• A támogatások elszámolása

A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott vissza nem térítendő támogatásokat akkor kell őstermelői bevételként figyelembe venni, amikor felhasználásuk megtörtént. Átalányadózás esetén önálló tevékenységből származó bevételként kell elszámolni felhasználásakor, amelyből a felhasznált összeg költségként levonható.

Azt az utólag folyósított támogatást nem kell bevételként beszámítani, amelynek a költségét korábban nem érvényesítette és később sem számolja azt el.

Az egységes területalapú (földalapú) támogatást a folyósítás évében kell bevételként elszámolni.

• A területalapú (földalapú) támogatás a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezése szerint nem minősül költségek fedezetére, vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. Így még átalányadózás esetén is a folyósított földalapú támogatás összegét, mint őstermelői bevételt kell elszámolni (nem önálló tevékenységből származó bevételként).

A 7 millió (2009. évben 8 millió) forintos értékhatárnál csak a támogatás nélküli – csupán az őstermelői tevékenységből származó – bevételt kell figyelembe venni, ezért a bevalláson a támogatás összegét tájékoztató adatként külön soron kell szerepeltetni.

• Birto-összevonási támogatás: költségek fedezetére nyújtott támogatásnak minősül, mivel a birtok-összevonási célú termőföldvásárlás vételárának kiegészítésére utólag folyósítják. Az adóbevallásban átalányadózás alkalmazása esetén egyéb jövedelemként kerül elszámolásra a támogatás bevételéből az igazolt költségek levonása után fennmaradó összeg. Amennyiben a különbségükből összevonandó adóköteles jövedelem képződik, adóját a tárgyévi adókulcsokkal kell kiszámítani. Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.

• Veszteségelhatárolás szabályai

A keletkezett elhatárolt veszteség bármely későbbi adóévben vagy visszamenőlegesen a megelőző két adóév jövedelmével szemben (az előző 2 évi bevallás önellenőrzésével), az őstermelő döntése szerinti megosztásban érvényesíthető.

(Kistermelői költségátalány elszámolása esetén nem határolható el veszteség.)

• De: az őstermelői tevékenység megkezdését követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben az adóhatóság engedélye szükséges, ha:

• az adóévi őstermelői tevékenységéből származó bevétel nem éri el az elszámolt költség 50%-át és/vagy,

• az őstermelői tevékenysége alapján a megelőző két adóévben is veszteséget határolt el.

• Az engedély iránti kérelmet az adóévi bevallás benyújtásával egyidejûleg, de külön kell az adóhatósághoz benyújtani.

• Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy:

• az elhatárolt veszteség elháríthatatlan külső ok miatt keletkezett, vagy ha

• a mezőgazdasági őstermelő a veszteség mérséklése érdekében mindent megtett a tőle elvárható módon, vagyis úgy járt el, ahogy adott helyzetben az tőle elvárható volt.

Amennyiben az őstermelő egyidejûleg egyéni vállalkozó is

Őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység során előállított, de egyéni vállalkozásának értékesítés céljára átadott termékek értékét. Ezzel egyidejûleg vállalkozóként ezt az összeget költségként elszámolhatja, a termék értékesítéséből származó bevétel pedig egyéni vállalkozói bevétel lesz.

Az őstermelői és a vállalkozói tevékenységek folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartani.

A tevékenységek közös költségeit, a bevételek arányában meg kell osztani.

Közös őstermelői tevékenységnél

A tevékenységükből származó bevételt – tételes költségelszámolás esetén – és az azzal kapcsolatos költséget az összes bevétel és összes költség családtagok létszámával történő elosztásával állapítják meg, ekkor a költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékû, kivéve a gépjármû használat költsége.

Családi gazdálkodás esetén

A családi gazdálkodó és családtagja családi gazdaság nyilvántartási számát az adózással, adókedvezménnyel és adómentességgel összefüggő valamennyi iratán köteles feltüntetni.

A nem foglalkoztatottként közremûködő családtagok őstermelői tevékenységük tekintetében mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek. Az adókötelezettséget, illetve a jövedelmet a bevételek és költségek létszám arányában történő elosztásával kell megállapítaniuk.

A gazdálkodó család tagjai az éves jövedelmüket csak azonos jövedelemszámítási szabályok szerint állapíthatják meg. Ha az azonos jövedelemszámítási kötelezettség miatt a családi gazdaság tagjai által választott adózási mód eltér a nyilvántartásba vétel előtt választott adózási módtól, azt a nyilvántartásba vételtől számított 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóság részére.

Amennyiben a családi gazdálkodó családtagja kilép a családi gazdaságból, a bevételt és a költségeket a kilépés időpontjával fel kell osztani a családtagok között.

A továbbiakban felmerült bevételt és az igazolt költségeket már csak a csökkentett létszám arányában lehet elosztani.

A kilépő családtag az őstermelői tevékenység tovább folytatása esetén az adóévben csak azt az adózási módot alkalmazhatja, amelyet a családi gazdaságban választottak.

Krenovszkyné Lovász Andrea

okleveles adószakértő