Potenciális lágy szárú, égetéses hasznosítású zöldenergia növények

Évelő szántóföldi zöldenergia növények

• Angolperje – (Lolium perenne L.)

• Nádképû csenkesz – (Festuca arundi-nacea L.)

• Óriás keserûfû – (Polygonum sachali-nensis F. Schmidt)

• Zöld pántlikafû – (Phalaris arundinacea L.)

• Évelő rozs – (Secale cereanum L.)

• Kínai nád – (Miscanthus spp.)



Gabonafélék

• Szudánifû – (Sorghum vulgare p.v. sudanense)



Pillangósok

• Lucerna – (Medicago sativa.)

• Csillagfürt – (Lupinus albus)



Rostnövények

• Kender – (Cannabis sativa L.)



Fás szárú zöldenergia növények

Az igen rövid és rövid ((2–4)–(5–10) év) vágásfordulójú fafajok közül azok alkalmasak dendromassza termelési célú ültetvények létesítésére, amelyek:

• fiatal korban intenzív növekedésûek,

• jól sarjadnak,

• minél nagyobb a térfogati sûrûségük (térfogatsúlyuk),

• nagy a szárazanyag produkciójuk,

• jól égnek,

• viszonylag gyors a vízvesztésük,

• könnyen kitermelhetők és feldolgozhatók.

Az energiafa ültetvények létesítésére alkalmas fafajok: az akác, a nyár és a fûz.

A fás szárúak és lágy szárúak előnyeinek és hátrányainak összevetése

Fás szárúak

Környezetvédelmi előnyök

• Az energetikai faültetvény 25–30 t/év/ha eróziós talajveszteség kivédésére képes.

• A CO2 megkötés évente 3,5–4,5 t/ha.

• A vegetációs periódusban az oxigéntermelés eléri a 6,3 t/év/ha-t.

• Pormegkötő hatása 15–25 t/ha/év.

• Hatása a talajvízre kedvező.

• Az akác gyökerén szimbiózusban élő Bacterium Radiciola megköti a levegő nitrogénjét.

• Termesztésekor nélkülözhető a kemikália.

• Elégetésekor kevésbé szennyezi a kör-

nyezetet, mint a lágy szárú zöld-

energia hordozók.

• Hamutartalma fele-harmada, mint a lágy szárú energiahordozóké.

• Hamuja talajtápanyagként hasznosítható.

• Nagy oxigéntartalma miatt kevés levegő szükséges égéséhez.

• Hatékonyan segíti a parlagokon termő allergén növények visszaszorítását.



Környezetvédelmi hátrányok

• Nem jelentős bennük a biodiveriztás.



Gazdasági előnyök

• Rendszeresen újraképződik, újratermelhető.

• Tömörített formában kereskedelmi áruvá tehető.

• Piaci pozíciója tartósan kedvező.

• A leghátrányosabb termőhelyi adottságok mellett is gazdaságos területhasználat.

• Lehetővé teszi az elhanyagolt területek kultúrállapotát.

• Komfortfokozata magasabb színvonalú, mint a lágy szárúaké.

• Módot ad a nem központosított helyi hasznosításra.

• Termelése viszonylag egyenletes területi elosztásban lehetséges.

• A hektáronkénti energiahozama jellemzően nagyobb, mint a lágy szárúaké.



Gazdasági hátrányok

• Viszonylag nagy a fajlagos beruházási költségük.

• Viszonylag kicsi a térbeli sûrûségük.

• A zöldenergiafa ültetvény létesítése egyszeri nagyobb költséget jelent, azonban 25–30 évig temel.



Társadalmi előnyök

• Nem csökkentik Magyarország élelmiszertermelő potenciálját.

• Több új munkahelyet teremt, mint a lágyszárúak.

• A hátrányos térségekben és a lakossági csoportok számára is tartós jövedelemszerzés.

• Növeli a helyi foglalkoztatást.

• Növeli a kistérségek versenyképességét.

• Kedvező a hatása a regionális fejlődésre.

• Használatukkal nem korlátozzuk a jövőbeli lehetőségeket.

• Lehetővé teszi az energetikai szuverenitás növelését.



Társadalmi hátrányok

• Az energetikai szakemberek előítéletei hátrányt növelők.

• A társadalom közvélekedése lassan változik a zöldenergia elfogadása terén.

• Az olaj-, földgáz- és a szén-érdekelt érdekcsoportok túlerejét nem kompenzálja a közérdek.

Lágyszárúak

Környezetvédelmi előnyök

• Defláció és erózió elleni védőhatásuk nem éri el a fás szárúakét.

• A pillangósok, valamint a gabonafélék, defláció és erózióvédő hatása közepes. A széles sortávolságúaké pedig gyenge (kender).

• A pillangósok gyökerén szimbiózusban élő baktériumok megkötik a levegő nitrogénjét.

• A sûrû vetésû lágyszárúak gyökérzetének talajvízre gyakorolt hatása közepes.

• A lágyszárúak oxigéntermelő képessége fele-harmada a fás szárúakénak.

• A lágyszárúak CO2-megkötő képessége fele-harmada a fás szárúakénak.

• A lágyszárúak pormegkötő képessége fele-harmada a fás szárúakénak.



Környezetvédelmi hátrányok

• Nem jelentős bennük a biodiverzitás.

• Termesztésükhöz jelentős mennyiségû kemikália kell.



Gazdasági előnyök

• Rendszeresen újraképződik, újratermelhető.

• Tömörített formában kereskedelmi áruvá tehető.

• Melléktermékként igen kedvező a hőegységre vetített önköltsége.

• Módot ad a nem központosított helyi hasznosításra.

• Termelése viszonylag egyenletes területi elosztásban le-hetséges.



Gazdasági hátrányok

• Viszonylag nagy a fajlagos beruházási költségük.

• A lágy szárúak térbeli sûrûsége kisebb, mint a fás szárúaké.

• Összegyûjtése viszonylag költséges.

• Nedvességtartalma nehezíti az eltüzelést.

• Komfortfokozata alacsonyabb színvonalú, mint a fás szárúaké.

• A hektáronkénti energiahozama kisebb, mint a fás szárúaké.

• Égetés technológiája hatékony.



Társadalmi előnyök

• Teremt új munkahelyeket, de kevesebbet, mint a fásszárú.

• Növeli a helyi foglalkoztatást, de kisebb mértékben, mint a fás szárúak.

• Kedvező a regionális fejlődésre kifejtett hatása, de az nem éri el a fás szárúakét.

• Lehetővé teszi az energetikai szuverenitás növelését.



Társadalmi hátrányok

• Konkurensei az élelmiszer alapanyagok előállításának.

• A társadalom közvélekedése lassan változik a zöldenergia elfogadása terén.

• Az olaj, földgáz és a szén ér-dekcsoportok túlerejét nem kompenzálja a közérdek.

Amint az előnyök és hátrányok összevetéséből kiderül, hogy a fás szárú zöldenergia hordozók termesztése és hasznosítása előnyösebb, mint a lágyszárúaké. Azonban a lágyszárúak melléktermékként ke-

letkező előfordulásait kifejezetten kívánatos mielőbb és minél nagyobb mennyiségben energetikai célra felhasználni. A felsorolt előnyök tömeges hasznosításának alapvető feltétele egy nemzeti stratégiára alapozott energetikai stratégia kidolgozása és megvalósítása, amely előnyös helyzetbe hozza a zöldenergia hordozókat és a fás szárúakat.

Dr. Gergely Sándor