A csicsóka gazdasági értéke
A csicsóka (Helianthus tuberosus L.) néhány száz hektáros termőterületével a kevésbé jelentős kultúrnövények közé tartozik hazánkban, pedig sokoldalú hasznosíthatóságának és kiváló gazdasági értékének köszönhetően méltányosabb hely illetné meg gazdasági növényeink rangsorában.
A csicsóka nagy terméspotenciállal rendelkező kultúránk, gumótermése extenzív viszonyok között 10–20 t/ha, közepes termőhelyi adottságnál 25–40 t/ha, míg intenzív termesztésben 45–80 t/ha. Nyári leveles szártömege a hasznosítástól és termőhelyi viszonyoktól függően 15–50 t/ha, míg őszi leveles szártömege 20–50 t/ha. Fiatal leveles szártermése alkalmas zöldtakarmányozásra, szilázskészítésre. Jó sarjadzó képességének köszönhetően kedvező vízellátottságnál 3–4-szeri kaszálást adhat. Őszi leveles szártömege gyengébb takarmányértéket képvisel, de felhasználható alomanyagnak, papíripari alapanyagnak, biogáz-előállításra, tüzelőanyagnak. A csicsókagumó szénhidrát-tartalma 17–20%, melynek legnagyobb hányada inulin (polifruktozán), kisebbik része ún. redukáló cukrok. A gumó felhasználható étkezésre, takarmányozásra, ipari feldolgozásával édesítő, inulindús, diabetikus termékek állíthatók elő belőle. A gumótermés fontos nyersanyaga lehet a bioetanol gyártásnak is.
A csicsóka kitûnik jó szárazságtûrő képességével, kiváló tápanyaghasznosító képességével, mely tulajdonságoknak köszönhetően gyenge termékenységû talajokon is sikerrel termeszthető. A csicsóka akkor válhat jelentősebb kultúránkká, ha kiépül feldolgozásának ipari háttere és megvalósul termesztéstechnológiájának fejlesztése. A cikk célja, hogy szántóföldi trágyázási kísérletek eredményeivel hozzájáruljon a csicsóka tápanyagellátásának fejlesztéséhez.
A kísérlet körülményei
A trágyázási kísérletet 2002-ben Szarvason, csernozjom réti talajon, 15 N, P, K kezeléskombinációval, 2 csicsóka fajtával (Tápiói korai, Tápiói sima), osztott parcellás elrendezésben, négy ismétléssel állítottuk be. A kísérlet beállítása előtt a talaj főbb jellemzői: humusz 2,65%, pH(KCl) 5,8, CaCO3-ot nem tartalmaz, kötöttség (KA) 46, AL-P2O5 121 mg/kg, AL-K2O 278 mg/kg, a talajvíz átlagos mélysége 300–350 cm. A talaj N-ből és P-ból közepesen, K-ból jól ellátott volt. A kísérletben érdemi P- és K-trágyázás hatások nem voltak kimutathatók, így csak a N-trágyázás (N0, N100, N200, N300 kg/ha) eredményei kerülnek bemutatásra. A csicsókát március 20-án, 75 cm sor- és 60 cm-es tőtávolságra ültettük. A 2002-es kísérleti év kedvezőtlen csapadékeloszlású, az átlagosnál szárazabb volt. Az év első felében csak 163 mm csapadék hullott, kedvező vízellátottság júliustól augusztus közepéig volt (179 mm), s ezt követően október végéig ismételten száraz periódus következett (76 mm).
Kísérleti eredmények
Biomassza tömeg
A csicsóka leveles szár- és gumótermésének tenyészidő alatti felhalmozódását az 1. és 2. táblázat adatai alapján értékelhetjük.
A rövidebb tenyészidejû Tápiói korai fajta leveles szártermésének maximuma trágyázás nélkül 24 t/ha volt, ami mintegy 8 t/ha szárazanyag-tömegnek felelt meg. A jobb N-ellátottsággal párhuzamosan növekedett a csicsóka zöldtömege, ami 300 kg/ha N-adagnál közel 38 tonnát ért el hektáronként. A leveles szár fő növekedési periódusa június-július hónapokra esett, s tömegének gyarapodása augusztus végéig tartott. Szeptemberben a leveles szártermés fokozatosan elhalt, leszáradt, amit a csapadékszegény időjárás felgyorsított.
A Tápiói korai fajta gumóképzésének intenzív szakasza július második felében kezdődött el és tartott szeptember közepéig. Trágyázás nélkül – szeptember végére, a tenyészidő 195. napjára – a gumótermés 45 t/ha-t ért el. A 100 kg/ha-os N-trágyázás csak kismértékû, 3,5 t/ha-os, 8%-os termésgyarapodást eredményezett. Míg a leveles szártermést a N-trágyázás növelte, addig a 200, 300 kg/ha-os N-adagolás a gumótermést már jelentősen csökkentette. A közepes N- és P-, valamint jó K-ellátottságú talajon a Tápiói korai csicsóka biomassza potenciálja trágyázás nélkül, viszonylag kedvezőtlen csapadékeloszlású évben 50–60 t/ha.
A kísérletben szereplő másik csicsóka fajta, a Tápiói sima, hosszabb tenyészidejû, nagyobb leveles szártömegû. Trágyázás nélkül a leveles szártermés zöldtömegének maximuma 58 t/ha, míg szárazanyag-tömegének 19 t/ha volt. A zöldtömeg maximumnál – augusztus végén – csak a 300 kg/ha-os N-trágyázás eredményezett szignifikánsan nagyobb leveles szártermést a trágyázatlan kontrollhoz képest.
E fajtánál a leveles szár főnövekedési periódusa július-augusztus hónapokra esett. Szeptembertől megkezdődött a leveles szár fokozatos leszáradása, mely különösen nagymértékû volt a 200, 300 kg/ha-os N-trágyázás szintjén. A gumóképződés intenzív szakasza szeptemberben kezdődött el és a szárazság miatt mérsékelt ütemben október végéig tartott. A gumóképződés időszakának kedvezőtlen vízellátottsága miatt a gumótermés csak mintegy 20 t/ha-t ért el. A trágyázás a gumótermést érdemben nem befolyásolta. Kísérleti körülményeink között a Tápiói sima csicsóka biomassza tömege trágyázás nélkül elérte az 50–60 t/ha-os szintet annak ellenére, hogy gumótermése jelentősen elmaradt a fajta terméspotenciáljától.
Tápelemfelvétel, tápelemigény
A vizsgált két csicsóka fajta tápelem-felvételének adatait a trágyázási kezelések átlagában a 3. és 4. táblázatok tartalmazzák.
A tápiói korai fajta tápelemfelvételi dinamikája azt mutatta, hogy a tápelem-beépülés maximális szintjét augusztus 3. dekádjában érte el, amikor a teljes növény (leveles szár + gumó) tápelemfelvétele N-ből 229 kg, P-ból 50 kg, K-ból 394 kg, Ca-ból 145 kg és Mg-ból 49 kg volt hektáronként. Szeptember végére a leveles szártermésnek csak 20%-a maradt meg, és a gumóba épült az összes felvett N-nek és P-nak 75%-a, a K-nak 55%-a, a Ca-nak 7%-a és a Mg-nak 18%-a.
A Tápiói sima fajta tápelemfelvételének maximuma ugyancsak augusztus 3. dekádjára esett, de a nagyobb leveles szártermésből eredően a növénybe épült tápelemek mennyisége jelentősen meghaladta a Tápiói korai fajta tápelemfelvételét. Így N-ből 276 kg, P-ból 50 kg, K-ból 492 kg, Ca-ból 183 kg és Mg-ból 96 kg volt a teljes növény hektáronkénti maximális felvétele. A szárazság okozta kis gumótermés miatt október végére, a fagyok beköszöntéséig az összes felvett tápelemnek csak csekély hányada épült be a gumóba.
A csicsóka trágyaigényének számításához szükséges fajlagos tápelemigényt a növény által maximálisan felvett tápelemek mennyiségéből határoztuk meg, melynek értékeit az 5. táblázat tartalmazza.
Az adatok szerint 40–50 t/ha-os gumótermésnek a hozzátartozó leveles szárterméssel együtt a tápanyagigénye N-ből 200–250 kg, P-ból 40–50 kg, K-ból 400–500 kg, Ca-ból 140–160 kg és Mg-ból 50–70 kg. A tápelemfelvételi vizsgálatok azt igazolják, hogy a csicsóka nagy tápanyagigényû, de kiváló tápanyaghasznosító képességû, mert a 40–50 t/ha-os gumótermést trágyázás nélkül is elérte a közepes N- és P-, illetve jó K-ellátottságú csernozjom réti talajon.
Prof. Dr. Izsáki Zoltán
–Némethné Kádi Gabriella
Tessedik Sámuel Főiskola,
Mezőgazdasági Víz- és
Környezetgazdálkodási Kar, Szarvas
