Ezért választottuk a Nagykanizsán található Gyümölcskert Zrt.-t, mely az ország legnagyobb és legjobban mûködő körteültetvényével rendelkező vállalat. Jogelődjét a Nagykanizsai Állami Gazdaságot (NÁG) 1961-ben alakították ki három kis területû állami gazdaság összevonásával, 4100 hektár területen, majd 1993. október 1. napjával Gyümölcskert Rt. néven jegyezték be a cégbíróságon, nagykanizsai központtal és 3 üzemrészként mûködő telephellyel.
A vállalat fő tevékenysége a gyümölcstermesztés és -értékesítés: 367 ha–on körtét, 5 ha-on almát, 26 ha-on meggyet, valamint 458 ha-on szántóföldi növénytermesztést (búza, tavaszi árpa, repce, kukorica) folytat. A körte esetén a részvénytársaság gyümölcsöseiben 3–4000 tonna, országosan pedig 40–50 000 tonna körül alakul az éves termésmennyiség.
Az Rt. az elmúlt évtizedek szakmai tapasztalata alapján valamint a piaci viszonyok, és a jövedelmezőség figyelembe vétele mellett a körtetermelés továbbfejlesztésében látja a jövőt, melyet folyamatos fiatalítással és új ültetvények telepítésével igyekeznek elérni. Évenkénti ütemezésben összesen több, mint 140 ha intenzív ültetvény létesítését tûzték ki célul, melyből közel 100 ha-on korszerû öntözőberendezéssel ellátott csepegtető öntözést alakítottak ki. Az ültetvény területét hat szektorra osztották fel, ahol egy számítógép segítségével szabályozzák szektoronként a vízadagolás időtartalmát és mennyiségét. Növény-és gyümölcstermesztéshez szükséges eszközök beszerzésével, új hûtőház építésével biztosítják az eredményes gazdálkodás feltételeit. 1967 óta mûködik a központban egy ammóniás hûtőtároló, mintegy 4000 tonnás befogadóképességgel, s emellett a közelmúltban adtak át egy 1500 tonnás szabályozott légterû (ULO) hûtőtárolót.
A cég vezetését Sipos Gyula elnök-vezérigazgató úr látja el 1994 óta. Az ültetvény fajtái, s azok megoszlása: Bosc kobak 50% -átteszi ki a gyümölcsösnek, s ez Magyarország uralkodó fajtája is egyben. Vilmoskörte 25–30%-ban van jelen. Clapp kedveltje, Packham's Triumph, Conference, amelyek inkább a nyugat-európai országok meghatározó fajtái. A Fétel Apátnak Olaszországban tulajdonítanak kiemelkedő szerepet, s innen származik a piacra szállított árú legnagyobb része. Valamint az Avrenchesi Jó Lujza található meg a nagykanizsai ültetvény fajtasorában. Az üzemrészek Nagykanizsától 15–20 km-es körzetben fekszenek és a következő termőterülettel rendelkeznek: Zalasárszeg 163 ha körteültetvény, Szepetnek-Bánfapuszta 121 ha körteültetvény, 5 ha almaültetvény, 26 ha meggyültetvény, 458 ha szántóföldi növénytermesztés, Surd-Feketesár 83 ha körteültetvény.
Fenti ültetvényekben leginkább elvárt feladatként az alábbiak említhetők:
• a korszerû követelményeknek eleget tevő, átgondolt, folyamatosan fejlődő technológia alkalmazása;
• a tevékenységek mûszaki követelményeit biztosító eszközállomány állandó korszerûsítése;
• a környezet megóvása (környezet, technológia, ember harmóniájának megteremtése);
• a dolgozók folyamatos oktatása, képzése.
Új nemesítésû körtefajták rövid ismertetése
Beurré Durondeau (Tongre)
Származás: Belgiumban (1811) véletlen magoncként Durondeau találta.
Társnevei: német: Tongern, Birne von Tongern, francia: Poire de Tongre.
Minősítési fokozat: államilag elismert árufajta (1998).
Alkalmassági értékmérők: különleges gyümölcsminőségû őszi körtefajta. Belgiumban és Észak-Franciaországban igen elterjedt, de Németországban is termesztik. Fája intenzív koronaformák, sövény és orsó kialakítására is alkalmas. Szeptemberben, néhány nappal a Beurré Bosc után szedhető, 0°C-on decemberig eltartható. Időben le kell szedni a gyümölcsöket, mivel a sérült kocsánynál nagyon hamar megindul a moníliás rothadás.
Canal Red (Reimer Canal)
Származás: USA (Oregon), 1955-ben Reimer F. nemesítette (Max Red Bartlett x Forelle).
Minőségi fokozat: különleges igényeket kielégítő fajta.
Alkalmassági értékmérők: a Williams és a Beurré Hardy között szedhető.
Gyümölcs: kissé megnyúlt körte alakú, sárga alapszínén ¾ részben pirossal fedett. Nagyon tetszetős, bár néha a színeződés nem egységes, ekkor zöldessárgán csíkozott. Beltartalmi értékei elmaradnak a Williams gyümölcsétől és szotyósodásra is hajlamosabb.
Concorde
Származás: Anglia (East-Malling), 1968. Doyenné du Comice x Conference keresztezésével állították elő. 1990 óta forgalmazzák Európában.
Alkalmassági értékmérők: az optimális szüreti idő a két szülőfajta szüreti ideje közé esik. Jól szállítható, szabályozott légterû tárolóban áprilisig eltartható. A Conference fajtánál jobb gyümölcsminősége és nagyobb termőképessége alapján a jövőben a szülőfajtáknak konkurense lehet. Birs alanyon intenzív koronaformák kialakítására alkalmas.
Gyümölcs: középnagy vagy nagy, igen megnyúlt körte alakú. A héja sima, éretten szalmasárga, a héj felülete nem parás.
Delwilmore (Fertilia Delbard)
Származás: Franciaországban, a Delbard faiskolában, a Williams x Butirra Precoce Morettini keresztezésével állították elő (1970).
Alkalmassági értékmérők: tartós tároláshoz az eddigi hazai tapasztalatok alapján szeptember elején kell szedni, normál légterû hûtőben januárig tárolható (3–4 hónapig), CA tárolókban márciusig. Jó ízét és piacosságát megtartja a tárolás alatt.
Gyümölcs: nagy méretû. Kissé megnyúlt, de inkább széles körte alakú, a Williams körtéhez hasonlít. Héjszíne éretten világossárga, a lenticellák jól láthatók. Húsa ropogós, igen lédús, nagy cukor- és savtartalommal.
Eldorado
Származás: USA (Kalifornia), 1925.
Alkalmassági értékmérők: szüreti ideje szeptember vége, 6-7 hónapig jól tárolható.
Gyümölcs: hasonlít a Williams körtére, középnagy vagy nagy, teljes éréskor szép sárgára színeződik. Kevés kősejtet tartalmaz, héja nem érzékeny a nyomódásra, ezért jól szállítható.
Fa: közepes növekedési erélyû. Vadkörtemagonc alanyon sem nevel túl nagy fát.
Etrusca
Származás: Olaszországban, Bellini nemesítette.
Alkalmassági értékmérők: jó minőséget adó, kora nyári fajta. Szedési ideje 37 nappal előzi meg a Williams körtét (július közepe).
Gyümölcs: nagy (170 g), minősége igen jó. Kemény húsú, jóízû, és zamatú. Alakja megnyúlt körte, éretten a héj szalmasárga, napos oldalán pirossal mosott.
Fa: erős növekedésû, felfelé törő ágrendszerû koronát nevel. Igen bőtermő.
HARROW sorozat
Az Erwinia amylovora baktériummal szemben toleráns, illetve rezisztens fajtákat a kanadai Harrow Intézetben nemesítették az 1970-1980-as években. A fajták többsége a Williams előtt, illetve után 2-3 héttel érik, elsősorban nyári és őszi fajták. Első tapasztalataink alapján a legértékesebb fajtái érési sorban a következők.
Harrow Delight (HW 603)
Származás: a Williams x (Early Sweet x Old Home) keresztezés eredménye (Quamme, H.A., 1975).
Williams előtt kb. két héttel érik (augusztus 10.). Jó termőképességû fája erős növekedésû, birssel megfelelő az affinitása. Hosszú vesszőkön is jól terem. Gyümölcse szabályos körte alakú, középnagy, sárga alapszínen piros bemosódással. 2 hónapig tárolható. Pollenadói: Williams, Beurré Bosc, Harwest Queen.
Harvest Queen (HW 602)
Származás: Michigan 572 x Williams keresztezésével Quamme, H.A. nyerte (1975).
Középerős növekedésû fája birssel jól összefér. Erwinia-rezisztens, bőtermő. Középnagy gyümölcse egy héttel a Williams előtt szedhető, amelyhez hasonlít.
Harrow Sweet (HW 609)
Származás: (Old Home x Early Sweet) x Williams keresztezéssel 1975-ben, Quamme H.A. állította elő. A sorozat legértékesebb tagja.
Fa: középerős növekedésû, gyengén feltörekvő ágrendszerû. Intenzív koronaformákra alkalmas. Birsen is jól fejlődik. Korán termőre fordul és igen bőven terem, termésritkításra gyakran szükség lehet. 2-4 nappal korábban virágzik, mint a Williams, hosszú vesszőkön is sok virágot hoz. Javasolt pollenadói: Williams, Abbé Fétel.
A Williams után 30 nappal (szeptember közepén-végén) szedhető, 3–4 hónapig tárolható 0,5 °C-on.
Gyümölcs: közepes méretû (170–200 g), kúpos körte alakú. A héj sárgászöld, jól látható paraszemölcsökkel, a napos oldalon pirossal mosott. Húsa jó konzisztenciájú, édeskés, jó minőségét a tárolás után is megtartja.
Nashifajták
Hosui
Származás: (Kikusui x Yakumo) x Yakumo (1972).
Minősítési fokozat: próbatermesztésre engedélyezett fajta.
Fa: erős növekedésû, felfelé törő koronát nevel. Főként 2-3 éves termőgallyakon terem, az idősebb termőgallyakat ifjítani kell. Korán termőre fordul, termőképessége jó. Korán virágzik, legjobb pollenadója a Shinseiki. Augusztus 3-4 hete között szedhető.
Gyümölcs: középnagy (150–200 g), közepesen vastag héjú, színe egységesen aranybronzos, tetszetős nagy lenticellákkal. Húsa olvadó, lédús, kissé savas, kövecses. 2–3 hónapig tárolható. Japán fő fajtája, a sorozat egyik legfinomabb körtéje.
Kosui
Származás: Kikusui x Wazekoso (1959).
Fa: erős növekedésû, ennek ellenére nagyon korán termőre fordul. Termőképessége közepes. Virágzása középkései, értékes pollenadója a Hosui és a Nijisseiki. Augusztus első hetében lehet kezdeni az első szedést.
Gyümölcs: középnagy (150 g). A héj kissé érdes tapintású, színe aranybarna, parásodás lehet a felület közel 50%-án, a lenticellák nagyon feltûnőek. Húsa krémszínû, kemény, a magház körül kövecses, magas a cukortartalma. Egyes évjáratokban a csésze körül repedhet.
Shinko
Származás: Nijisseiki x Amanokava (1931).
Fa: közepes, vagy gyenge növekedésû, elsősorban az idős gallyakon terem. Nagyon korai virágzású. Jó termőképességû. Szeptember végén, október elején szedhető.
Gyümölcs: középnagy vagy nagy (200–250 g). Húsa fehér, ropogós, édes, magház körül kősejtes. Jól tárolható 5-6 hónapig.
Tama
Származás: Gion x Kosui (1961).
Fa: középerős növekedésû, korán termőre fordul, bőven terem. Középkésőn virágzik, a Hosuival jól termékenyítik egymást, a Kosui és Shinsui fajtákkal inkompatibilis. Július végén, augusztus elején szedhető.
Gyümölcs: középnagy (150–200 g), gyümölcshéja sima és vékony, sárga alapon rozsdabarna mázzal. A hús krémszínû, ropogós, édes. Értéke koraisága és
a finom gyümölcshúsa (Soltész, 1998).
Összefoglalás
Az elmúlt évek tapasztalata alapján, arra a megállapításra jutottak a körtetermesztéssel foglalkozó kertészeti szakemberek, hogy a leginkább áruképes fajták között Magyarországon a Bosc kobak fajtát kell kiemelni, s annak termesztését fokozottan támogatni. Illetve olyan új klónok szelekcióját szükséges szorgalmazni, amelyek továbbviszik a magyarországi Bosc kobak termesztés sikerét, jó eladhatóságát a nemzetközi piacon is. Ez a megállapítás azért fontos, mert Olaszország leginkább a Fétel Apát fajtát termeszti, míg más nyugat-európai országokban – ahol jelentős a körte termesztése – a Vilmos, Conference, Packham's Triumph, Decana d'inverno stb. fajtákat termesztik, s kisebb volumen esik a Bosc kobakra (Kaiser), így annak Magyarországról történő eladása nagy jelentőséggel bír.
Az ország körte génbankjaiban őrzött régi tájfajták rendkívül nagy genetikai hátteret biztosítanak ahhoz, hogy ígéretes, új fajtákat állítsanak elő, ugyanakkor az új fajták bevezetése az árutermesztésbe szinte lehetetlen. Ennek oka, hogy a fajtaválasztás leginkább a körtefaj esetében konzervatív, s az egész világon, beleértve természetesen a déli félteke körtetermesztését is, többnyire a régi, klasszikus fajtákat termesztik, s az itt bemutatott új nemesítésû fajták (mint a pl. a Harrow sorozat) bevezetése nagyon lassú és kis volument jelentő folyamat. Ez a tendencia nagy valószínûséggel az elkövetkezendő években sem fog változni, tehát minden jelentős körtetermesztéssel foglalkozó ország a már eddig megszokott, jól bevált fajták termesztését és forgalmazását fogja szorgalmazni.
Dr. Iváncsics József, Varga Jenő
A cikk szerzője: Dr. Iváncsics József
