Agro Napló (A.N.).: Részletezve milyen évet zárt gazdasági szempontból tavaly a Mezőhegyesi Ménesbirtok?
Kun Mihály (K.M.): A múlt év a ménesbirtok történetében a legsikeresebb esztendőnek minősíthető 225 év alatt. Ez azt jelenti, hogy 6 milliárd forintos árbevétel mellett 414 millió forintos adózás előtti eredményt könyvelhetett el a társaság. Azt mindenképpen ki kell emelni, hogy a hibridkukorica vetőmag-előállításban a tavalyi év során a hozam kiemelkedő mértékû volt. Ez azt jelenti, hogy a hibridkukorica vetőmaghozam 3 ezer hektár átlagában 4,1 tonna volt hektáronként. Ez az üzletág a cég árbevételének 40–45 százalékát adja. A nyereségnek pedig még ennél nagyobb hányadát, több mint 50 százalékát.
A.N.: A hibridkukorica-vetőmagtermesztés miért kifizetődő Mezőhegyesen?
K.M.: Mi is, mint általában azok a vállalkozások, amelyek a mienkhez hasonló tevékenységet folytatnak, ugyanazokkal a multinacionális cégekkel állunk kapcsolatban. Ezeknek a cégeknek az átlagait azonban jóval meghaladja a mezőhegyesi átlagtermés. Ez három dolognak köszönhető. Az egyik: a technikai háttér, főként az öntözés megléte. Ez nagy előny. Továbbá a korszerû talajmûvelés. Ez nem jelent mást, mint energiatakarékosságot, és jó vízmegtartó képességet. Így egy nedves és tápanyagban gazdag talajba kerülnek a vetőmagok. A harmadik pedig az a szakmai tapasztalat, amely az évek során Mezőhegyesen felhalmozódott.
A.N.: Mióta termelnek Mezőhegyesn vetőmagot?
K.M.: A ménesbirtokon 1958 óta folyik hibridkukorica-vetőmagtermelés. A jó minőséget a vevő számára egy nagyon szigorú szerződés biztosítja. A vásárlók ugyanis 90-92 százalékos csíraszám alatti minőségû tételeket át sem vesznek. A genetikai tisztaságot pedig maga a termeltető cég, valamint az MgSzH ellenőrzi. Így Mezőhegyesről csak a legkiválóbb minőségû hibridkukorica-vetőmagok juthatnak a termelőkhöz.
A társaság az összes, az általa előállított tételt a multinacionális cégek magyarországi vagy külföldi vállalatainak adja el. A megtermelt vetőmagnak a 60 százaléka hazai, a 40 százaléka pedig külföldi piacra kerül.
A.N.: Az idei trendeket figyelembe véve 2009-ben milyen lehet az ellátás hibridkukorica-vetőmagból?
K.M.: Az idén érezhetően csökkent a kukorica-vetőmag iránti kereslet. Ez azonban a mi gazdaságunkat nem érintette, hiszen mi minden évben több termeltetési ajánlatot kapunk, mint amit teljesíteni tudunk. Így részünkről ellátási gondok biztos, hogy nem lesznek. Továbbá megkezdődött a hibridkukorica-vetőmag betakarítása is, az első tapasztalatok azt mutatják, hogy akár 3,8–4,0 tonna hektáronkénti termés is lehet.
Ami cégszinten gondot okoz számunkra az a tejágazat mélyrepülése – mondta Kun Mihály. A vezérigazgató szerint ez a folyamat megkérdőjelezi az ágazat további rentábilis mûködtetését. Egy liter tejen most akár 20–30 forint is lehet a veszteség. Ezt már kigazdálkodni nem lehet, ez azt jelenti, hogy más ágazatok nyereségéből kell elvonni a finanszírozáshoz szükséges pénzeket. Az elmúlt 5 évben mintegy félmilliárd forint veszteséget termelt a tejágazat Mezőhegyesen. Így ezen a dolgon mindenképp el kell gondolkodni.
A.N.: Visszakanyarodva a hibridkukorica vetőmag-előállításhoz, miért esett vissza a vetőmag iránti kereslet?
K.M.: Ennek mindenekelőtt a magyar állattenyésztés teljesítményének visszaesésében és a gabonapiac hektikusságában keresendő a fő oka. Például 2007-ben még 55–60 ezer forint volt tonnánként a kukorica átlagára, a tavalyi évben pedig már csak 20–25 ezer forint. Az idei évet pedig még ki tudja…
A.N.: Mi lehet a fejlődési irány?
K.M.: Ha a hibridkukorica-vetőmagtermelés árbevételét nézem, akkor Mezőhegyesen csak ezzel a tevékenységgel kellene foglalkozni. Ám ennek több praktikus korlátja is van. Egyrészt vannak termelési korlátok, másrészt pedig úgynevezett izolációs korlátok is léteznek.
Természetesen a vetőmag-termelésben azért még van fejlődési lehetőségünk, például a vetőmagüzemi feldolgozó-kapacitásnak a mûszaki fejlesztése, valamint a szárítókapacitás bővítése. Emellett a termesztéstechnológia területén pedig több új elem behozása a folyamatba jelenthet fejlődést a jelenlegi szinthez képest. Például a GMO-technológiát szerintem látatlanban nem szabad elutasítani. Leszögezve ugyanakkor, hogy szigorúan be kell tartani mind a magyar mind az uniós előírásokat ezen a területen.
A.N.: Milyen évet zárhat az idén a gazdaság?
K.M.: Úgy gondolom, hogy a tavalyihoz hasonló árbevételt ér el a társaság, de a tejágazat mélyrepülése miatt a nyereség várhatóan csökken majd.
– an –
