Az FVM vezetője az egyéves válságkezelő program kulcselemének nevezte az agrárágazat finanszírozhatóságának fenntartását és biztosítását. Emellett jelentős eredménynek tartotta azt is, hogy az ágazattól a válságkezelés költségeihez való hozzájárulás címén csak 33 milliárd forintot vonnak el a korábban tervezett 57 milliárd forinttal szemben.

A mezőgazdaság tevékenységének finanszírozhatósága érdekében az FVM a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) együttmûködve hitelprogramot dolgozott ki. Ennek keretében összesen 60 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdálkodók finanszírozásának megkönnyítésére.

A hitelprogramok közül Gráf József külön is kiemelte a búza forgóeszközhitelt, továbbá a termelői szervezetek (TÉSZ-ek) számára elkülönített forgóeszközhitelt valamint a fejlesztéseket támogató hitelprogramot.

Gráf József hangsúlyosan szólt az Új Magyarország Vidékfejlesztési programról is, amelynek segítségével számos fejlesztési cél valósítható meg a gépberuházásoktól az állattartó telepek modernizálásán keresztül a falusi turizmus fejlesztésén át a vidéki örökség megőrzéséig. A fejlesztési célok finanszírozásának támogatására – a miniszteri meghallgatás időpontjáig – több, mint 100 milliárd forintot fizetett már ki a gazdálkodóknak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Ebben az évben az MVH még további mintegy 150 milliárd forint forrást bocsát a gazdálkodók rendelkezésére, jövőre pedig ez az összeg várhatóan eléri majd a 160 milliárd forintot.

Gráf József beszélt arról is, hogy a területalapú támogatások mértéke az idén nem csökken, sőt a múlt évihez képest valamelyest nő. Tavaly ugyanis az 1 hektárra jutó támogatás összege 42.106 forint volt, míg az idén ez 43.000 forintra emelkedett.

Az agrártárca vezetője a meghallgatáson utalt arra is, hogy az Út a Munkához program keretében az agrárágazatban hozzávetőlegesen 3-5 ezer új munkavállalót lehet majd alkalmazni szezonális munkára. További 5-10 ezer munkahely jöhet létre a miniszter szerint az ágazathoz kapcsolódó közmunkaprogramok nyomán is. Mindennek kapcsán Gráf József ágazati célként jelölte meg az úgynevezett munkaintenzív alágazatok, például a zöldség- és gyümölcstermesztés valamint az állattenyésztés gyorsabb fejlesztését.

Rámutatott ugyanakkor, hogy a jelenlegi gazdasági válság a mezőgazdaságot a többi ágazatnál kevésbé sújtja, mivel ezen a területen nem lehet nagy visszaeséssel számolni sem bel- sem külföldön. Gráf József ezt azzal támasztotta alá, hogy tavaly az ágazat exportteljesítménye elérte az 5,7 milliárd eurót, és ebből 1,9 milliárd euró volt a többlet. Úgy vélte: ez a trend az idén is folytatódhat, legalábbis ezt mutatják az első 3 hónap adatai. A magyar mezőgazdasági cikkekre és élelmiszerekre ugyanis van fizetőképes kereslet mind az országhatárokon belül, mind pedig azokon kívül. Ezért szerinte az ágazatot nem visszafogni, hanem fejleszteni kell.