Ezt a folyamatot vizsgálta meg a közelmúltban az Inovantage elnevezésű kiadványában a fenntartható fejlődés legfontosabb munkaerőpiaci hatásait elemezve az Adecco Csoport, a világ egyik legnagyobb humán erőforrás szolgáltatásokat nyújtó cége.
A kutatók összegzéséből kitűnik: az a tény, hogy a Time magazin az év emberének választotta a mindössze 17 éves Greta Thunberget, jól mutatja, társadalmilag és gazdaságilag egyaránt egy új korszakba érkezett a társadalom. A világ, amelyben jelenleg élnek az emberek nem biztosítja korlátlanul számukra az erőforrásokat, így ahhoz, hogy ezek a következő generáció számára is rendelkezésre álljanak, elengedhetetlen, hogy fenntartható módon éljenek, amihez hatékony intézkedésekre és rendszerszintű változásokra van szükség.
Eközben 2025-re az Y generáció, azaz az 1980 és 2000 között születettek a foglalkoztatottak 75 százalékát fogják képviselni. Számukra azonban – az előző generációtól eltérően, akiknek a pénz, a hatalom és a presztízs volt elsősorban a meghatározó – a jó ügyek megvalósulása jelenti az igazi ösztönzést. Ezt mutatja, hogy 61 százalékuk elkötelezettebbnek vallja magát és szívesebben marad olyan cégnél, amelyik rendelkezik fenntarthatósági programmal. Sőt, mi több, akár 15 százalékkal kevesebb fizetésért is hajlandóak egy zöld cégnél dolgozni.
„Az Adecco Csoportnál elkötelezettünk vagyunk a fenntartható fejlődés érdekében tett társadalmi szemléletformálásban, és abban, hogy a vállalatok termelése és működése egyre hatékonyabb és zöldebb megoldásokat kíván. A Közép-Kelet-Európa munkaerőpiacára fókuszáló Inovantage kiadványunkat ezért a fenntarthatóság okozta változások bemutatásának szenteltük” – mondja Goszleth Gábor, a magyarországi Adecco Kft. értékesítési igazgatója.
Ismertetése kitért arra, hogy 2017-ben a zöld foglalkozások aránya a teljes gazdaságon belül 0,7 százalékot tett ki, az előrejelzések alapján azonban 2030-ra mintegy 18 millió új zöld állás fog létrejönni. A legnagyobb növekedés a napenergia, a biomassza és a szélenergia hasznosításával összefüggő területeken várható. EU szinten a közszférában található jelenleg a legtöbb zöld állás (27,8 százalék). Ezt követi a hulladékgazdálkodás (12,1 százalék), a közlekedés (10,9 százalék) és az energiaszektor (7,1 százalék). Hatalmas ugrás várható azonban 2030-ra, és a közszféra mellett a többi szektor is egyre meghatározóbbá válik: a hulladékgazdálkodás aránya 25,7 százalék, az energiaszektoré 18,9 százalék lesz, a közlekedés pedig 17,7 százalékkal képviseltetheti majd magát.
„A körforgásos gazdaságban globálisan 7-8 millió plusz munkahely keletkezik majd 2030-ra. Mindez úgy, hogy mintegy 78 millió új munkahely jön létre, miközben 71 millió megszűnik. A megszűnő pozíciókban dolgozók túlnyomó többsége szektoron belül vagy más szektorban tud majd elhelyezkedni, ehhez azonban sok esetben átképzésre lehet majd szükség.
Az összegzés összeállítói úgy vélik, hogy a jövő top zöld foglalkozásai a következők lesznek: a zöld mérnökök például a háztartási eszközök hatékony fogyasztásának megtervezése mellett az otthonok számára áramfogyasztás tesztet is végeznek majd, a vízlábnyom menedzserek pedig a vállalat vízfogyasztása mellett a termékek vagy szolgáltatások vízfelhasználás szempontjából hatékonyabb megvalósítását segítik. De találkozhat a jövő embere esetleg a virtuális egészségügyi munkatárssal is, aki a digitális technológia alkalmazásával lehetővé teszi a betegek számára, hogy az otthonukban saját maguk nyomon kövessék egészségi állapotukat. Így a betegeknek ugyanis kevesebbet kell utazniuk, gyorsabban felgyógyulhatnak, és az egészségügyi rendszer túlterheltsége is csökkenthető lesz.
A zöldtető és zöldfal kertész karbantartja a jelzett városi élettereket, amelyek segítik a légszennyezettség csökkentését, így támogatják munkájukkal az épületek beolvadását a zöld környezetbe, növelve a biodiverzitást. Az okos utazásszervező az utazási idő és a torlódások mérséklése érdekében megtervezi az utazásokat - kikerülve a közlekedési dugókat -, optimalizálja az útvonalakat. A régi szemétlerakókban tárolt hulladékok hasznosítását végző újrafeldolgozó a kereslet növekedésével megemelkedett igényt elégíti majd ki a régi hulladéklerakókban található értékes alapanyagok újra feldolgozásával. Az őssejtből kifejlesztett mesterséges hús előnye, hogy a hús hagyományos előállítási módjához képest jóval kevesebb üvegházhatású gáz keletkezik, ezért a tudósok ezzel azt remélik, hogy egy boldogabb, egészségesebb, tisztább és zöldebb környezet valósulhat meg. Ezt a munkát a jövőben az elképzelések szerint a mesterséges hús tudósok végeznék az elemzés készítői szerint.
