Potenciális lágy szárú, égetéses hasznosítású zöldenergia növények
Évelő szántóföldi zöldenergia növények
• Angolperje – (Lolium perenne L.)
• Nádképû csenkesz – (Festuca arundi-nacea L.)
• Óriás keserûfû – (Polygonum sachali-nensis F. Schmidt)
• Zöld pántlikafû – (Phalaris arundinacea L.)
• Évelő rozs – (Secale cereanum L.)
• Kínai nád – (Miscanthus spp.)
Gabonafélék
• Szudánifû – (Sorghum vulgare p.v. sudanense)
Pillangósok
• Lucerna – (Medicago sativa.)
• Csillagfürt – (Lupinus albus)
Rostnövények
• Kender – (Cannabis sativa L.)
Fás szárú zöldenergia növények
Az igen rövid és rövid ((2–4)–(5–10) év) vágásfordulójú fafajok közül azok alkalmasak dendromassza termelési célú ültetvények létesítésére, amelyek:
• fiatal korban intenzív növekedésûek,
• jól sarjadnak,
• minél nagyobb a térfogati sûrûségük (térfogatsúlyuk),
• nagy a szárazanyag produkciójuk,
• jól égnek,
• viszonylag gyors a vízvesztésük,
• könnyen kitermelhetők és feldolgozhatók.
Az energiafa ültetvények létesítésére alkalmas fafajok: az akác, a nyár és a fûz.
A fás szárúak és lágy szárúak előnyeinek és hátrányainak összevetése
Fás szárúak
Környezetvédelmi előnyök
• Az energetikai faültetvény 25–30 t/év/ha eróziós talajveszteség kivédésére képes.
• A CO2 megkötés évente 3,5–4,5 t/ha.
• A vegetációs periódusban az oxigéntermelés eléri a 6,3 t/év/ha-t.
• Pormegkötő hatása 15–25 t/ha/év.
• Hatása a talajvízre kedvező.
• Az akác gyökerén szimbiózusban élő Bacterium Radiciola megköti a levegő nitrogénjét.
• Termesztésekor nélkülözhető a kemikália.
• Elégetésekor kevésbé szennyezi a kör-
nyezetet, mint a lágy szárú zöld-
energia hordozók.
• Hamutartalma fele-harmada, mint a lágy szárú energiahordozóké.
• Hamuja talajtápanyagként hasznosítható.
• Nagy oxigéntartalma miatt kevés levegő szükséges égéséhez.
• Hatékonyan segíti a parlagokon termő allergén növények visszaszorítását.
Környezetvédelmi hátrányok
• Nem jelentős bennük a biodiveriztás.
Gazdasági előnyök
• Rendszeresen újraképződik, újratermelhető.
• Tömörített formában kereskedelmi áruvá tehető.
• Piaci pozíciója tartósan kedvező.
• A leghátrányosabb termőhelyi adottságok mellett is gazdaságos területhasználat.
• Lehetővé teszi az elhanyagolt területek kultúrállapotát.
• Komfortfokozata magasabb színvonalú, mint a lágy szárúaké.
• Módot ad a nem központosított helyi hasznosításra.
• Termelése viszonylag egyenletes területi elosztásban lehetséges.
• A hektáronkénti energiahozama jellemzően nagyobb, mint a lágy szárúaké.
Gazdasági hátrányok
• Viszonylag nagy a fajlagos beruházási költségük.
• Viszonylag kicsi a térbeli sûrûségük.
• A zöldenergiafa ültetvény létesítése egyszeri nagyobb költséget jelent, azonban 25–30 évig temel.
Társadalmi előnyök
• Nem csökkentik Magyarország élelmiszertermelő potenciálját.
• Több új munkahelyet teremt, mint a lágyszárúak.
• A hátrányos térségekben és a lakossági csoportok számára is tartós jövedelemszerzés.
• Növeli a helyi foglalkoztatást.
• Növeli a kistérségek versenyképességét.
• Kedvező a hatása a regionális fejlődésre.
• Használatukkal nem korlátozzuk a jövőbeli lehetőségeket.
• Lehetővé teszi az energetikai szuverenitás növelését.
Társadalmi hátrányok
• Az energetikai szakemberek előítéletei hátrányt növelők.
• A társadalom közvélekedése lassan változik a zöldenergia elfogadása terén.
• Az olaj-, földgáz- és a szén-érdekelt érdekcsoportok túlerejét nem kompenzálja a közérdek.
Lágyszárúak
Környezetvédelmi előnyök
• Defláció és erózió elleni védőhatásuk nem éri el a fás szárúakét.
• A pillangósok, valamint a gabonafélék, defláció és erózióvédő hatása közepes. A széles sortávolságúaké pedig gyenge (kender).
• A pillangósok gyökerén szimbiózusban élő baktériumok megkötik a levegő nitrogénjét.
• A sûrû vetésû lágyszárúak gyökérzetének talajvízre gyakorolt hatása közepes.
• A lágyszárúak oxigéntermelő képessége fele-harmada a fás szárúakénak.
• A lágyszárúak CO2-megkötő képessége fele-harmada a fás szárúakénak.
• A lágyszárúak pormegkötő képessége fele-harmada a fás szárúakénak.
Környezetvédelmi hátrányok
• Nem jelentős bennük a biodiverzitás.
• Termesztésükhöz jelentős mennyiségû kemikália kell.
Gazdasági előnyök
• Rendszeresen újraképződik, újratermelhető.
• Tömörített formában kereskedelmi áruvá tehető.
• Melléktermékként igen kedvező a hőegységre vetített önköltsége.
• Módot ad a nem központosított helyi hasznosításra.
• Termelése viszonylag egyenletes területi elosztásban le-hetséges.
Gazdasági hátrányok
• Viszonylag nagy a fajlagos beruházási költségük.
• A lágy szárúak térbeli sûrûsége kisebb, mint a fás szárúaké.
• Összegyûjtése viszonylag költséges.
• Nedvességtartalma nehezíti az eltüzelést.
• Komfortfokozata alacsonyabb színvonalú, mint a fás szárúaké.
• A hektáronkénti energiahozama kisebb, mint a fás szárúaké.
• Égetés technológiája hatékony.
Társadalmi előnyök
• Teremt új munkahelyeket, de kevesebbet, mint a fásszárú.
• Növeli a helyi foglalkoztatást, de kisebb mértékben, mint a fás szárúak.
• Kedvező a regionális fejlődésre kifejtett hatása, de az nem éri el a fás szárúakét.
• Lehetővé teszi az energetikai szuverenitás növelését.
Társadalmi hátrányok
• Konkurensei az élelmiszer alapanyagok előállításának.
• A társadalom közvélekedése lassan változik a zöldenergia elfogadása terén.
• Az olaj, földgáz és a szén ér-dekcsoportok túlerejét nem kompenzálja a közérdek.
Amint az előnyök és hátrányok összevetéséből kiderül, hogy a fás szárú zöldenergia hordozók termesztése és hasznosítása előnyösebb, mint a lágyszárúaké. Azonban a lágyszárúak melléktermékként ke-
letkező előfordulásait kifejezetten kívánatos mielőbb és minél nagyobb mennyiségben energetikai célra felhasználni. A felsorolt előnyök tömeges hasznosításának alapvető feltétele egy nemzeti stratégiára alapozott energetikai stratégia kidolgozása és megvalósítása, amely előnyös helyzetbe hozza a zöldenergia hordozókat és a fás szárúakat.
Dr. Gergely Sándor
