Az Agrár Klub idei első rendezvénye a biomassza magyarországi felhasználásának lehetséges irányait járta körül. A K&H és szakmai partnere, az Agrár Európa Kft. által megrendezett agrárszakmai rendezvényen dr. Fenyvesi László, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Mezőgazdasági Gépesítési Intézet igazgatója, és dr. Petis Mihály, a Bátorcoop Szövetkezet elnöke tartott előadást. „A megújuló energiaforrások esetében a nap-, szél-, víz-, és geotermikus energia mellett egyelőre kevesebb figyelmet kap a biomassza felhasználása. Pedig az erőteljes mezőgazdasági tevékenység miatt komoly szerepe lehet abban, hogy Magyarország teljesítse az EU tagállamok vállalását, miszerint 2020-ra a megújuló energia részesedését átlagosan 20%-ra kell növelni a végső energiafelhasználásban. A megújuló energiák alkalmazása a KAP 2014-2020 közötti költségvetési időszakában is prioritást kap, és a Nemzeti Cselekvési Terv is a megújuló energia növelésének részarányát célozta meg, mégpedig 2020-ra a teljes bruttó energiafogyasztás 14,65%-át irányozta elő” – emelte ki a téma jelentőségét Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.
Dr. Fenyvesi László, a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a biomassza műszaki és gazdasági szempontból egyaránt fontos energiaforrást jelent. A mezőgazdaság bioenergetikai potenciálja kapcsolatban van az élelmiszertermeléssel, miközben a biomassza energetikai hasznosításában a mezőgazdaság és az energiaellátás jövője szorosan összefügg. A bioenergetika fejlődéséhez szükséges energetikai, illetve feldolgozó gépek fejlesztése pedig a mezőgazdasági gépipart állítja kihívás elé. Így tehát egy igen komplex, több ágazatot átfogó témáról van szó, amelynek során figyelembe kell venni a hasznosítás összes környezeti előnyét és hátrányát. Jelenleg leginkább a melléktermékek hőhasznosítása tűnik konkrétnak, ezért a biofinomítók jelenthetik a jövőben a biomassza hasznosítás megoldásait Magyarországon. A szakember arról is beszélt, hogy a bioenergetikai rendszerek kialakítása országos, kistérségi, önkormányzati és vállalati szinten egyaránt szükséges. Ezek vidékfejlesztési és a munkahelyteremtő hatása pedig figyelemreméltó.
forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Petis Mihály, a Bátorcoop Szövetkezet elnöke a biomassza energetikai felhasználásának előnyei között leginkább a környezetvédelmi szempontokat emelte ki. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a megújuló energiaforrás felhasználása csak akkor lehet versenyképes a hagyományos energiahordozókkal szemben, ha a komplex előnyöket nézzük. A szakember kedvező iránynak tartja, hogy Magyarországon a biogáz termelés óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi években. Egyelőre azonban nem rendszerszerű, hanem csak az egyes gazdaságokra koncentráló fejlesztések történnek, amik csupán részmegoldást jelentenek. A biogáz termelés folyamatához köthető logisztika, az energiatermelés és -hasznosítás, valamint a melléktermék-újrahasznosítás komplex integrációja továbbra sem jellemző nálunk. Az azonban ma már nem lehet kérdéses, hogy szükség van megújuló energia rendszerekre, a kérdés csupán annyi, hogyan lehet ezt integrált rendszereken, fenntartható módon megvalósítani és üzemeltetni.
