2024. december 19. csütörtök Viola

Újdonságok a mezõgazdasági rakodóknál

Agro Napló
A mezõgazdasági – a növénytermesztési, állattenyésztési – ágazat termelésének folyamatosságát a rakodási feladatok zavarmentes lebonyolítása nélkül nem lehet biztosítani. Éppen ezért a rakodási feladatoknak, a munkafolyamat igényének megfelelõ elvégzésére a rakodógépek különbözõ konstrukciós változatai állnak rendelkezésre.  





A növénytermesztési és állattenyésztési ágazatban a forgótornyos és forgógémes rakodógépek szerepe háttérbe szorult – és a konstrukciós fejlesztési eredményeket legnagyobb darabszámban és típusválasztékban – a törzscsuklós, a csúszókerék kormányzású, a teleszkópgémes és traktorra szerelt homlokrakodókat alkalmazzák. Ezeket az igényeket a gyártók is érzékelik, és gépcsalád elven az említett konstrukciókat azonos márkanéven gyártják, és hozzák forgalomba. Az utóbbi időben a rakodógépek vonalán az a trend figyelhető meg, hogy a nagy emelési magasságú és emelőképességû gépek mellett egyre nagyobb számban jelennek meg a – szintén kis helyigényû – csúszókerék kormányzású gépek mellett az ún. kis törzscsuklós rakodógépek. Ugyancsak új fejlesztésû iránynak tekinthető a kis univerzális traktorokra szerelhető homlokrakodók nagy típusválasztékban való megjelenése.

  

A kis geometriai méretekkel rendelkező törzscsuklós rakodógépek építési módjukat tekintve hasonlítanak a nagyobb rakodókhoz. A kis törzscsuklós rakodógépek szerkezeti kialakítását a WEIDEMANN gyártmányú 1230 típusú gép mûszaki ismertetésénél mutatjuk be (1. ábra).

 


 

A magajáró rakodógép mellső tengelyére építették a kazánlemezből kialakított – a hidraulika olajtartályt is magába foglaló – tartótornyot. A tartótorony felső részének furataihoz kapcsolódik a kis rakodógép – ugyancsak kazánlemezből kialakított – két párhuzamosan mûködő emelőgéme. Az emelőgémet kereszttartók kötik össze, a mellső és hátsó kereszttartó kazánlemezből került kialakításra. A párhuzamos gémszerkezet mellső részéhez csapszegek segítségével kapcsolódnak a különböző munkaeszközök fogadására alkalmas, gyorscsatlakozókkal ellátott keret. Az emelőgém középső kereszttartóján csapágyazták a munkaeszköz-billentő mechanizmus karját, melyet zárt szelvényû rudazat köt össze a billenthető munkaeszköz gyorskapcsoló kerettel. A billentő mechanizmust a tartóoszlophoz csapszeg segítségével kapcsolódó kettős mûködésû hidraulikus munkahenger mûködteti. A robosztus és erős kazánból kialakított emelőgémet a – tartóoszlop karjaihoz támaszkodó – szintén kettős mûködésû hidraulikus munkahenger emeli és süllyeszti. Természetesen az emelő hidraulikus kör kettős visszacsapó-szeleppel védi a gémet. A gyorscsatlakozó kerethez kapcsolódnak a különböző munkaszerszámok. A munkaszerszám választék tekintetében is elmondható, hogy az a nagyobb építésû „rokonaival” azonos választékú. Ez azt jelenti, hogy trágyamarkoló villa, emelőhorog, bála fogófej, ömlesztett terménykanál, földrakodó kanál, tolólap egyaránt megtalálható a munkaeszköz-választékban.



A kis törzscsuklós rakodógépek esetében is a hátsó tengely fölött, ill. mögött helyezkedik el a meghajtó dízelmotor a hidraulikus berendezésekkel. A kis törzscsuklós rakodógépek esetében is a hidraulikus rendszer a következőkből áll:

• kormányhidraulika,

• munkahidraulika,

• járószerkezet hidraulika.

 


 





A munkahidraulika rendszer fontosabb szerkezeti részei: az olajtartály; vezérlő- és szabályzó elemek; emelő- és munkaeszköz nyitó- és billentő, kettős mûködésû hidraulikus munkahengerek, ezeket mûködtető szivattyú; vezetékek és szûrőberendezések. A kormányhidraulika munkahengere a törzscsukló függőleges csapja körül fordítja el a mellső tengelyt, illetve az arra épített szerkezeti részeket. A járószerkezet hidrosztatikus köre általában zárt rendszerû hidraulikus kör, mely vagy állandó szállítási mennyiségû olajszivattyúból és változtatható nyelőképességû hidromotorból, vagy ennek a fordított változatából áll. Általában a mellső és hátsó tengelyt külön-külön egy-egy hidromotor hajtja meg. Egyes változatoknál kardántengely viszi át a hajtást a mellső tengelyre, tehát a kis törzscsuklós rakodók esetében is általános az összkerékhajtás. A hidrostatikus hajtásátvitel következtében az előre- és hátrameneti sebesség fokozatmentesen szabályozható.



Az újdonságnak számító kis törzscsuklós homlokrakodó gépek geometriai méreteiket, emelőképességüket tekintve kisebb helyigénnyel rendelkeznek. Ezek a gépek különösen a kisebb állatállománnyal gazdálkodó állattenyésztők gépei lehetnek. A kis törzscsuklós rakodógépek helyigény, fordulási helyszükséglet és egyéb paramétereiket tekintve a csúszókerék kormányzású homlokrakodó gépekkel azonos teljesítménymutatókkal rendelkeznek. A kis törzscsuklós homlokrakodó gépek építési módjukat, konstrukciójukat tekintve egyszerû szerkezetek, kevésbé érzékenyek a környezeti igénybevételekre. Éppen a törzscsuklós konstrukció biztosítja ezen gépek esetében a járószerkezet tökéletes kereszt- és hosszirányú talajkövetését, vagyis a mezőgazdasági viszonyok közötti jó terepjáró képességet. Természetesen a részletesen bemutatott WEIDEMANN, SCHÄFFER gépeken kívül egyéb gépek is szerepelnek a hazai gépkínálatban, mint pl. a GEHL 540, PICHON, valamint a STEIGER ST 800-as típusok. A kis törzscsuklós rakodógépek fontosabb mûszaki adatait a „SCHÄFFER” kis törzscsuklós rakodógép-család adataival szemléltetjük a táblázat szerint.

 


 

 



A traktorra szerelhető homlokrakodók közül is több típus szerepel a hazai gépkínálatban, de itt is fontos tendencia, hogy elsősorban a kisebb teljesítményû és tömegû traktorokra szerelhető példányok között találunk újdonságokat, mint pl. a LDJM 254 TK-QS típus.



Ezt a trendet követik a hazai gyártók is, többek között a FERRO-FLEX Kft., Lengyeltóti által gyártott F40 típusú traktorra szerelhető homlokrakodó gépe. A kis homlokrakodó gép – a nagyobb testvéreihez hasonlóan – gyorscsatlakozó kerettel csatlakozik az üzemeltető traktor vázkeretéhez.

 


 

A kazánlemezből kialakított gyorscsatlakozó keret két felső bakjához kapcsolódik a két párhuzamos zártszelvényû emelőgém. Az emelőgémet 2 db kettős mûködésû munkahenger emeli, ill. süllyeszti. A kis gép emelőképessége 750 kg, ami azt jelenti, hogy megfelelő munkaeszközökkel ellátva alkalmas hengeres és szögletes nagybálák manipulálására, ill. rakodására, homlokrakodó kanállal felszerelve ömlesztett anyagok rakodhatók a géppel. A trágyamarkoló fejjel pedig az almos istállótrágya rakodási feladatok ellátására alkalmas. Kis helyigényéből adódóan tolólappal vagy kanállal felszerelve a hígtrágyás vagy alomtakarékos tartástechnológia kitrágyázó gépe lehet. Az említett munkaeszközök gyorscsatlakozó kerettel kapcsolódnak az emelőgémhez. A munkaeszközök megfelelő helyzetben tartásáról az emelőgémre szerelt párhuzamvezérlő mechanizmus gondoskodik. A rakodógép mûködtetését az üzemeltető traktor hidraulika rendszere biztosítja gyorscsatlakozóval történő csatlakoztatás által. A kezelést a kiépített vezérlő- és szabályzó egység biztosítja.

Az ismertetőnkből is kiderül, hogy a bonyolult és szerteágazó mezőgazdasági anyagmozgatás – ezen belül a rakodás – gépi munkáinak megoldására, elvégzésére, a hagyományosan alkalmazott rakodógépek mellett, különösen a kisebb állatállománnyal gazdálkodók igényeit jól kielégíthetik a kis helyigényû, jó manőverező képességû „kis törzscsuklós homlokrakodó gépek”, ill. a kis vagy könnyû univerzális traktorokra szerelhető kis homlokrakodó gépek.



Dr. Kelemen Zsolt



A cikkhez kapcsolódik: a XVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgada Napok gépész szemmel címû összeállításunkat megtekinthetik a www.agronaplo.hu/termekinformaciok/36 oldalon.

A cikk szerzője: Dr. Kelemen Zsolt

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?