartamára, a kártya érvényességi idején belül járulékkedvezmény illeti meg.
Ez azt jelenti, hogy a kártyával rendelkező munkavállaló után mentesül az egészségügyi hozzájárulás, a 3%-os (július 1-től 1%) munkaadói járulék és a 29%-os (július 1-től 26%) társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól. Ezek együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15 százalékának (július 1-től 10%-nak), a második évben a 25 százalékának (július 1-től 20%-nak) megfelelő fizetési kötelezettség fogja terhelni. Ez a kedvezmény legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének (jelenleg 71 500×2) megfelelő járulékalap erejéig érvényesíthető. Amennyiben a munkavállaló munkabére ezt az összeget meghaladja, úgy a meghaladó összeg után az összes járulékterhet meg kell fizetni. A járulékkedvezmény további feltétele, hogy a munkaadó a munkavállalót 30 napon túl foglalkoztassa és a munkaidő a napi négy órát elérje. A foglalkoztatás ideje alatt köteles a START PLUSZ kártyát megőrizni, a foglalkoztatás megszûnésekor azt a kártya tulajdonosának átadni.
START EXTRA kártyát az a tartósan álláskereső igényelhet, aki az ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A START EXTRA kártya érvényessége is két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. A kártya az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig több alkalommal is kiváltható. START EXTRA kártyával rendelkező munkavállaló foglalkoztatásánál az igénybe vehető kedvezmény nagyobb, mint a START PLUSZ kártyánál. Ezáltal ösztönzik a munkaadókat az alacsony végzettségû és az 50 éves életkort elérő személyek foglalkoztatására. A munkaadónak ebben az esetben sem kell megfizetnie az egészségügyi hozzájárulás, a 3%-os (július 1-től 1%-os) munkaadói járulék és a 29%-os (július 1-től 26%-os) társadalombiztosítási járulék összegét. A foglalkoztatás első évében nem kell járulékot fizetni a START EXTRA kártyával rendelkező munkavállaló után, a második évben a bruttó munkabér 15 százalékának (július 1-től 10%-ának) megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli.
Közös szabály, hogy a kedvezményes foglalkoztatásra való tekintettel a munkaadónak 0908. számú havi bevallásában minden kedvezménnyel érintett munkavállaló után adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság felé, hogy a kieső bevételek (meg nem fizetett egészségügyi hozzájárulás, a 3%-os (július 1-től 1%-os) munkaadói járulék és a 29%-os (július 1-től 26%-os) társadalombiztosítási járulék) megtéríthetők legyenek. Ennek megfelelően a havi adatszolgáltatásban adatot kell szolgáltatni a munkavállaló részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított társadalombiztosítási és munkaadói járulék alapjáról és összegéről, a tételes egészségügyi hozzájárulás összegéről, a kedvezmény érvényesítése alapján ténylegesen befizetett járulék alapjáról és összegéről, valamint a részmunkaidős foglalkoztatásról (ábra).
Krenovszkyné Lovász Andrea
A cikk szerzője: Krenovszkyné Lovász Andrea
