A precíz vetés iránti igény a jellemzően széles sortávra vetett kultúrák mellett a sűrű soros vetésnél is megjelent, ami a technológia fejlesztésére és innovációjára ösztönöz. A figyelem középpontjába került a szemenkénti vetés, amelyet első ízben a korszerű repce- és gabonakultúrák vetésekor tudtunk már hazánkban is tesztelni és üzemi szinten hasznosítani.

A precizitás növelése a sűrű soros vetéstechnológiában

Ahogy a repce és a kalászosok termesztése egyre intenzívebbé válik, jellemzően egyre alacsonyabb vetőmagnormára van szükség. Az alacsonyabb tőszám az intenzív kultúrák esetében ma már technológiai elvárás, és minden fajra, fajtára/hibridre specifikus ajánlások vonatkoznak. Hiszen az egyedi termőképesség jelentős mértékben függ a bokrosodó- és elágazódóképességtől, amit a tenyészterület nagymértékben befolyásol. Az alacsony magnorma miatt az állomány homogenitása, valamint a sorokon belül egyenletesen elhelyezkedő növények egyre meghatározóbb szerepet játszanak. Ne feledjük, hogy mindez különösen igaz a korán vetett repce és kalászosok esetében a hibridek megjelenése óta. Hiszen napjainkban hibrid repcéből 350–450 ezer magot (1,5–3,5 kg vetőmag), hibrid búzából 1,2–1,5 millió magot (60–75 kg vetőmag), hibrid árpából és a hibrid rozsból pedig 1,5 (1,8)–2,0 millió magot (85–100 kg vetőmag) vetünk hektáronként. Nem kérdés tehát, hogy az esetükben fokozottan igaz: a precíz és pontos vetés fél siker.

Ezért fejlesztette ki egy német mezőgépgyártó az egyik sűrű soros vetőgéptípusához azt a „szemenként adagoló egységét”, melynek hazai tesztelése új korszak küszöbét jelzi a gyakorlatban. Cégünk munkatársainak lehetőségük nyílt ezzel az innovatív vetéstechnológiával repcében és kalászosokban is megismerkedni. Az eddig megszerzett fontos tapasztalatokat a kalászosok példáján összegezzük.

A kalibrált vetőmag szerepe

2017 és 2018 őszén cégünk fejlesztői csapata a vetőgépgyártó munkatársaival és partnergazdaságokkal együttműködve az ország több régiójában üzemi próbavetéseket végzett, szemenkénti vetésre felkészített gabonavetőgéppel. Alacsony magnormát igénylő búzahibridből biztosítottuk a méretazonos, kalibrált vetőmagot, ami a homogén lehelyezés és a zökkenőmentes gépüzemeltetés egyik alapfeltétele. Sőt, megfigyeléseink szerint a kalibrált vetőmag normál vetéstechnológiában is hasznos, mert nehéz körülmények között is jelentősen javítható vele a vetés és a kelés egyenletessége.

A búzahibridet 0,8, 1,0, 1,2, 1,5 millió maggal vetettük szemenkénti és hagyományos vetéstechnológiával egyaránt. A vetést követően a magárok feltárásával a lehelyezett vetőmagok egymáshoz viszonyított pozíciójáról győződhettünk meg. A szemenkénti elven működő vetőegységek – különösen a 2,0 milliónál alacsonyabb magnorma alkalmazása esetében – jóval egyenletesebben dolgoztak, mint a normál vetésben.

Az 1–3 leveles állományok vizsgálata is igazolta, hogy a hagyományosan vetetthez képest (1. kép) a szemenként vetett állományban a sorokban a növények homogénebben fejlődtek, egyenletesebb volt a tőtávolság, és csokros vetést, illetve kihagyást nem tapasztaltunk (2. kép). Ennek hatására az egy növényre jutó tenyészterület megközelíti az ideálist. A szemenként és kalibrált maggal vetett gabona jobb térállásból eredő egyenletesebb fejlődése tavasszal is éreztette hatását, végeredményben az állományok jobb egyedi produkciót mutatva több termést hoznak.

Következtetések és javaslatok

Az innovatív vetéstechnológia – sűrű sorok, frakcionált vetőmag, szemenkénti vetés – létjogosultsága egyre biztosabb. Ezért a jó minőségű, frakcionált, kalibrált vetőmagtételek biztosítása elengedhetetlen feltétele a szemenkénti hibrid búza vetéstechnológia terjedésének. A repce, kalászosok vizsgálatát érdemes a borsó- és a szójatermesztés vetéstechnológiai vizsgálataival kiszélesíteni.

A sűrű sorban, precíziós szemenkénti vetőgéppel kivitelezett vetés és a kalibrált vetőmag használatának együttese során tapasztalt agronómiai hasznok a következők:

• precíz vetőmagkezelés, kiemelkedően egyenletes tőtáv;
• kiegyenlített csírázási feltételek, jobb kelési arány, elvárt tőszám realizálása;
• homogén és kiváló dinamikával fejlődő, egyenletes növényállomány;
• a növények számára ideális tenyészterület-kihasználtság, jobb bokrosodás;
• környezeti és kórtani hatásoknak jobban ellenálló, erőteljes növények;
• azonos fejlettségű, döntően egy kalászemeletre rendeződő, nagyszámú, teljes értékű kalász;
• egyenletesen érő és nagyobb produktivitású állomány.

Nyilvánvaló, hogy a biztonságosabb és jövedelmezőbb termelés egyik meghatározó alappillére az innovatív vetéstechnológia és a frakcionált vetőmag által kínált tartalékok maximális kihasználása! Hiszen ne feledjük: a pontos és precíz vetés fél siker!

Közel tíz éve foglalkozik a Horsch a szemenkénti gabonavetés témájával. Azóta, hogy vetőgépet gyárt, folyamatosan törekszik arra, hogy még precízebb legyen a vetés. Az adagolást, a csoroszlyák mélységtartását, a keresztirányú eloszlást sikerült optimalizálni, azonban a magtávolságot nem igazán. Addig, amíg 4–5 millió magot vetünk hektáronként, nem feltűnő a mageloszlás a sorban. Abban a pillanatban azonban, amint lecsökkentjük a dózist 1,5–2,5 millió mag/ha-ra, normál vetésben azt látjuk, hogy a növények elhelyezkedése a sorban nem egyenletes. A búza növény egy individuum. Mit jelent ez? Ha egymáshoz közel vannak, elkezdenek versengeni a fényért, egyik a másik fölé akar nőni. Ezért kell többször regulátorozni, vagy ellenkező esetben megdől az állomány!

Nagyon sok termelő már felismerte, hogy kevesebb vetőmaggal is el lehet érni ugyanazt a terméshozamot mint a nagyobb mennyiséggel, ez köszönhető a fajtanemesítésnek is. Ezenfelül az egyenletes állomány egészségesebb, a gyökérnyak betegségekkel szemben ellenállóbb, néha még nagyobb termésmennyiség is realizálható. Az alapból erősebb, egészségesebb állományt kevesebb alkalommal kell vegyszeresen kezelni, ez költséghatékonyabb növénytermesztést eredményez és a természetre is kisebb nyomást gyakorol. A szemenként vetett búza kb. 20 kg N hatóanyaggal kevesebbet igényel ahhoz, hogy ugyanazt a termésmennyiséget elérje mint a normál vetésű. A többlettermés 2–10% között ingadozik, termőhelytől és fajtától függően. A fajtanemesítők általában tudják, hogy melyik az a fajtájuk, amelyik alacsony csíra vetése esetén pozitívan reagál, így azon termelők részére, akik ebbe az irányba szeretnének elmozdulni, gond nélkül tudnak fajtaajánlatot tenni.

A Horschnál az összes dupla tárcsás vetőegységgel ellátott vetőgépre felszerelhető a Funk adagoló. A gép tervezésénél nagyon fontos volt, hogy ne egy teljesen új gép legyen, hanem a standard gépekre egy kiegészítő adaptáció kerüljön. Ez jelenleg úgy néz ki, hogy az adagoló az elosztótorony a széria kivitelű gép tartozéka, csak az elektronika más és a vetőcsoroszlyák. Ami a vetőcsoroszlyákat illeti, a csoroszlya tetején ül a Funk szemenkénti adagoló, amely szemenkénti vetésnél a magvakat egyenként ejti az ejtőcsőbe. A magárokba került vetőmagot egy fogókerék ágyazza be a talajba, és a mélységtartó kerék még tömöríti felette a talajt. A vetőgéppel lehet nem szemenként is vetni, ekkor az adagolót egyszerűen levesszük és a magáram közvetlenül kerül az ejtőcsőbe.

A szemenkénti vetéshez kalibrált vetőmagra van szükség. Nagyon sokan szkeptikusak ezzel kapcsolatban, de hát emlékezzünk csak vissza, néhány évtizede a cukorrépát is egyelni kellett, aztán jött a monogerm mag. Napjainkban pedig standard a kalibrált kukorica- és napraforgó-vetőmag, valamint a repcét szemenkénti vetőgéppel vetők is hozzájutnak kalibrált vetőmaghoz. Véleményem szerint csak hozzáállás kérdése, hogy ki mikor fog búzából, rozsból, árpából kalibrált magot előállítani.

A szemenkénti gabonavetés technológiája, technikája már a kezünkben van, a kérdés csak az, hogy ki mikor szeretne élni vele.

A cikk szerzője: Szász Zoltán