E feltételeknek a mai termelési módok közül az egyetlen jogilag szabályozott (834/2007/EK rendelet) termelési mód, az ökológiai gazdálkodás felel meg, ahol az alapanyag termeléstől a végtermék csomagolásig minden folyamat tanúsított. Azonban az, hogy egy termék organikus termesztésből származik, önmagában nem elegendő a termék széles körû piacra viteléhez, mivel a piac ezen a területen is globalizálódik, és egyre nagyobb a verseny. Ennek oka, hogy az organikus piac növekedése még napjaink gazdasági krízise alatt is folyamatos, és a minőégi biotermékekért kapható extra felár számos gazdálkodót csábít a területre. Az alapanyagok termelésében egykor jellemző keresleti piac napjainkra kínálati piaccá átalakult, növekvő minőségi követelményekkel. Ez közvetlen hatást gyakorol a hazai ökológiai gazdálkodás fejlődésére is, mely döntően export orientált, termékeink 94%-a kivitelre kerül. Ahhoz, hogy a hazai ökológiai gazdálkodás versenyképességét fenntartsuk, alapvető szükség van hazánkban is a végtermék orientált kutatás-fejlesztés részvételére.
Hazánkban (és sajnos világszerte) napjainkig az ökológiai gazdálkodás sikere elsődlegesen a konvencionális nemesítés által előállított fajták termesztésén alapul, melyek előállítása a hagyományos termesztési követelményeknek megfelelően történt. Ezek a fajták azonban elsősorban a gazdálkodás hatékonyságát biztosítják, és nem mindig veszik megfelelő súllyal figyelembe a termék (élelmiszer) előállítás minőségi követelményeit. A probléma feloldására születtek meg a napjainkban intenzíven fejlődő úgynevezett célorientált nemesítési rendszerek.
Célorientált nemesítés
A célorientált nemesítés olyan növénynemesítési eljárás, mely a szokásos nemesítési szempontok és eljárások mellett figyelembe veszi az adott gazdálkodási mód támasztotta követelményeket, és a szelekció során elsődlegessé teszi a végfelhasználók igényeit, oly módon, hogy a termék-előállításban résztvevő összes partner igényeit figyelembe veszi a fajta-előállítás folyamatában. Ez a kissé kaotikusnak tûnő eljárás elsősorban azon alapul, hogy a nemesítési folyamat során, már a kiindulási keresztezések (nemesítési populációk) előállítása is a várható felhasználók közvetlen részvételével történik, és elsődlegesen nem a fajta termesztésével kapcsolatos követelményeken alapul, hanem a végtermék minőségét tekinti nemesítési célnak. Mindemellett természetesen figyelembe kell, hogy vegye az adott gazdaság speciális termesztési követelményeit is, és a termesztési mód feltételrendszerét. Vagyis ez a nemesítési eljárás elsődlegesen azt célozza, hogy alkalmas legyen nagy biológiai értékû, vegyszermentes funkcionális élelmiszerek előállítására. A folyamat legegyszerûbben a gyakorlatban alkalmazott példákon keresztül értelmezhető. A hazai első ilyen jellegû kutatási projekt az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete (Martonvásár) Genetikai tartalékok és organikus nemesítési Osztályán kezdődtek mintegy 4 évvel ezelőtt magas olajtartalmú kukoricahibridek előállítása területén.
A szokványos konvencionális Sc hibridek előállításával szemben a nemesítési cél olyan magas olaj- és fehérjetartalmú populációk előállítása, melyek telítetlen zsírsavtartalma alkalmas a tej konjugált zsírsavtartalmának növelésére, és a populáció részlegesen önfenntartó, annak érdekében, hogy a termelési költségek csökkenthetők legyenek. A nemesítési programban a biotej-előállítás összes résztvevője tevékenyen részt vett, beleértve a nemesítő, növénytermesztő, takarmánykeverék-előállító, állattenyésztő szakembereket, bezárólag a biotej forgalmazásával foglalkozó gyártókat, annak érdekében, hogy kiválasszuk azokat a populációkat és fajtajelölteket, melyek segítségével a legjobb minőségû egészségvédő biotej termelése megoldható. A szelekció során olyan speciális, funkcionális komponensek maximalizálására helyeztük a hangsúlyt, mint a konjugált zsírsavak mennyisége és minősége, valamint az omega 3 zsírsavak mennyisége.
A kukoricához hasonló módon a termék-előállítási lánc szereplőinek bevonásával sikerült nagy értékû öko fajtákat előállítani alternatív gabonafélék esetében is, melyek elsősorban kiváló ízükkel és magas zsíroldható antioxidáns tartalmukkal emelkednek ki a hazai fajtakínálatból.
Az előállított új fajták és populációk azonban számos új problémát is felvetettek. Ugyanis az ökológiai gazdálkodás alapvetően támogatja a saját fogású vetőmag használatát. Ez bizonyos szinten ellentmond a minőségi termesztés követelményeinek és az egészséges élelmiszer-alapanyag-előállítás követelményeinek egyaránt. Ennek elsődleges oka, hogy az ökológiai gazdálkodás tiltja a vetőmagok szintetikus vegyszerekkel történő kezelését, és a gazdálkodók emellett előszeretettel használják a termesztési tábláról származó magot vetőmagként. Ez sajnos jelentős termelési és értékesítési kockázattal jár, különösen azokban az évjáratokban, amikor fuzáriumos fertőzés léphet fel. Ezért kidolgoztunk egy olyan önálló vetőmag-termesztési rendszert, melyet a gazdálkodó saját gazdaságában végezhet el (nem szorul vetőmagvásárlásra), de lehetőséget biztosít a megfelelő vetőmag-minőség előállítására saját feltételrendszer között.
Dr. Kovács Géza
